Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A trend egyértelműen az, hogy fordítsunk mindent a visszájára: ami eddig kint volt, most megy a falba, s ami bent volt, most kikerül. Az új trendek először mindig a drága, elegáns megoldások terén jelennek meg, amivel ki lehet tűnni a hétköznapi megoldások közül. A falra szerelt mosdó helyett már a szabadon álló a divat, a csaptelep a mosdóról átköltözött a falra vagy akár a mennyezetre. És már csak néhány év, és a barkácsáruházakban is ilyenek közül válogathatunk.

ujepiteszetimegoldasokafurdo 720


Hálátlan szakma az épületgépészet. Egy gépész akkor végzi jól a munkáját, ha a végeredmény észrevétlen marad. A gépészeti berendezések legnagyobb része olyan, ha probléma nélkül működik és teszi a dolgát, észre se vesszük, hogy ott van, ha azonban egy rosszul rögzített cső a vízcsap elzárásakor beremeg, vagy ha bosszantásunkra egy kötés elenged, sok problémát zúdít a nyakunkba. Azért akad kivétel, az egyik ilyen a fürdőszoba. Tisztálkodás közben találkozunk a gépészeti dizájn megtestesítő darabjaival, divatos mosdókkal, kádakkal, csapokkal, vécékkel, a divat pedig forgandó, és ismétli önmagát. Ami tíz éve kint volt, most berakjuk a falba, s ami bent volt, most láthatóvá tesszük.

Kádak, süllyesztett zuhanytálcák
A fürdőszoba legnagyobb, legmarkánsabb darabja a fürdőkád. Napjainkra kiszabadultak a falak és csempék fogságából, és a gépészet műremeke, a szabadon álló kád akár egy méretes hálószoba díszévé is válhat. De a csövek is kikerülnek a falból, és a hozzá tartózó szabadon álló csaptelep is láttatni engedi a bekötővezetékeit. Hozzászoktunk, hogy a zuhanyokba nem csak be-, de fel is kell lépni. A mai zuhanydivat szerint a fellépést már elfelejthetjük: olyan tálcákat lehet kapni, amelyeket a padlóburkolat síkjába kell szerelni, tehát nem kell fel- vagy belépni a tálcába, hanem a komplett gépészeti megoldás a padlószerkezetbe költözött. Amennyiben még a padlóba süllyesztett zuhanytálcát és az összefolyót sem akarjuk látni, arra is van megoldás: a zuhany lefolyóját is beépíthetjük az oldalfalba, és szinte csak egy észrevétlen nyílás marad a fal sarkában, amely képes egy nagy vízmennyiségű esőztető zuhanyfej vizét is elvezetni.

Falsík mögötti szerelvények
A falsík mögötti szerelés története több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött egy falsík mögötti vécétartállyal. Az újítás lényege az volt, hogy a tartályt, valamint a hozzá kapcsolódó csöveket elrejtették a fal mögé, és megoldották, hogy a tartályban lévő szerelvényeket a működtető nyomólapon keresztül lehessen szerelni. Az idő megmutatta, hogy a dolog működőképes. Az igazi áttörés azonban akkor jött, amikor elterjedtek a gipszkarton falrendszerek, ezekbe ugyanis – mivel a falazat teherbírása nem volt elegendő – új, önhordó kivitelű vécé- és mosdóállványokat kellett alkalmazni a kiállások megfelelő szilárdságú rögzítéséhez. Az állványokat megszerették a szakemberek is, mert okos kialakításuk miatt a szerelés nemcsak gyorssá vált, de segítségükkel gyakorlatilag nem lehet ferde, rossz kiállásokat készíteni. A rendszer annyira elterjedt, hogy mára már ezerféle szerelvény kapható az új és régi fürdőszobák felújításához használatos falsík mögötti rendszerekhez, így például egy vécé átépítése a szerelt falazattal együtt sem tart tovább egy műszaknál, vagyis reggel még a régi berendezést használja a család, estére pedig az új várja őket.
A vécétartályok falba süllyesztése tehát lassan több mint ötven éves, ez pedig már bőven elég idő ahhoz, hogy megforduljon a divat: az igazán elegáns illemhely tartályának és tartószerkezetének manapság már megint láthatónak kell lennie, megfejelve azzal, hogy egy óriási üveglap vagy burkolólap borítja a tartályt és az állványt. Természetesen a LED-világítás és az érintőgombok sem hiányozhatnak róla. Kezelésüket háttérvilágítással ellátott, érintésre vagy közelítésre érzékeny felületekkel tudjuk végezni, a beépített világítás színét pedig hangulatunktól függően változtathatjuk.

