Tetők, kémények, ereszcsatornák

Tetők, kémények, ereszcsatornák

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Házunk ötödik „homlokzata” a tető, amely markáns megjelenést ad az épületnek, távolról is jól látszik, ha pedig lapos a tetőnk, akkor ez a jellegzetessége. Ez utóbbi mellett divatossá vált az alacsony dőlésszögű, úgynevezett mediterrán tető is, ámde bármelyiket válasszuk is, fontos, hogy jól kell megtervezni és megépíteni, és az sem mindegy, mivel fedjük le.

tetokkemenyekereszcsatornak 720


Mielőtt rátérnénk a részletekre, fontos megemlíteni a tető egyéb tartozékait is, mint a kémények, szellőzők, bádogos szerkezetek, hófogók, kéményseprő járdák, villámhárítók, tetőkiszellőzők, amely tartozékokról hajlamosak vagyunk megfeledkezni a költségek tervezésénél, pedig egyik sem olcsó mulatság, és részbeni elhagyásuknak a tető, sőt, az egész ház látja a kárát.
teto abrak 20207
Divatos lapos tetők
Családi házaknál manapság nem ritkán lapos tető kerül az épületre, annak ellenére, hogy meglehetősen sok negatív tapasztalat kapcsolódik e fogalomhoz. Az egyszerű, nem hasznosított lapos tető megépítése a legolcsóbb és leggyorsabb, ám amilyen egyszerűnek tűnik egy jól funkcionáló lapos tető kivitelezése, az éppen olyan bonyolult: rendkívül precízen kell kialakítani a tető lejtését, és nagy szakértelmet kíván a tökéletes vízhatlanság kialakítása. A lapos tetős ház akár teraszként is használható, de még kertet is építhetünk rá, ám ez esetben sokkal drágább a kiépítése.
A lapos tetőt érő hatások, a teljesség igénye nélkül: hőmérséklet, hőmérsékletváltozások, gőznyomás, páradiffúzió, csapadék, ultraviola (UV) sugárzás, szél, mechanikai igénybevételek, vegyi, biológiai, tűz, építés közbeni igénybevétel, karbantartás közbeni igénybevétel stb. Itt láthatjuk, hogy mennyi mindennek kell ellenállnia egy lapos tetőnek. A leggyakoribb tetohibák általában a rossz lejtésből, a rossz anyagválasztásból és a nem megfelelő kivitelezésből adódnak, persze ezer helyen lehet még hibázni, de talán ezek a leggyakoribbak. A lapos tető lejtése kisebb alapterületnél történhet kifelé oldal irányban, nagyobb kiterjedésueknél a tető belseje felé több pontban, vagy vonal menti lefolyókban. A tető lejtése általában 2 százalék, vápában 1, táblás hőszigetelésre ragasztott vízszigetelés esetén 2,5 százalék, s ha nem éri el ezt a mértéket, vagy a lejtés egyenetlen, esetleg kontralejtést készítenek, a víz nem folyik le, tócsa marad a tetőn. Az anyagválasztást ott tudjuk elrontani, hogy a tervező javasolta anyagot vagy a kivitelező unszolására vagy saját ötletből kicseréljük egy olcsóbbra, mert „mennyi pénzt meg lehetne ezzel takarítani.
Azután egy-két év múlva a vízszigetelése felhólyagosodik, összerepedezik, elszakad, és végül persze beázik a ház. Az nem baj, ha olcsóbb anyagot szeretnénk, csak mindig beszéljük meg a tervezővel, és csak az ő hozzájárulásával változtassunk! A kivitelezők nagy része jól végzi a dolgát, nekünk már csak annyi a dolgunk, hogy őket találjuk meg, mert a kivitelezési hibákról könyveket lehetne írni (és írnak is!). Vigyázat: ha a kivitelező „gyorsan, olcsón” képes megoldani a felmerülő problémát, akkor gyorsan fogadjunk föl egy ehhez értő műszaki ellenőrt, megéri!

