A házépítés folyamata

A házépítés folyamata

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor megfelelően nagy elszántságra és anyagi erőforrásra tettünk szert, és egy kényelmes otthonra vágyunk, belevágunk a házépítésbe. Laikusok számára ez nem egyszerű feladat (ám annyira nem is bonyolult), de ha csapok, burkolatok nézegetésével kezdjük, biztosan rossz úton járunk!

ahazepitesfolyamata 720


Az építkezés folyamata öt lépésre tagolható, amely sorrendet nem célszerű összekeverni, mert általában nem hozza meg a kívánt eredményt, azaz egy jól élhető, szép, megfelelő ár-érték arányos házat. Íme a helyes sorrend: 1. költségek tervezése 2. telekvásárlás 3. tervezés 4. építés 5. költözés

Mennyibe kerül?
Ezt a kérdést pontosan csak az építkezés végén tudjuk megválaszolni, de addig is, a kezdés előtt készítsünk költségbecslést. Pontos költségvetést azért nem tudunk készíteni, mert házunk még meg sincs tervezve. Vegyük figyelembe a telek árát, az építőanyagok bekerülési költségét, ezt négyzetméter nagyságrend szerint tudjuk becsülni egy szorzószámmal, a tervezés díját, az ügyvédi költségeket, a szintén tetemes anyagszállítás díját. Az épület árát sokban befolyásolja, hogy milyen minőségű a választott burkolat, a nyílászárók, a gépészet. Szintén költségnövelő tényező, ha a telek elektromos, víz-, csatornabekötéseit bővíteni kell, ami a majdani fogyasztás mértékétől függ. Amikor az építkezés költségvetését készítjük, ne feledkezzünk meg a végső munkafolyamatokról sem – kerítés, kert, udvar kialakítása –, ezekre általában már nem szokott elegendő pénz maradni.

Telekvásárlás
A telekvásárlásnál számos tényezőt kell figyelembe venni: hol található a telek – gondoljuk végig, mennyire egyszerűen vagy nehézkesen tudunk majd bejárni munkahelyünkre, gyerekeknek milyen az óvoda, iskola elérhetősége –, milyen a telek tájolása, mik a beépíthetőségi lehetőségek, telekhatárra, utcavonalra, meghatározott építési vonalra kell-e építkeznünk, mekkora alapterületű, milyen magas lehet az épületünk, ezekkel szemben mi milyet szeretnénk. Már itt, a telekvásárlásnál javasolt, hogy kérjük ki szakember tanácsát, de ha már birtokunkban van egy telek, nincs mit tenni, arra kell építkezni, de ebből is kihozhatjuk a legjobbat.
ahazepitesfolyamata 1
A tervezés folyamata
Tervezőt ismerős ajánlása alapján vagy az internetről választhatunk. A legfontosabb, hogy az első személyes találkozáson kialakuljon a szimpátia, mert akkor megtaláltuk a megfelelő embert. A tervező persze pénzért dolgozik, de a tervezési díjon ne nagyon spóroljunk, mivel a kivitelezés során a minőségi terv bőven visszahozza az árát. Kerüljük azt a megoldást, hogy kockás papírra lerajzoljuk (esetleg vonalzóval) házunk alaprajzát, hogy „csak ezt lehet, csak ezt kérjük, semmi mást!”. A legjobb esetben szó nélkül otthagy bennünket a tervező, vagy megpróbálja elmagyarázni, mi a rossz a rajzunkban (valószínűleg a 90 százaléka). Hallgassunk rá, ő ért hozzá, és bizonyosan nem akar rosszat nekünk. Persze az igényeinket mondjuk el világosan, akár le is rajzolhatjuk, nem baj, ha csúnya, aránytalan a rajz. Beszéljük meg a tervezővel azt is, ha nagyméretű bútorunkat szeretnénk az új lakásban is használni. A régi bútorok ugyanis minden mai modulrendszerből „kilógnak”, és nincs annál rosszabb, mint ha költözésnél derül ki, hogy a nagymama szekrénye nemhogy az ajtón, de a szobában sem fér el használhatóan. Amennyiben van jó állapotú, működő kazánunk, közöljük előre a tervezővel, mert nem biztos, hogy megfelelő a nagysága, teljesítménye, kéménybekötése stb. Valamilyen szinten tájékoztassuk anyagi lehetőségeinkről is, mert az építésznek könnyen „elszalad” a keze, és egy csodát tervez, ami gyönyörű szép, tetszik is, csak ötször, netán tízszer többe kerül a mi keretünknél. A tervezőtől először vázlatterveket kapunk, ekkor beszéljük vele át, hogy mi tetszik, min szeretnénk változtatni. Ne legyünk erőszakosak, de ne is hagyjuk magunkat mindenre rábeszélni, legyünk kompromisszumkészek. Miután mindent átbeszéltünk, rendben találtunk, elkészülnek a végleges tervek, már kezdhetjük is az építkezést. Az elkészült terveken, ha lehet, utóbb ne módosítsunk, mert ez pénzbe kerül, a módosítások időszaka a vázlattervi rész volt.
Azaz csak majdnem kezdhetünk építkezni, mert még szükségünk van statikai, gépészeti, elektromos, geotechnikai tervekre és geodéziai bemérésre is. Ezek tartalma az épület 300 négyzetméter összes hasznos alapterület alatti vagy feletti nagyságától függ. A terveket intézhetjük magunk is, vagy megbízhatjuk vele az építészt is (ha vállalja), inkább utóbbi javasolt. Amennyiben mi magunk, különkülön bízzuk meg a szakági tervezőket, úgy némi pénzt valóban meg tudunk spórolni, de a tervezők (statikus, gépész, elektromos stb.) közötti műszaki kommunikációt is nekünk kell lebonyolítani, ez pedig nem vezet jó eredményre, ha nem értünk hozzá.

