Háztartási meleg víz előállítása

Háztartási meleg víz előállítása

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A fürdéshez használt kellemes meleg víz (hivatalos nevén háztartási meleg víz, rövidítése: HMV) készítése nem utolsó feladata a fűtőberendezéseinknek, már az első gázberendezéseink sem elsősorban a fűtést szolgálták, hanem a vízmelegítést. Mára már eljutottunk a villanybojlertől a zöldenergiás megoldásokig.

haztartasimelegvizeloallitasa 720


Bojlerek, azaz tartályos vízmelegítők
A használati meleg vizet előállító berendezések régebbi formája a tárolós vízmelegítők, az idő azonban nem tud elhaladni felettük, mert olyan melegvízkomfortot adnak, amit az átfolyós készülékek a legtöbb esetben nem képesek teljesíteni. A berendezés egy víztartályból és egy azt melegítő berendezésből áll. A legelterjedtebbek – szakmai kifejezéssel szólva – az indirekt melegvíztárolók, ami nem jelent többet, minthogy a vizet a készülék vízterében elhelyezett fűtőcsőkígyón keresztül egy kívül hőtermelő melegíti fel. Ha a tárolót jól választjuk ki, és figyelünk a benne lévő fűtőcsőkígyó hőátadó képességére, akkor a rendszer képes a melegvíz-előállítást a teljes rendelkezésre álló kazánteljesítménnyel végezni. Ennek azért van jelentősége, hogy a kazán percek alatt elkészüljön a melegvízgyártással, és folytathassa dolgát lakásunk fűtésével, illetve, hogy fürdés közben ne fogyjon ki a meleg víz a tartályból. Magyarul: egy jól kiválasztott tároló és kazán kombinációja gyakorlatilag kifogyhatatlan melegvízmennyiséggel képes ellátni bennünket. Ne becsüljük le a szakemberek, tervezők tudását, és ne spóroljunk a tárolókon, mert nincs annál kellemetlenebb, mint amikor a fürdést, hajmosást hideg vízben kell befejezni.

haztartasimelegvizeloallitasa 1
Mi az a varázslatos cirkuláció?
A cirkuláció a melegvízkomfort egy fontos, alapvető kritériuma. Hogy mi is ez? Az egy olyan vízvezetékből és szivattyúból álló rendszer, ami biztosítja, hogy a melegvíztárolótól akár messze lévő csap kinyitásakor azonnal forró vizet tudjunk használni, ne várjunk perceket, hogy végre megérkezzen a meleg víz. A rendszer a tárolóban levő meleg vizet cirkuláltatja a melegvízhálózatban, azaz működésének feltétele a tárolós melegvízellátás. Ezzel a rendszerrel nem kevés feleslegesen kifolyatott vizet tudunk spórolni, és mondani se kell, mennyivel komfortosabbá teszi a melegvízhasználatot.

Működtetés hőszivattyúval, napkollektorral
Azt már említettük, hogy a jó készülékválasztáshoz bízzunk meg szakembert, mert a HMV tartályok igen széles választékban kaphatók, sok közülük nemcsak gázkazán csatlakoztatására alkalmas, hanem a hőszivattyúkhoz is megfelelően illeszthető. Ha az épületben nincs gáz, de van hőszivattyúnk, akkor azzal is készíthetünk meleg vizet, bár ezt az üzemmódot a hőszivattyú a legkevésbé szereti, mivel a legtöbb esetben jóval magasabb hőmérsékleten kell dolgoznia melegvízkészítés idején, mint fűtésüzemben. A levegő-víz hőszivattyúknak pedig fontos, hogy minél kisebb legyen a hőfokkülönbség a külső levegő és az általa előállított fűtővíz között. Márpedig meleg víz télen is kell, amikor akár 50-60 ˚C különbséget kell a készüléknek áthidalnia. Ezért fontos a jó tárolóválasztás, hogy amennyire lehet, megkönnyítsük a berendezés dolgát, amit aztán folyamatos melegvíz-szolgáltatással meg is hálál. A meleg víz előállításának zöld formája a napenergiával történő melegvízkészítés. A napkollektorok is igénylik a megfelelő tárolót, hiszen a napsütés általában nincs egy időben a fogyasztással, így a nappali órákban megtermelt forró vizet tárolnunk kell estig, azután pedig meg egészen reggelig. Gyakran előfordul, hogy a nap sem annyit süt, mint amennyit fürödni szeretnénk, ezért számításba kell venni, hogy a melegvízkészítésre rá kell segíteni. Ennek megoldására alkották meg a bivalens tárolókat. Ez magyarra fordítva mindössze annyit jelent, hogy egymás felett két független fűtőcsőkígyó van beépítve a tárolóba: az alsóra kötjük a napkollektorokat, a felsőre pedig az éjszaka is működni képes kazánunkat.