tetokkemenyekereszcsatornak 2
Magas tetők, divatos mediterrán tetők
A magas tetők formájuk szerint legtöbbször nyeregtetők, kontyolva vagy csonka konttyal megépítve, vidéken a ’60-’80-as évek sátortető formájú nyeregtetői és manzárdtetők terjedtek el. Az utóbbi időben hazánkban is csökkent a hajlásszögtartomány, a korábban jellemző 35-45° közötti tetőhajlásszögek (aszimmetrikus tetők esetén még magasabbak) helyett már a 25-35° hajlásszögű tetők építése a leggyakoribb. Ennek oka az esztétikai igény változása, kedveltté váltak itthon is a mediterrán vidék jellemző tetőformái, de az sem mellékes, hogy megépítésükhöz kevesebb faanyag és cserép szükséges. Hátrányuk, hogy a kis hajlásszög miatt alacsony a belmagasság, így, ha egyáltalán van padlástér, nem hasznosítható, valamint, ha nagyon alacsony a hajlásszögük, a cserépfedés nem biztosít megfelelő vízzárást, segédszerkezet beépítése szükséges. A tetőszerkezet anyaga hagyományosan fa ácsszerkezet. A leggyakrabban alkalmazott fafajta a fenyő, gyakorisága és tulajdonsága miatt, használatos az erdei fenyő (Pinus sylvestris), a lucfenyő (Picea), a vörös fenyő (Larix). Az erdei fenyő fája lágy középnehéz, gyantatartalma nagy, jól megmunkálható, élettartama vízben 500, állandó száraz helyen akár 1000 év is lehet. Szívós, de kevésbé rugalmas, mint a lucfenyő. A lucfenyő rovar- és gombakárosítókkal szemben kevésbé tartós, de rendkívül jól szárítható, és könnyen felületkezelhető., leginkább a nyílászárógyártás és falburkolat (lambéria) alapanyagául szolgál. A vörösfenyőt nagyfokú tartósság és magas szilárdság jellemzi, elsősorban vízépítési célokra, valamint vezetékoszlopoknak használják, de szépsége miatt látszó tetőszerkezetek/ burkolások is készülhetnek belőle.
A faanyag kiválasztásához, megvásárlásához vigyük magunkkal a mestert, és a faanyagot gomba- és lángmentesíteni kell! A legjobb, ha a fakereskedésben már eleve gombamentesítve kérjük, mert nagy kihívás magunknak csinálni. Ilyenkor mindenképpen „úsztassuk” az anyagot, és ne próbálkozzunk sem ecsettel, sem permetezővel! Az elkészült tetőnket fedhetjük hagyományosan cseréppel, palával, zsindellyel, de lehet lemezfedés is, bár utóbbi családi házaknál ritka. A tetőfedőanyag kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a homlokzat színével és a függő ereszcsatornával, lefolyócsatornával harmonizáljon. A tetőfedő cserép lehet hornyolt vagy a hagyományosabb hódfarkú cserép, esetleg betoncserép, ezeket lécezésre rakjuk, aminek a távolsága a cseréprakási formától és cserépmérettől függ. Palafedésből is többfajta van, amit szintén lécezésre rakunk, a lemez- és zsindelyfedéseknek pedig deszkaaljzatot kell készítenünk.

tetokkemenyekereszcsatornak 1
A tető további részei
KÉMÉNYEK. Kéményeket a hagyományos értelemben ma már nemigen építenek, ám kéményszerű falazatok esztétikai okból épülnek a szerelt kéményeknek, kiszellőzőknek is, lapos tetőkön azonban csak így lehet biztonságosan megoldani a kéményátvezetést a tetőn, rávezetve a szigetelést. A gázkészülékeket eleinte a hagyományos téglakéményekbe kötötték, majd a rendkívül jó légzárású ablakok miatt megszületett a zárt égésterű kazán, ezekhez a tégla védelmében kibélelték a kéményt, ahol a hőcserélők jobb hatásfoka miatt a füstgázt már annyira lehűlt, hogy ventilátorral távolították el (turbós kazán). A hőcserélők további fejlesztése után a füstgáz már nemcsak a kéményben, hanem az égéstérben is kicsapódott, kondenzálódott, amit el kellett vezetni, ezek a kondenzációs kazánok.
ERESZCSATORNÁK. Az ereszcsatornákat magas tetőknél és kisebb alapterületű lapos tetőknél használjuk, ahol kifelé történik a vízelvezetés. Két dologra figyeljünk: a csatorna keresztmetszete (kiterített szélessége) és a csatornatartó vasak távolsága, főleg a sarkoknál. A téli csatornaelfagyások ellen fűtőszálat is beépíthetünk a csatornába, nedvesség- és hőérzékelővel ellátva. Az ereszcsatornák anyaga általában titáncink ötvözet, alumínium vagy festett acéllemez, de vannak muanyagok is, korábban divatos volt a horganyzott acél, a vörösréz is mutatós, de nem éppen pénztárcakímélő.
SZELLŐZŐ, HÓFOGÓ, KIBÚVÓ, VILLÁMHÁRÍTÓ, ROVARHÁLÓ. A tetőhöz szükséges különböző kiegészítők a cseréppel együtt megrendelhetők, rendszerben gyártják, csak a darabszámot kell megadni, ami a szarufahossz és tetőfelület függvénye. A villámhárítót a villanyszerelő helyezi el, de a tartóvasak tetőátvezetéséről gondoskodni kell, bádogpapucsokkal. A rovarháló szintén fontos, mert megakadályozza a méhek, darazsak beköltözését, ami nem ritka jelenség.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.