A házépítés folyamata

A házépítés folyamata

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Amikor megfelelően nagy elszántságra és anyagi erőforrásra tettünk szert, és egy kényelmes otthonra vágyunk, belevágunk a házépítésbe. Laikusok számára ez nem egyszerű feladat (ám annyira nem is bonyolult), de ha csapok, burkolatok nézegetésével kezdjük, biztosan rossz úton járunk!

ahazepitesfolyamata 720


Az építkezés folyamata öt lépésre tagolható, amely sorrendet nem célszerű összekeverni, mert általában nem hozza meg a kívánt eredményt, azaz egy jól élhető, szép, megfelelő ár-érték arányos házat. Íme a helyes sorrend: 1. költségek tervezése 2. telekvásárlás 3. tervezés 4. építés 5. költözés

Mennyibe kerül?
Ezt a kérdést pontosan csak az építkezés végén tudjuk megválaszolni, de addig is, a kezdés előtt készítsünk költségbecslést. Pontos költségvetést azért nem tudunk készíteni, mert házunk még meg sincs tervezve. Vegyük figyelembe a telek árát, az építőanyagok bekerülési költségét, ezt négyzetméter nagyságrend szerint tudjuk becsülni egy szorzószámmal, a tervezés díját, az ügyvédi költségeket, a szintén tetemes anyagszállítás díját. Az épület árát sokban befolyásolja, hogy milyen minőségű a választott burkolat, a nyílászárók, a gépészet. Szintén költségnövelő tényező, ha a telek elektromos, víz-, csatornabekötéseit bővíteni kell, ami a majdani fogyasztás mértékétől függ. Amikor az építkezés költségvetését készítjük, ne feledkezzünk meg a végső munkafolyamatokról sem – kerítés, kert, udvar kialakítása –, ezekre általában már nem szokott elegendő pénz maradni.

Telekvásárlás
A telekvásárlásnál számos tényezőt kell figyelembe venni: hol található a telek – gondoljuk végig, mennyire egyszerűen vagy nehézkesen tudunk majd bejárni munkahelyünkre, gyerekeknek milyen az óvoda, iskola elérhetősége –, milyen a telek tájolása, mik a beépíthetőségi lehetőségek, telekhatárra, utcavonalra, meghatározott építési vonalra kell-e építkeznünk, mekkora alapterületű, milyen magas lehet az épületünk, ezekkel szemben mi milyet szeretnénk. Már itt, a telekvásárlásnál javasolt, hogy kérjük ki szakember tanácsát, de ha már birtokunkban van egy telek, nincs mit tenni, arra kell építkezni, de ebből is kihozhatjuk a legjobbat.
ahazepitesfolyamata 1
A tervezés folyamata
Tervezőt ismerős ajánlása alapján vagy az internetről választhatunk. A legfontosabb, hogy az első személyes találkozáson kialakuljon a szimpátia, mert akkor megtaláltuk a megfelelő embert. A tervező persze pénzért dolgozik, de a tervezési díjon ne nagyon spóroljunk, mivel a kivitelezés során a minőségi terv bőven visszahozza az árát. Kerüljük azt a megoldást, hogy kockás papírra lerajzoljuk (esetleg vonalzóval) házunk alaprajzát, hogy „csak ezt lehet, csak ezt kérjük, semmi mást!”. A legjobb esetben szó nélkül otthagy bennünket a tervező, vagy megpróbálja elmagyarázni, mi a rossz a rajzunkban (valószínűleg a 90 százaléka). Hallgassunk rá, ő ért hozzá, és bizonyosan nem akar rosszat nekünk. Persze az igényeinket mondjuk el világosan, akár le is rajzolhatjuk, nem baj, ha csúnya, aránytalan a rajz. Beszéljük meg a tervezővel azt is, ha nagyméretű bútorunkat szeretnénk az új lakásban is használni. A régi bútorok ugyanis minden mai modulrendszerből „kilógnak”, és nincs annál rosszabb, mint ha költözésnél derül ki, hogy a nagymama szekrénye nemhogy az ajtón, de a szobában sem fér el használhatóan. Amennyiben van jó állapotú, működő kazánunk, közöljük előre a tervezővel, mert nem biztos, hogy megfelelő a nagysága, teljesítménye, kéménybekötése stb. Valamilyen szinten tájékoztassuk anyagi lehetőségeinkről is, mert az építésznek könnyen „elszalad” a keze, és egy csodát tervez, ami gyönyörű szép, tetszik is, csak ötször, netán tízszer többe kerül a mi keretünknél. A tervezőtől először vázlatterveket kapunk, ekkor beszéljük vele át, hogy mi tetszik, min szeretnénk változtatni. Ne legyünk erőszakosak, de ne is hagyjuk magunkat mindenre rábeszélni, legyünk kompromisszumkészek. Miután mindent átbeszéltünk, rendben találtunk, elkészülnek a végleges tervek, már kezdhetjük is az építkezést. Az elkészült terveken, ha lehet, utóbb ne módosítsunk, mert ez pénzbe kerül, a módosítások időszaka a vázlattervi rész volt.
Azaz csak majdnem kezdhetünk építkezni, mert még szükségünk van statikai, gépészeti, elektromos, geotechnikai tervekre és geodéziai bemérésre is. Ezek tartalma az épület 300 négyzetméter összes hasznos alapterület alatti vagy feletti nagyságától függ. A terveket intézhetjük magunk is, vagy megbízhatjuk vele az építészt is (ha vállalja), inkább utóbbi javasolt. Amennyiben mi magunk, különkülön bízzuk meg a szakági tervezőket, úgy némi pénzt valóban meg tudunk spórolni, de a tervezők (statikus, gépész, elektromos stb.) közötti műszaki kommunikációt is nekünk kell lebonyolítani, ez pedig nem vezet jó eredményre, ha nem értünk hozzá.

