Tetők, kémények, ereszcsatornák

Tetők, kémények, ereszcsatornák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házunk ötödik „homlokzata” a tető, amely markáns megjelenést ad az épületnek, távolról is jól látszik, ha pedig lapos a tetőnk, akkor ez a jellegzetessége. Ez utóbbi mellett divatossá vált az alacsony dőlésszögű, úgynevezett mediterrán tető is, ámde bármelyiket válasszuk is, fontos, hogy jól kell megtervezni és megépíteni, és az sem mindegy, mivel fedjük le.

tetokkemenyekereszcsatornak 720


Mielőtt rátérnénk a részletekre, fontos megemlíteni a tető egyéb tartozékait is, mint a kémények, szellőzők, bádogos szerkezetek, hófogók, kéményseprő járdák, villámhárítók, tetőkiszellőzők, amely tartozékokról hajlamosak vagyunk megfeledkezni a költségek tervezésénél, pedig egyik sem olcsó mulatság, és részbeni elhagyásuknak a tető, sőt, az egész ház látja a kárát.
teto abrak 20207
Divatos lapos tetők
Családi házaknál manapság nem ritkán lapos tető kerül az épületre, annak ellenére, hogy meglehetősen sok negatív tapasztalat kapcsolódik e fogalomhoz. Az egyszerű, nem hasznosított lapos tető megépítése a legolcsóbb és leggyorsabb, ám amilyen egyszerűnek tűnik egy jól funkcionáló lapos tető kivitelezése, az éppen olyan bonyolult: rendkívül precízen kell kialakítani a tető lejtését, és nagy szakértelmet kíván a tökéletes vízhatlanság kialakítása. A lapos tetős ház akár teraszként is használható, de még kertet is építhetünk rá, ám ez esetben sokkal drágább a kiépítése.
A lapos tetőt érő hatások, a teljesség igénye nélkül: hőmérséklet, hőmérsékletváltozások, gőznyomás, páradiffúzió, csapadék, ultraviola (UV) sugárzás, szél, mechanikai igénybevételek, vegyi, biológiai, tűz, építés közbeni igénybevétel, karbantartás közbeni igénybevétel stb. Itt láthatjuk, hogy mennyi mindennek kell ellenállnia egy lapos tetőnek. A leggyakoribb tetohibák általában a rossz lejtésből, a rossz anyagválasztásból és a nem megfelelő kivitelezésből adódnak, persze ezer helyen lehet még hibázni, de talán ezek a leggyakoribbak. A lapos tető lejtése kisebb alapterületnél történhet kifelé oldal irányban, nagyobb kiterjedésueknél a tető belseje felé több pontban, vagy vonal menti lefolyókban. A tető lejtése általában 2 százalék, vápában 1, táblás hőszigetelésre ragasztott vízszigetelés esetén 2,5 százalék, s ha nem éri el ezt a mértéket, vagy a lejtés egyenetlen, esetleg kontralejtést készítenek, a víz nem folyik le, tócsa marad a tetőn. Az anyagválasztást ott tudjuk elrontani, hogy a tervező javasolta anyagot vagy a kivitelező unszolására vagy saját ötletből kicseréljük egy olcsóbbra, mert „mennyi pénzt meg lehetne ezzel takarítani.
Azután egy-két év múlva a vízszigetelése felhólyagosodik, összerepedezik, elszakad, és végül persze beázik a ház. Az nem baj, ha olcsóbb anyagot szeretnénk, csak mindig beszéljük meg a tervezővel, és csak az ő hozzájárulásával változtassunk! A kivitelezők nagy része jól végzi a dolgát, nekünk már csak annyi a dolgunk, hogy őket találjuk meg, mert a kivitelezési hibákról könyveket lehetne írni (és írnak is!). Vigyázat: ha a kivitelező „gyorsan, olcsón” képes megoldani a felmerülő problémát, akkor gyorsan fogadjunk föl egy ehhez értő műszaki ellenőrt, megéri!

