Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

Új gépészeti megoldások a fürdőszobában

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

A trend egyértelműen az, hogy fordítsunk mindent a visszájára: ami eddig kint volt, most megy a falba, s ami bent volt, most kikerül. Az új trendek először mindig a drága, elegáns megoldások terén jelennek meg, amivel ki lehet tűnni a hétköznapi megoldások közül. A falra szerelt mosdó helyett már a szabadon álló a divat, a csaptelep a mosdóról átköltözött a falra vagy akár a mennyezetre. És már csak néhány év, és a barkácsáruházakban is ilyenek közül válogathatunk.

ujepiteszetimegoldasokafurdo 720


Hálátlan szakma az épületgépészet. Egy gépész akkor végzi jól a munkáját, ha a végeredmény észrevétlen marad. A gépészeti berendezések legnagyobb része olyan, ha probléma nélkül működik és teszi a dolgát, észre se vesszük, hogy ott van, ha azonban egy rosszul rögzített cső a vízcsap elzárásakor beremeg, vagy ha bosszantásunkra egy kötés elenged, sok problémát zúdít a nyakunkba. Azért akad kivétel, az egyik ilyen a fürdőszoba. Tisztálkodás közben találkozunk a gépészeti dizájn megtestesítő darabjaival, divatos mosdókkal, kádakkal, csapokkal, vécékkel, a divat pedig forgandó, és ismétli önmagát. Ami tíz éve kint volt, most berakjuk a falba, s ami bent volt, most láthatóvá tesszük.

Kádak, süllyesztett zuhanytálcák
A fürdőszoba legnagyobb, legmarkánsabb darabja a fürdőkád. Napjainkra kiszabadultak a falak és csempék fogságából, és a gépészet műremeke, a szabadon álló kád akár egy méretes hálószoba díszévé is válhat. De a csövek is kikerülnek a falból, és a hozzá tartózó szabadon álló csaptelep is láttatni engedi a bekötővezetékeit. Hozzászoktunk, hogy a zuhanyokba nem csak be-, de fel is kell lépni. A mai zuhanydivat szerint a fellépést már elfelejthetjük: olyan tálcákat lehet kapni, amelyeket a padlóburkolat síkjába kell szerelni, tehát nem kell fel- vagy belépni a tálcába, hanem a komplett gépészeti megoldás a padlószerkezetbe költözött. Amennyiben még a padlóba süllyesztett zuhanytálcát és az összefolyót sem akarjuk látni, arra is van megoldás: a zuhany lefolyóját is beépíthetjük az oldalfalba, és szinte csak egy észrevétlen nyílás marad a fal sarkában, amely képes egy nagy vízmennyiségű esőztető zuhanyfej vizét is elvezetni.

Falsík mögötti szerelvények
A falsík mögötti szerelés története több mint 50 évvel ezelőtt kezdődött egy falsík mögötti vécétartállyal. Az újítás lényege az volt, hogy a tartályt, valamint a hozzá kapcsolódó csöveket elrejtették a fal mögé, és megoldották, hogy a tartályban lévő szerelvényeket a működtető nyomólapon keresztül lehessen szerelni. Az idő megmutatta, hogy a dolog működőképes. Az igazi áttörés azonban akkor jött, amikor elterjedtek a gipszkarton falrendszerek, ezekbe ugyanis – mivel a falazat teherbírása nem volt elegendő – új, önhordó kivitelű vécé- és mosdóállványokat kellett alkalmazni a kiállások megfelelő szilárdságú rögzítéséhez. Az állványokat megszerették a szakemberek is, mert okos kialakításuk miatt a szerelés nemcsak gyorssá vált, de segítségükkel gyakorlatilag nem lehet ferde, rossz kiállásokat készíteni. A rendszer annyira elterjedt, hogy mára már ezerféle szerelvény kapható az új és régi fürdőszobák felújításához használatos falsík mögötti rendszerekhez, így például egy vécé átépítése a szerelt falazattal együtt sem tart tovább egy műszaknál, vagyis reggel még a régi berendezést használja a család, estére pedig az új várja őket.
A vécétartályok falba süllyesztése tehát lassan több mint ötven éves, ez pedig már bőven elég idő ahhoz, hogy megforduljon a divat: az igazán elegáns illemhely tartályának és tartószerkezetének manapság már megint láthatónak kell lennie, megfejelve azzal, hogy egy óriási üveglap vagy burkolólap borítja a tartályt és az állványt. Természetesen a LED-világítás és az érintőgombok sem hiányozhatnak róla. Kezelésüket háttérvilágítással ellátott, érintésre vagy közelítésre érzékeny felületekkel tudjuk végezni, a beépített világítás színét pedig hangulatunktól függően változtathatjuk.

Nem mindig a dizájn vezérel
Az ipari megoldásoknál az alapvető szempont a tisztántarthatóság, a könnyű kezelhetőség és a vandálbiztos kivitel. Egy közforgalmú mosdónál például az esztétikumon kívül vannak kiemelt szempontok, hogy érintés nélkül működjön a mosdó csaptelepe, illetéktelenek ne férjenek hozzá a szerelvényekhez, így a csaptelepek beköltöztek a falba, mindössze egy kifolyócső látható és egy kis észrevehetetlen érzékelő, a szerelvény a mosdó alatt elrejtve a falban, gond esetén az apró nyitószerkezettel hozzáférhetővé válik. Hasonló okból a férfi vizeldék automata öblítő szerkezetének szerelvényei is kiköltöztek a falból, a vizelde aljára kerültek, elrejtve a felülről szemlélő, rongálásra hajlamos használók elől.

Jól megfigyelhetők a legújabb trendek a képeken: a csaptelepek a mosdókról átköltöznek a falra, amit eddig elrejtettünk – csövek, illemhely tartálya –, az láthatóvá válik, no persze minden elegáns, stílusos kivitelben.

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}