A házépítés folyamata

A házépítés folyamata

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor megfelelően nagy elszántságra és anyagi erőforrásra tettünk szert, és egy kényelmes otthonra vágyunk, belevágunk a házépítésbe. Laikusok számára ez nem egyszerű feladat (ám annyira nem is bonyolult), de ha csapok, burkolatok nézegetésével kezdjük, biztosan rossz úton járunk!

ahazepitesfolyamata 720


Az építkezés folyamata öt lépésre tagolható, amely sorrendet nem célszerű összekeverni, mert általában nem hozza meg a kívánt eredményt, azaz egy jól élhető, szép, megfelelő ár-érték arányos házat. Íme a helyes sorrend: 1. költségek tervezése 2. telekvásárlás 3. tervezés 4. építés 5. költözés

Mennyibe kerül?
Ezt a kérdést pontosan csak az építkezés végén tudjuk megválaszolni, de addig is, a kezdés előtt készítsünk költségbecslést. Pontos költségvetést azért nem tudunk készíteni, mert házunk még meg sincs tervezve. Vegyük figyelembe a telek árát, az építőanyagok bekerülési költségét, ezt négyzetméter nagyságrend szerint tudjuk becsülni egy szorzószámmal, a tervezés díját, az ügyvédi költségeket, a szintén tetemes anyagszállítás díját. Az épület árát sokban befolyásolja, hogy milyen minőségű a választott burkolat, a nyílászárók, a gépészet. Szintén költségnövelő tényező, ha a telek elektromos, víz-, csatornabekötéseit bővíteni kell, ami a majdani fogyasztás mértékétől függ. Amikor az építkezés költségvetését készítjük, ne feledkezzünk meg a végső munkafolyamatokról sem – kerítés, kert, udvar kialakítása –, ezekre általában már nem szokott elegendő pénz maradni.

Telekvásárlás
A telekvásárlásnál számos tényezőt kell figyelembe venni: hol található a telek – gondoljuk végig, mennyire egyszerűen vagy nehézkesen tudunk majd bejárni munkahelyünkre, gyerekeknek milyen az óvoda, iskola elérhetősége –, milyen a telek tájolása, mik a beépíthetőségi lehetőségek, telekhatárra, utcavonalra, meghatározott építési vonalra kell-e építkeznünk, mekkora alapterületű, milyen magas lehet az épületünk, ezekkel szemben mi milyet szeretnénk. Már itt, a telekvásárlásnál javasolt, hogy kérjük ki szakember tanácsát, de ha már birtokunkban van egy telek, nincs mit tenni, arra kell építkezni, de ebből is kihozhatjuk a legjobbat.
ahazepitesfolyamata 1
A tervezés folyamata
Tervezőt ismerős ajánlása alapján vagy az internetről választhatunk. A legfontosabb, hogy az első személyes találkozáson kialakuljon a szimpátia, mert akkor megtaláltuk a megfelelő embert. A tervező persze pénzért dolgozik, de a tervezési díjon ne nagyon spóroljunk, mivel a kivitelezés során a minőségi terv bőven visszahozza az árát. Kerüljük azt a megoldást, hogy kockás papírra lerajzoljuk (esetleg vonalzóval) házunk alaprajzát, hogy „csak ezt lehet, csak ezt kérjük, semmi mást!”. A legjobb esetben szó nélkül otthagy bennünket a tervező, vagy megpróbálja elmagyarázni, mi a rossz a rajzunkban (valószínűleg a 90 százaléka). Hallgassunk rá, ő ért hozzá, és bizonyosan nem akar rosszat nekünk. Persze az igényeinket mondjuk el világosan, akár le is rajzolhatjuk, nem baj, ha csúnya, aránytalan a rajz. Beszéljük meg a tervezővel azt is, ha nagyméretű bútorunkat szeretnénk az új lakásban is használni. A régi bútorok ugyanis minden mai modulrendszerből „kilógnak”, és nincs annál rosszabb, mint ha költözésnél derül ki, hogy a nagymama szekrénye nemhogy az ajtón, de a szobában sem fér el használhatóan. Amennyiben van jó állapotú, működő kazánunk, közöljük előre a tervezővel, mert nem biztos, hogy megfelelő a nagysága, teljesítménye, kéménybekötése stb. Valamilyen szinten tájékoztassuk anyagi lehetőségeinkről is, mert az építésznek könnyen „elszalad” a keze, és egy csodát tervez, ami gyönyörű szép, tetszik is, csak ötször, netán tízszer többe kerül a mi keretünknél. A tervezőtől először vázlatterveket kapunk, ekkor beszéljük vele át, hogy mi tetszik, min szeretnénk változtatni. Ne legyünk erőszakosak, de ne is hagyjuk magunkat mindenre rábeszélni, legyünk kompromisszumkészek. Miután mindent átbeszéltünk, rendben találtunk, elkészülnek a végleges tervek, már kezdhetjük is az építkezést. Az elkészült terveken, ha lehet, utóbb ne módosítsunk, mert ez pénzbe kerül, a módosítások időszaka a vázlattervi rész volt.
Azaz csak majdnem kezdhetünk építkezni, mert még szükségünk van statikai, gépészeti, elektromos, geotechnikai tervekre és geodéziai bemérésre is. Ezek tartalma az épület 300 négyzetméter összes hasznos alapterület alatti vagy feletti nagyságától függ. A terveket intézhetjük magunk is, vagy megbízhatjuk vele az építészt is (ha vállalja), inkább utóbbi javasolt. Amennyiben mi magunk, különkülön bízzuk meg a szakági tervezőket, úgy némi pénzt valóban meg tudunk spórolni, de a tervezők (statikus, gépész, elektromos stb.) közötti műszaki kommunikációt is nekünk kell lebonyolítani, ez pedig nem vezet jó eredményre, ha nem értünk hozzá.

