Egészséges lakóklíma, természetes építőanyagokkal

Egészséges lakóklíma, természetes építőanyagokkal

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Egy nagyszabású németországi tudományos kísérlet szerint a ma épített családi házak 80 százalékában magasabb az egészségkárosító káros anyagok (VOC-k) mértéke, mint ami az egészségügyi határérték. Nem így van ez az ökologikus szempontok szerint tervezett és épített házakban. Az ökoházaknál a legfontosabb szempont környezetünk és egészségünk védelme, amelyet rendkívül jó energiahatékonyság és igény esetén a legújabb technológiai vívmányok egészítenek ki.

egeszsegeslakoklima naturica 720


Az egészséges, jó lakóklíma nem valami misztikus dolog, hanem tudatosan tervezhető és mérhető. De melyek is azok a tényezők, amelyek a legnagyobb befolyással bírnak otthonunk belső lakóklímájára? Vegyük őket sorra!

egeszsegeslakoklima naturica 1
Megfelelő hőszigetelés kiválasztása. Egy jó hőszigetelésnek egyaránt védenie kell az épületet a téli hidegben és a forró nyári napokban a túlmelegedéstől is. Különösen a kiépített tetőtereknél fontos, hogy ne jusson be a nyári forróság a belső terekbe napközben. Az ideális hőszigetelő anyag tehát nagy sűrűséggel rendelkezik, alacsony hővezetési tényezővel, és magas hőtároló kapacitással.
Kiegyenlített relatív páratartalom. Egy DIN szabvány szerint az ideális relatív páratartalom 45–55 százalék közötti. Ez alatt ugyanis túlságosan száraz a levegő, amely nem kedvez a nyálkahártyánknak, 70 százalék fölött pedig beindulhat a páralecsapódás és a penészedés. A természetes építőanyagok közül a vályog építőanyagok (vályogvakolatok, vályog szárazépítő lapok, vályogfestékek) természetes páraszabályozó tulajdonságúak, ezáltal egész évben ideális páratartalmat biztosítanak.
Kevesebb szálló finompor. Kevesen tudják, de a legtöbb ma alkalmazott felületképző anyag elektromosan töltött felületű, ezáltal a szálló finompor a levegőben reked, ahonnan belélegezzük. Ezzel ellentétben a természetes vakolatok és festékek antisztatikusak, így nem töltődnek fel, csökkentve a szálló finomport.
Védelem a külső zajforrásoktól. A nagyvárosi környezetben tanulja meg igazán értékelni az ember a csendet és a nyugalmat. A hőszigeteléseknek és a falazatoknak nagy szerepük van abban, hogy mennyire juthatnak be a külső zajforrások otthonunkba. A STEICO hőszigetelő anyagok nagy sűrűségüknek és rostszerkezetüknek köszönhetően itt is jó szolgálatot tesznek.
Elektroszmog elleni védelem. Napjainkban olyan óriási mértékű technikai és technológiai fejlődés ment végbe, amelyhez az emberi szervezet már ilyen gyorsan nem tud alkalmazkodni. Az elektroszmog veszélyét sokan azért nem értik, mivel ez egy nem látható és közvetlenül nem érezhető hatás, mérőműszerek segítségével azonban nagyon is kimutatható. Egy ökoházban tudatosan építenek be árnyékolt elektromos vezetékeket, és készülékeket.
Egészségünkre ártalmatlan építőanyagok használata. A mai modern építőanyagok nagy százalékban tartalmaznak mesterséges vegyi adalékokat, amelyek azután a lakótérbe párolognak, és veszélyeztetik egészségünket. A legismertebb ilyen például a festékekben használt formaldehid, de a különböző oldószerek, égéskésleltetők is ide sorolhatóak. Ma már lehetőség van ezeket a VOC-ket mérni, és a megfelelő felújítási munkálatokat elvégezni. Legjobb, ha már elsőre olyan természetes építőanyagokat, felületképző anyagokat, bútorokat választunk, amelyeknek nincsen semmilyen káros kipárolgása, mint például a vályog, mész, agyag, a fa.

egeszsegeslakoklima naturica 2
Építkezésen gondolkozik? Válasszon Ön is ökoházat otthonául, amely megfelel a legmagasabb elvárásoknak is, és egész évben egészséges lakóklímát biztosít családjának. Tudjon meg többet egy személyes konzultáció alkalmával!
Jelentkezés: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. email címen vagy a kapcsolatfelvételi űrlapon.

naturica logo

 

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.