tetokkemenyekereszcsatornak 2
Magas tetők, divatos mediterrán tetők
A magas tetők formájuk szerint legtöbbször nyeregtetők, kontyolva vagy csonka konttyal megépítve, vidéken a ’60-’80-as évek sátortető formájú nyeregtetői és manzárdtetők terjedtek el. Az utóbbi időben hazánkban is csökkent a hajlásszögtartomány, a korábban jellemző 35-45° közötti tetőhajlásszögek (aszimmetrikus tetők esetén még magasabbak) helyett már a 25-35° hajlásszögű tetők építése a leggyakoribb. Ennek oka az esztétikai igény változása, kedveltté váltak itthon is a mediterrán vidék jellemző tetőformái, de az sem mellékes, hogy megépítésükhöz kevesebb faanyag és cserép szükséges. Hátrányuk, hogy a kis hajlásszög miatt alacsony a belmagasság, így, ha egyáltalán van padlástér, nem hasznosítható, valamint, ha nagyon alacsony a hajlásszögük, a cserépfedés nem biztosít megfelelő vízzárást, segédszerkezet beépítése szükséges. A tetőszerkezet anyaga hagyományosan fa ácsszerkezet. A leggyakrabban alkalmazott fafajta a fenyő, gyakorisága és tulajdonsága miatt, használatos az erdei fenyő (Pinus sylvestris), a lucfenyő (Picea), a vörös fenyő (Larix). Az erdei fenyő fája lágy középnehéz, gyantatartalma nagy, jól megmunkálható, élettartama vízben 500, állandó száraz helyen akár 1000 év is lehet. Szívós, de kevésbé rugalmas, mint a lucfenyő. A lucfenyő rovar- és gombakárosítókkal szemben kevésbé tartós, de rendkívül jól szárítható, és könnyen felületkezelhető., leginkább a nyílászárógyártás és falburkolat (lambéria) alapanyagául szolgál. A vörösfenyőt nagyfokú tartósság és magas szilárdság jellemzi, elsősorban vízépítési célokra, valamint vezetékoszlopoknak használják, de szépsége miatt látszó tetőszerkezetek/ burkolások is készülhetnek belőle.
A faanyag kiválasztásához, megvásárlásához vigyük magunkkal a mestert, és a faanyagot gomba- és lángmentesíteni kell! A legjobb, ha a fakereskedésben már eleve gombamentesítve kérjük, mert nagy kihívás magunknak csinálni. Ilyenkor mindenképpen „úsztassuk” az anyagot, és ne próbálkozzunk sem ecsettel, sem permetezővel! Az elkészült tetőnket fedhetjük hagyományosan cseréppel, palával, zsindellyel, de lehet lemezfedés is, bár utóbbi családi házaknál ritka. A tetőfedőanyag kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a homlokzat színével és a függő ereszcsatornával, lefolyócsatornával harmonizáljon. A tetőfedő cserép lehet hornyolt vagy a hagyományosabb hódfarkú cserép, esetleg betoncserép, ezeket lécezésre rakjuk, aminek a távolsága a cseréprakási formától és cserépmérettől függ. Palafedésből is többfajta van, amit szintén lécezésre rakunk, a lemez- és zsindelyfedéseknek pedig deszkaaljzatot kell készítenünk.

tetokkemenyekereszcsatornak 1
A tető további részei
KÉMÉNYEK. Kéményeket a hagyományos értelemben ma már nemigen építenek, ám kéményszerű falazatok esztétikai okból épülnek a szerelt kéményeknek, kiszellőzőknek is, lapos tetőkön azonban csak így lehet biztonságosan megoldani a kéményátvezetést a tetőn, rávezetve a szigetelést. A gázkészülékeket eleinte a hagyományos téglakéményekbe kötötték, majd a rendkívül jó légzárású ablakok miatt megszületett a zárt égésterű kazán, ezekhez a tégla védelmében kibélelték a kéményt, ahol a hőcserélők jobb hatásfoka miatt a füstgázt már annyira lehűlt, hogy ventilátorral távolították el (turbós kazán). A hőcserélők további fejlesztése után a füstgáz már nemcsak a kéményben, hanem az égéstérben is kicsapódott, kondenzálódott, amit el kellett vezetni, ezek a kondenzációs kazánok.
ERESZCSATORNÁK. Az ereszcsatornákat magas tetőknél és kisebb alapterületű lapos tetőknél használjuk, ahol kifelé történik a vízelvezetés. Két dologra figyeljünk: a csatorna keresztmetszete (kiterített szélessége) és a csatornatartó vasak távolsága, főleg a sarkoknál. A téli csatornaelfagyások ellen fűtőszálat is beépíthetünk a csatornába, nedvesség- és hőérzékelővel ellátva. Az ereszcsatornák anyaga általában titáncink ötvözet, alumínium vagy festett acéllemez, de vannak muanyagok is, korábban divatos volt a horganyzott acél, a vörösréz is mutatós, de nem éppen pénztárcakímélő.
SZELLŐZŐ, HÓFOGÓ, KIBÚVÓ, VILLÁMHÁRÍTÓ, ROVARHÁLÓ. A tetőhöz szükséges különböző kiegészítők a cseréppel együtt megrendelhetők, rendszerben gyártják, csak a darabszámot kell megadni, ami a szarufahossz és tetőfelület függvénye. A villámhárítót a villanyszerelő helyezi el, de a tartóvasak tetőátvezetéséről gondoskodni kell, bádogpapucsokkal. A rovarháló szintén fontos, mert megakadályozza a méhek, darazsak beköltözését, ami nem ritka jelenség.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.