Nem mindig a dizájn vezérel
Az ipari megoldásoknál az alapvető szempont a tisztántarthatóság, a könnyű kezelhetőség és a vandálbiztos kivitel. Egy közforgalmú mosdónál például az esztétikumon kívül vannak kiemelt szempontok, hogy érintés nélkül működjön a mosdó csaptelepe, illetéktelenek ne férjenek hozzá a szerelvényekhez, így a csaptelepek beköltöztek a falba, mindössze egy kifolyócső látható és egy kis észrevehetetlen érzékelő, a szerelvény a mosdó alatt elrejtve a falban, gond esetén az apró nyitószerkezettel hozzáférhetővé válik. Hasonló okból a férfi vizeldék automata öblítő szerkezetének szerelvényei is kiköltöztek a falból, a vizelde aljára kerültek, elrejtve a felülről szemlélő, rongálásra hajlamos használók elől.

Jól megfigyelhetők a legújabb trendek a képeken: a csaptelepek a mosdókról átköltöznek a falra, amit eddig elrejtettünk – csövek, illemhely tartálya –, az láthatóvá válik, no persze minden elegáns, stílusos kivitelben.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Átadták a Nemzeti Táncszínházat

Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. Az évek óta tartó nagyszabású kulturális beruházásokkal Budapest immár Európa egyik kulturális ékkövévé vált, és hol van még a sor vége – Operaház, Nemzeti Múzeum kertje, Liget Projekt. A Millenáris Parkban most átadott Nemzeti Táncszínház nemcsak a magyar táncszakma számára jelent mérföldkövet, befogadó otthona lesz a teljes hazai és nemzetközi táncművészetnek. A Nemzeti Táncszínház a hazai táncszíntér legfontosabb központjaként 2001 óta szolgálja a magyar kultúrát, befogadó színházként az intézmény közel negyven magyar, professzionális társulattal dolgozik együtt. A néptáncon át a klasszikus balettig, a társas tánctól a kortárs táncon keresztül az interaktív gyermekelőadásokig, műfaji sokszínűséggel kívánja fenntartani a táncszínházba járó közönség érdeklődését. Évente közel 300 előadást mutatnak be, hazai előadásaik éves nézőszáma megközelíti a százezer főt. A közel hétezer négyzetméteres Nemzeti Táncszínházat ZDA Zoboki Építésziroda tervei alapján a Millenáris Park E épületében, a volt GANZ művek egykori ipari épületéből alakították ki, új főhomlokzattal és előcsarnokkal. A beruházás munkái 2014-ben kezdődtek, a kivitelezésre kiírt legjobb pályázatot a ZÁÉV Építőipari Zrt. nyújtotta be. A beruházás összköltsége 4.6 milliárd forint volt. A beruházás során létrehoztak egy 368 főt befogadó nagytermet, 120 fős kistermet, két próbatermet, kamaratermet, valamint a hozzá kapcsolódó kiszolgáló helyiségeket és öltözőket. Az épületben helyet kapott még egy hangstúdió is, és egy szezontól függetlenül folyamatosan nyitva tartó kávézó. A napjaink legmodernebb technikai elvárásainak megfelelő, kifejezetten táncelőadásokra tervezett épület nagytermében speciális színpadot és mobil nézőteret alakítottak ki, Red Dot Design-díjas székekkel. A tervezők célja kettős volt: egyrészt kiemelni a meglévő ipari műemléképület erényeit, másrészt úgy alakítani át a teret, hogy az megfeleljen a táncszakma szerteágazó jelenlegi és jövőbeli igényeinek is. Az egybefüggő, pillérek nélküli előcsarnok felett kapott helyet a térben lebegő kisterem. A különleges mérnöki megoldásnak köszönhetően a terem csonka kúpként lóg be az előcsarnok fölé: a termet tartó 1500 tonnás vasbeton szerkezethez közel 200 tonna betonacélt építettek be, a tartók geometriáját finoman lekövető fa-álmennyezet pedig 13 ezer darab faelem felhasználásával készült. {igallery id=4799|cid=1011|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új városrész születik: Déli Városkapu

Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új mérföldkőhöz érkezett Budapest fejlesztése. 2018. december 19-én kihirdették a Déli Városkapu – Budapest Diákváros Fejlesztési Program nemzetközi tervpályázatának eredményét. Dél-Pesten és Észak-Csepelen az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, legnagyobb magyarországi városfejlesztésének előkészítő munkái indultak meg. Az első díjat a norvég SNØHETTA tervezőiroda nyerte el, amely számos nemzetközi megbízása mellett a svéd egyetemváros, Umea kulturális negyedének megálmodója is volt. Új városrész születik: több ezer fős egyetemváros épül, alulhasznosított barnamezős területek újulnak meg. Sport- és rekreációs létesítmények – a többi között egy 15 ezer férőhelyes atlétikai központ, evezőspálya és extrém park – épülnek, széles körű sport- és szabadidős lehetőségeket kínálva a Diákváros lakóinak, a helyi lakosságnak és a tágabb városi térség lakóinak. A Diákváros a magyar felsőoktatás profilját évtizedekre fogja meghatározni, sportlétesítményei egyszerre biztosítják majd a magyar élsport és a lakosság szabadidős sportolását – fogalmazott Fürjes Balázs államtitkár, a tervpályázat bírálóbizottságának elnöke az eredményhirdetést követően. A Déli Városkapu projekt célja a korábban elhanyagolt észak-csepeli és dél-pesti övezet megújításával egy olyan városnegyed kialakítása, amely új jelentőséget ad a korábban csak részben kihasznált, értékes övezetnek – mondta Szalay-Bobrovniczky Alexandra, humán főpolgármester-helyettes. Hozzátette: a kormány és a főváros a tervezési feladatok megvalósítására olyan pályaműveket várt, amelyek a Duna, a Rákóczi híd, a Könyves Kálmán körút, a Soroksári út és a Weiss Manfréd út által határolt, mintegy 135 hektáros terület beépítésének átfogó tervezésére irányulnak. A Déli Városkapu projekt illeszkedik a főváros jövőkép-stratégiájába – fogalmazott a főpolgármester-helyettes, emlékeztetve arra, hogy a Budapest 2030 hosszú távú városfejlesztési koncepciót most aktualizálja a nemrégiben megalakult Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, a koncepció elfogadásánál pedig a főpolgármesternek vétójoga van. Észak-Csepel és Dél-Pest soroksári Duna-ága mentén olyan élhető, egészségtudatos városfejlesztés indul, amelyben a „zöld megoldások", parkfejlesztés és a Duna-part rendbe tétele és élhetővé alakítása kerül előtérbe, továbbá műemlék és helyi védettségű épületek kerülnek felújításra. A 2018. július 5-én kiírt meghívásos tervpályázatra 17 pályamű érkezett, az első díjat a - többek között - Calgary-i központi könyvtárat, a norvég nemzeti operaházat, valamint a svéd egyetemváros, Umea kulturális központját is tervező SNØHETTA tervezőiroda nyerte el. A világszerte több mint 200 munkatársat foglalkoztató, oslói székhelyű építészműhelynek irodái vannak többek között Párizsban, New York-ban, San Franciscóban és Innsbruckban, a tervpályázaton a cég innsbrucki irodája indult. (A látványtervek megtekinthetők itt, itt és itt.) A zsűri értékelése szerint a nyertes pályamű megfelel annak az elvárásnak, hogy Dél-Pest és Észak-Csepel jelenleg elhanyagolt és ezért kevesek által látogatott Duna-partja, nagy szabad területei bekapcsolódjanak a dinamikusan fejlődő Budapest vérkeringésébe. Az új parkok, közösségi terek és sportlétesítmények egyszerre szolgálják a sportolókat és a sportolni, kikapcsolódni, családi programokra vágyó budapestieket.  

Európa legjobb szabadidős épülete: Pannon Park Biodóm

A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A decemberi International Property Awards rangos nemzetközi ingatlanszakmai díjátadón a Néprajzi Múzeum új épületén kívül a Fővárosi Állat- és Növénykert legnagyobb szabású fejlesztését is elismeréssel illeték, a Pannon Park Biodómot választották ugyanis Európa legjobb szabadidős épületének. A Paulinyi-Reith & Partners immár az ötödik International Property Awards elismerését szerezte meg a Pannon Park Biodóm saját tervezésű projektjével. A Pannon Park a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti fel a világ legkorszerűbb állattartó megoldásainak segítségével, s az ennek részeként megvalósuló Biodóm tervezésekor a teljes körű látogatói élmény megteremtése, a lehető legoptimálisabb és legracionálisabb megépíthetőség és üzemeltethetőség érdekében a legújabb technológiákat és tervezési eszközöket alkalmaztuk” – emelte ki Dr. Reith András fenntarthatóságért felelős igazgató. Lágy íveivel lankás dombként simul környezetébe a városba költöztetett ősi állat- és növényvilágnak otthont adó Biodóm, amelynek oldalán zöld növények törnek a nap felé, míg tetejét nagyrészt fényáteresztő felület borítja. A buborékba zárt világ egy szubtrópusi klímájú, állatokkal és növényekkel benépesített közösségi tér lesz, mely több mint 17000 m2 alapterületet foglal magába. A tervezők koncepciója alapján egy olyan dombszerű csarnokszerkezet épül, amely szabályozott élőház jellegű klímával rendelkezik. Sőt, minden évszakban képes bemutatni egy zárt ökoszisztémaként működő világot, ami azért is jó, mert a Biodóm flórája és faunája a lehető legtermészetesebb környezeti feltételek között létezhet majd. A Biodóm építkezése jól halad, decembertől már látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert cápasuli elnevezésű új létesítménye is, amely hatalmas tengeri medence a Pannon Park kiszolgálásához szükséges. Eddig az állatkert nem rendelkezett, sőt, ez Magyarországon a második legnagyobb állattartásra alkalmas medence, ahol a fiatal cápák az egymással és más halakkal való együttélést tanulják meg, hogy később, a Pannon Park több mint 2 millió literes tengeri akváriumának medencéjében megfelelő módon tudjanak majd létezni, ahová átlagosan a kétméteres hosszt elérő állatok kerülnek majd át. {igallery id=4799|cid=1003|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}