Építkezés
Az építés sem egyszerű kérdés. Mielőtt megbíznánk valakit a kivitelezéssel, kérjünk több cégtől ajánlatot, referenciákkal! Ezek a cégek honlapján megtalálhatók, néhányat célszerű le is ellenőrizni. A megállapodást mindenképpen foglaljuk írásba, keressünk hozzá jogászt. A szerződésben mindent írjunk le részletesen: munkaterület átadása, kezdés, befejezés, ár (tételes elszámolás vagy átalánydíj), kifizetés ütemezése, a megrendelő ellenőrzési joga, többletmunka, pótmunka, késedelem esetére kötbérezés, elállás joga, műszaki átadás-átvétel időpontja, jótállás stb., aláírt szerződés nélkül ne dolgoztassunk! Köthetünk szerződést egyetlen céggel, amely az egész munkát elvégzi, mint generálkivitelező, az alapozástól a belső festésig. Megbízhatunk külön-külön egyes munkafolyamatokra is cégeket, ekkor szükségünk lesz műszaki ellenőrre. Az építéshez megvásárolhatjuk magunk is az építőanyagot, de hozhatja a kivitelező is, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is.

Rendszeresen ellenőrizzük a helyszínen az építési folyamatokat (hozzáértésünk függvényében), hogy azt az anyagot építik-e be, amit megajánlottak. Ez ugyan kicserélhető más, ugyanolyan műszaki paraméterűre is, de ehhez adja meg a tervező a hozzájárulását. Adott esetben mi is cserélhetjük az anyagot, ha találunk a tervezettnél jobbat, olcsóbbat, de hagyassuk jóvá a cserét az építésszel. Az ellenőrzéshez kérhetjük a tervező segítségét is, akivel köthetünk tervezői művezetési szerződést, belefoglalva e feladatot is (amennyiben vállalja), de ha műszaki ellenőrt foglalkoztatunk, erre nincs szükség. Lehetőség szerint egyösszegű átalányáras szerződést kössünk, ezzel van a legkevesebb probléma, tételes elszámolású szerződésnél ugyanis mindent fel kell mérnünk, ha tudjuk, hogy hogyan kell, ha pedig nem, akkor meg kell bíznunk valakit ezzel a feladattal. Végül, ha elkészült a házunk, jöhet a remélhetőleg örömteli utolsó fázis, a beköltözés. Sok sikert kívánunk!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. Fotó forrása: Hlinka Zsolt {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