Átfolyós melegvízkészítés
Kezdjük egy kis számolással! A víznek nagy a hőkapacitása, ami annyit tesz, hogy sok energia kell a felmelegítéséhez, következésképpen elég nagy teljesítmény kell ahhoz, hogy tároló nélkül folyamatosan tudjunk meleg vizet termelni. A leggyakoribb háztartási gázkazán teljesítménye 24 kW körüli, ez körülbelül percenként 10-12 liter meleg víz előállításához elegendő. Hogy ez mennyi? Egy felmosóvödör kb. ekkora, egy normál kád pedig körülbelül 100 liter. Ha tehát kazánunk topon van, és teljes teljesítménnyel fűt, akkor egy zuhanyt kényelmesen el tud látni meleg vízzel, ám ha közben még valaki kinyit egy csapot is, azt már képtelen kiszolgálni, a vízmennyiség és a hőmérséklet leesik. Ez a fizika törvényszerűségeiből adódik, és ne higgyük el az eladónak, ha azt mondja, hogy ez a kombi kazán két-három csapot is el tud látni. Nem kell félnünk az átfolyós melegvíztermeléstől, ha a korlátaival tisztában vagyunk, és melegvízigényünkbe belefér, hogy egyszerre csak egy fürdőszobát használunk. E készülékek legnagyobb piaca nem véletlenül a kisebb, egy fürdőszobás lakások.

Elektromos melegvízkészítés
Elsősorban tárolós berendezések kerülhetnek szóba a teljesítménykorlátok miatt, bár több gyártó készít csaptelepbe épített vagy mosdó alá szerelhető átfolyós elektromos vízmelegítőt. Ezek kizárólag kézmosókhoz elegendőek, olyan csapteleppel, ami különösen kevés vizet enged át magán. Az általános elektromos melegvízkészítő berendezés a jó öreg villanybojler. Megszoktuk őket, és rendszeresen vízkőtelenítjük is, de nem is sokat tehetünk ellene. A benne levő fűtőbetét kis felülete miatt igen magas hőmérsékletre kell felhevíteni, hogy azt a 2 kW teljesítményt le tudja adni. A 60 foknál magasabb hőmérséklet viszont vízkőkiválást eredményez, ami bevonja a fűtőszálat, és rontja a hőleadó képességét, azaz a használat során folyamatosan csökken a berendezés teljesítménye. Az egyébként sem óriási fűtőteljesítmény sok használat után annyira lecsökkenhet, hogy jó pár óra is beletelik, mire képes a kifürdött tárolót újból felmelegíteni. Ha a pénztárcánk barátja akarunk lenni, ne legyünk restek, rendszeresen takaríttassuk a fűtőszálat.

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Pályázat Építészeti Örökségvédelmi Támogatásra

A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". A Fővárosi Önkormányzat feladatai közé tartozik a kiemelt kulturális örökség védelme, ezért Budapest Főváros Közgyűlése a főváros városképét meghatározó építészeti értékek rekonstrukcióját, felújítását támogatandó létrehozta az "Építészeti Örökségvédelmi Támogatást". Budapest Főváros Önkormányzata 2018-ban 76 millió Ft-os keretösszegben biztosít vissza nem térítendő támogatást, amely utófinanszírozással használható fel. Az elnyerhető vissza nem térítendő támogatás összege legfeljebb a megpályázott munka összköltségének 50 százaléka lehet, és pályázatonként nem haladhatja meg a 10.000.000 Ft-ot. A 2018. évi keret megpályázására még van néhány hét, a pályázatoknak 2019. január 31-én 14 óráig kell beérkezniük a Főpolgármesteri Hivatalba. A részleteket lásd itt!    

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}