Építkezés
Az építés sem egyszerű kérdés. Mielőtt megbíznánk valakit a kivitelezéssel, kérjünk több cégtől ajánlatot, referenciákkal! Ezek a cégek honlapján megtalálhatók, néhányat célszerű le is ellenőrizni. A megállapodást mindenképpen foglaljuk írásba, keressünk hozzá jogászt. A szerződésben mindent írjunk le részletesen: munkaterület átadása, kezdés, befejezés, ár (tételes elszámolás vagy átalánydíj), kifizetés ütemezése, a megrendelő ellenőrzési joga, többletmunka, pótmunka, késedelem esetére kötbérezés, elállás joga, műszaki átadás-átvétel időpontja, jótállás stb., aláírt szerződés nélkül ne dolgoztassunk! Köthetünk szerződést egyetlen céggel, amely az egész munkát elvégzi, mint generálkivitelező, az alapozástól a belső festésig. Megbízhatunk külön-külön egyes munkafolyamatokra is cégeket, ekkor szükségünk lesz műszaki ellenőrre. Az építéshez megvásárolhatjuk magunk is az építőanyagot, de hozhatja a kivitelező is, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is.

Rendszeresen ellenőrizzük a helyszínen az építési folyamatokat (hozzáértésünk függvényében), hogy azt az anyagot építik-e be, amit megajánlottak. Ez ugyan kicserélhető más, ugyanolyan műszaki paraméterűre is, de ehhez adja meg a tervező a hozzájárulását. Adott esetben mi is cserélhetjük az anyagot, ha találunk a tervezettnél jobbat, olcsóbbat, de hagyassuk jóvá a cserét az építésszel. Az ellenőrzéshez kérhetjük a tervező segítségét is, akivel köthetünk tervezői művezetési szerződést, belefoglalva e feladatot is (amennyiben vállalja), de ha műszaki ellenőrt foglalkoztatunk, erre nincs szükség. Lehetőség szerint egyösszegű átalányáras szerződést kössünk, ezzel van a legkevesebb probléma, tételes elszámolású szerződésnél ugyanis mindent fel kell mérnünk, ha tudjuk, hogy hogyan kell, ha pedig nem, akkor meg kell bíznunk valakit ezzel a feladattal. Végül, ha elkészült a házunk, jöhet a remélhetőleg örömteli utolsó fázis, a beköltözés. Sok sikert kívánunk!


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}