A Közlekedési Múzeum új épülete

A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A Közlekedési Múzeum új helyszínén, a kőbányai volt Északi Járműjavítóban hirdették ki a nemzetközi építészeti tervpályázat eredményét, amelyre 13 magyar és külföldi pályamű érkezett, és az első díjat a világhírű amerikai Diller Scofidio + Renfro építésziroda "komplex, a terület ipari örökségét izgalmasan ellenpontozó, korszerű kiállítótereket és magas minőségű szabadtereket létrehozó" terve nyerte el. A kormány döntése értelmében a Közlekedési Múzeum régi városligeti épülete újjáépítését követően a Magyar Innováció Házának ad majd otthont, az ország egyik leglátogatottabb múzeumának számító Közlekedési Múzeum új épületét pedig a volt Északi Járműjavító Dízelcsarnokának bővítésével hozzák létre. A terület közvetlenül kapcsolódik az egykori járműjavító úgynevezett Eiffel-csarnokában már épülő Opera Műhelyházhoz. E két beruházás együttesen Budapest legnagyobb barnamezős kulturális városfejlesztése, amely a mintegy hét hektáron megvalósuló programjával alapvetően változtatja meg a Kőbánya és a belváros közötti jelenlegi rozsdaövezetet, és néhány év alatt új közösségi és kulturális központtá alakul át. A legkorszerűbb kiállítástechnológiával újjáépített üzemcsarnok különleges helytörténeti és építészeti emlék marad, ám ezzel a funkcióváltással véglegesen bekapcsolódik a főváros vérkeringésébe és Budapestet a nemzetközi múzeumi élet élvonalába helyezi. A pozitív változás a környező városrészek felértékelődését is magával hozza, ami hosszú távon előmozdíthatja Kőbánya egészének megújulását. További fontos cél volt, hogy a múzeum ne csak a családoknak szóljon, hanem szakértőknek is - jegyezte meg. Kristin Feireiss azt mondta: a nyertes pályamű egy olyan kiemelkedő alkotás, amely egyesíti egyetlen épületkomplexumon belül a történelmet, a jelent és a jövőt. A szintén zsűritag Pieter Jonckers, a belga nemzeti vasúti múzeum igazgatója úgy fogalmazott: a nyertes terv lenyűgözte őket, "bátorságot mutatott, nyíltságot, ambíciót, becsvágyat, valamint vízióval is rendelkezett". Budapest, Magyarország és a világ megérdemli ezt a múzeumot, amely "elképesztő, lélegzetelállító hely lesz" - jelentette ki. Képek forrása: Diller Scofidio {igallery id=4799|cid=1016|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Miért lelkesedünk 2019-ben?

Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Az Ambiente trend előrejelzéseit évről évre világméretű kutatások előzik meg. Az enteriőr dizájn fejlődését e trendek felismerése, a színek, stílusok, anyagok és az ezekhez társuló érzetek meghatározása nagyban befolyásolja. Mi ezért látogattunk el idén is a frankfurti Ambiente 2019 kiállításra. Napról napra szaklapok, dizájnerek és influencerek kínálnak egyedi és a szüntelen megújulás szükségességét hirdető megoldásokat egy-egy felmerülő kérdésben. Egyre erőteljesebb azonban az a réteg, aki pontos célját megfogalmazva nyugalmat és tudatosságot keres a viszonylag gyorsan változó enteriőrtrendek között. 2019-ben azonban az Ambiente dizájner kutatói szerint létezik egy közös nevező, amely a fenntarthatóság – természetközeliség – újrahasznosíthatóság metatrendje lesz. Az Ambiente 2019 három nagyon fontos kategóriára osztott trendjei elsősorban azt mutatták be, hogy a közös nevezővel létrehozott eredmények milyen attraktívak és változatosak lehetnek. 1. Ízléses rezidencia A tökéletes szaktudással, kifogástalan kivitelezéssel, gazdag színekkel, érzéki anyagokkal, tiszta vonalakkal és tökéletes arányokkal létrehozott nyugodt, időtlen elegancia trendje. A kiválasztott kedvenc darabok egyszeri alkotások, pontos célok mentén készültek.Minden kifinomult, elegáns, árnyalt, érzéki, ugyanokkor nem szokványos. A legtöbbet használt anyagok a nemes fák, a bőr, abouclé, a bársony, a velúr és a porcelán. Felületekben pedig a színes üveg, a dombornyomott, csiszolt, strukturáltfa és fémfelületek kapnak központi szerepet. 2. Csendes, nyugodt környezet Természetes, diszkrét, puha, lágy, szemlélődésre hívó, nyugtató enteriőr. Egyszerűen szép környezet, ahol a természetes, egyszerű, egyben hasznos termékek kielégítik a nyugalomra és az őszinteségre vágyók igényeit,a lágy színek pedig hozzájárulnak a stresszmentesített otthonhoz. Az anyagok és a kreativitás tiszteletben tartása mind a tervezés, mind a gyártás során nagy jelentőséggel bír.A természetes alapanyagokatkísérleti modern és hagyományos kézműves technikákkal kombináltan dolgozzák fel. Az enteriőr jellemző textíliái a gyapjú, a selyem, a kender és a vászon, valamint a fa, kő, szalma, agyag és kerámia gyakran az újrahasznosítás eredményei. A környezet fenntartható, innovatív, egyszerű és őszinte.   3. Örömteli enteriőr A stylingnak ezekben az enteriőrökben óriási a szerepe: mint önkifejezés merész színkombinációkkal és a véletlenszerű felfedezés varázsával alkot. A homogenitásnak, egységességnek itt nincs esélye. A dolgok rendezetlen módon keverednek, és játékosan a változatosságot ünneplik kompromisszumtól mentesen és örömtelin. Minden színes, vidám, élénk, gondtalan, merész, kicsit őrült, játékos és spontán. A minták keveréke ugyanolyan szokatlan, mint az anyagok sokfélesége: a botanikai motívumok, a geometriai és a túlméretezett figurák, a vintage nyomatok, illusztratív kárpitok és az innovatívan újrahasznosított műanyagok frissítő és meglepő módon párosulnak.A környezet kreatív, sokoldalú, nem szokványos, illusztrált, virágos, mintás és élénk. Japanstyle szekció Külön figyelemre méltó volt a kiállítás Japanstyle szekciója, amely szokatlan anyagkombinációival, felületeivel szerkesztőségünket levette a lábáról! A japán kultúrából idén bőven töltekezhetett a közönség. Színekben az algaszínek (norizöld), a cseresznyevirág, a cseresznyefa vörösesbarna árnyalatai, az alumíniumszürke, a szénfekete, a yamabuki sárga és a khaki szilvaszín, felületekben a nori alga felületéhez hasonló préselt, fémesen csillogó tört felületek – különösen alumíniumból és papírból – hódítottak és vonultak végig a különböző szekciókon. A kiállítás kiemelt partnere India volt, akik egyedi kézműves technikáikkal készített textiljeikkel, fém és fonott áruival vonzották a látogatókat. A Mi Otthonunk kedvenc dizájnere Pravinsinh Solanki indiai formatervező volt, aki kézműves, ragasztás és illesztés nélküli fából faragott és hasított vállfáival lenyűgözött bennünket! Élmény volt a madarak inspirálta remekműveket kézbe vennünk!   {igallery id=4799|cid=1013|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}