Építkezés
Az építés sem egyszerű kérdés. Mielőtt megbíznánk valakit a kivitelezéssel, kérjünk több cégtől ajánlatot, referenciákkal! Ezek a cégek honlapján megtalálhatók, néhányat célszerű le is ellenőrizni. A megállapodást mindenképpen foglaljuk írásba, keressünk hozzá jogászt. A szerződésben mindent írjunk le részletesen: munkaterület átadása, kezdés, befejezés, ár (tételes elszámolás vagy átalánydíj), kifizetés ütemezése, a megrendelő ellenőrzési joga, többletmunka, pótmunka, késedelem esetére kötbérezés, elállás joga, műszaki átadás-átvétel időpontja, jótállás stb., aláírt szerződés nélkül ne dolgoztassunk! Köthetünk szerződést egyetlen céggel, amely az egész munkát elvégzi, mint generálkivitelező, az alapozástól a belső festésig. Megbízhatunk külön-külön egyes munkafolyamatokra is cégeket, ekkor szükségünk lesz műszaki ellenőrre. Az építéshez megvásárolhatjuk magunk is az építőanyagot, de hozhatja a kivitelező is, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is.

Rendszeresen ellenőrizzük a helyszínen az építési folyamatokat (hozzáértésünk függvényében), hogy azt az anyagot építik-e be, amit megajánlottak. Ez ugyan kicserélhető más, ugyanolyan műszaki paraméterűre is, de ehhez adja meg a tervező a hozzájárulását. Adott esetben mi is cserélhetjük az anyagot, ha találunk a tervezettnél jobbat, olcsóbbat, de hagyassuk jóvá a cserét az építésszel. Az ellenőrzéshez kérhetjük a tervező segítségét is, akivel köthetünk tervezői művezetési szerződést, belefoglalva e feladatot is (amennyiben vállalja), de ha műszaki ellenőrt foglalkoztatunk, erre nincs szükség. Lehetőség szerint egyösszegű átalányáras szerződést kössünk, ezzel van a legkevesebb probléma, tételes elszámolású szerződésnél ugyanis mindent fel kell mérnünk, ha tudjuk, hogy hogyan kell, ha pedig nem, akkor meg kell bíznunk valakit ezzel a feladattal. Végül, ha elkészült a házunk, jöhet a remélhetőleg örömteli utolsó fázis, a beköltözés. Sok sikert kívánunk!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.