Mi is ez az elsőre ijesztőnek tűnő kifejezés, energetikai audit, mire jó, miért van rá szükség? Az energetikai audit nem jelent mást, minthogy megvizsgálják házunkat, lakásunkat, hogy megtudjuk, hol hibás a meglévő hőszigetelés, vagy ha éppen a munkálatok előtt állunk, megmutatja, hol szökik el a legtöbb energia, milyen vastagságú szigetelés szükséges ahhoz, hogy ingatlanunk megfeleljen a mai előírásoknak, ne legyen sem alul-, sem túlszigetelt.
Egy társasházi lakás, családi ház állapotára számos körülmény van hatással, például az építés ideje, a felhasznált anyagok minősége, a beépítés szakszerűsége, a karbantartás milyensége, végül a használat módja, vagyis folyamatosan lakott volt-e az ingatlan vagy hosszabb lakatlan, fűtetlen időszakok is előfordultak. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott lakás jó állapotúnak, vagy éppen elhanyagoltnak minősüljön az energetikai audit végén. Az audit azzal a céllal vizsgálja az épület energiafolyamatait, energiaáramlását és az azokat befolyásoló tényezőket, hogy a rendszer energiaszükségletét csökkentse, azaz az energetikai audit segít például családi házunk utólagos hőszigetelésének megtervezéséhez, az erre alapozott tervezéssel és lebonyolítással sok bosszúságtól és utólagos idegeskedéstől kíméljük meg magunkat.
A helyszíni felmérés során figyelembe veszik a belső felépítést, a tájolást, a nyílászárók állapotát, a fűtésrendszer korszerűségét, a határoló szerkezetek vastagságát és szigeteltségét, és ennek alapján kapja meg az adott ingatlan az energetikai osztályzatot, dupla A-tól J-ig, ami a kiállított dokumentumon szerepel. Ha egyszerre nincs pénzügyi lehetőségünk minden hiba javítására, pontosan ütemezhető lesz a tetőtér vagy a padlás, a homlokzat és a lábazat szigetelése, valamint a homlokzaton lévő nyílászárók cseréjének sorrendje, hogy a munkálatokat a legnagyobb megtakarítást biztosító lépéssel kezdhessük. Az audit alapján egyszerűbb kiválasztani a legmegfelelőbb hőszigetelési anyagot is, a munkálatok haladtával pedig mind jobb lesz ingatlanunk energiafelhasználása, amivel a családi költségvetés a legjobban jár.
Lehet lépésről lépésre is
A hőszigetelés nagymértékben csökkenti a fűtési energiaigényt, a megtermelt hő nem szivárog el, nyáron nehezebben melegszik fel az ingatlan, ezáltal kevesebb a hűtésre fordított energiaigény is. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy nem minden a homlokzat hőszigetelésén múlik, hiszen itt csupán 30-40 százaléknyi a hőveszteség, de a padlón keresztül elvész 10-15, a tetőn keresztül további kb. 20-30, végül a nyílászárókon keresztül is elvesztünk még 15-25 százalékot. Az energetikai auditból megtudhatjuk, hogy mennyi energia szökik meg az egyes épületszerkezeteken, és milyen minőségű és milyen vastagságú szigetelő szükséges ahhoz, hogy megfeleljünk az aktuális energetikai rendeletnek. Ez természetesen csak akkor fontos, ha új házat építünk, mivel a meglévő épületünknek már van használatbavételi engedélye (jó esetben).
Az energetikai vizsgálat eredményeként tehát kiderülhet, hogy először a padlás szigetelésével tudunk a legtöbbet megtakarítani a fűtési költségeken. Kiderülhet az is, hogy a homlokzat utólagos szigetelése előtt mindenképp érdemes a külső falon lévő ajtókat és ablakokat hőszigeteltre cserélni, az pedig nem is kérdés, hogy a homlokzati hőszigeteléssel együtt készítsük el a lábazat hőszigetelését is. De mit is tegyünk, mit vegyünk figyelembe, ha utólag hőszigeteljük házunkat? A jó hőszigetelés megtervezése, elkészítése, amilyen egyszerűnek tűnik, olyan bonyolult is lehet. Nem elég csak „feltenni a nikecellt”! Sok gyártó közül választhatunk, de mindig rendszerben gondolkodjunk, azaz ugyanattól a gyártótól kell megvásárolni a rendszer összes elemét, mert csak a rendszeranyagok használata esetén kapunk garanciát a termékre.
Miért kell hőszigetelni?
A címbéli felvetést kifejtve, házunk utólagos hőszigetelésének (és természetesen az építéssel egyidejűnek is) két fő oka az energiaárak elszabadulásában, illetve bolygónk energiahordozóinak csökkenésében keresendő. Régebben nem volt szempont, hogy mennyit fűtünk, mivel az energiahordozók megfizethetők voltak mindenki számára. Egy hőszigetelő anyag esetében nyilvánvalóan a hőszigetelés mértéke is fontos. Ezt a hővezetési tényező (ʎ) mutatja meg, ami anyagjellemző, minél kisebb, annál kedvezőbb (ne keverjük össze a szerkezetre jellemző „U” értékkel, mértékegysége W/m2K.)
A mai kereskedelmi forgalomban kapható polisztirol termékek hővezetési tényezője 0,030 – 0,040 W/mK között van, ezzel ár/érték arányában legjobb szigetelőanyagok egyike. Próbáljunk meg eligazodni a hőszigetelő anyagok között. Először is ne keverjük össze a hőszigetelő és a hangszigetelő anyagokat! Amelyik anyag alkalmas hangszigetelésre, az megfelel hőszigetelésre is, csak nem érdemes használni, mert drágább, mint a hőszigetelő anyag. A hőszigetelő anyagok egy része viszont nem felel meg hangszigetelésre. Minden esetben kísérjük figyelemmel a kivitelezőt, hogy rendszerelemek használatával végzi-e a munkáját, ugyanis a gyártók csak ebben az esetben adnak garanciát termékeikre. Kössünk ki a szerződésben garanciát a kivtelezővel! (Persze az, hogy a mai Magyarországon mire ad vagy nem ad garanciát a vállalkozó, nem sokat számít, mivel vállalkozások, cégek szűnnek meg, és alakulnak újak, egyik napról a másikra. De ne felejtsük el, hogy nem minden vállalkozó tűnik el!)
Hőszigetelőanyagok választéka
Manapság már számtalan hőszigetelőanyag közül választhatunk, a teljesség igénye nélkül lássuk a leggyakrabban használtakat:
- polisztirol hőszigetelő lemezek – népszerűen „Hungarocell” vagy „Nikecell” (EPS, XPS, GRAFFIT)
- ásványi szálas hőszigetelő lemezek
- ásványgyapot
- üvegszálas hőszigetelő lemezek
- üveggyapot
- fagyapot lemezek (Heraklit, Heratekta)– homlokzatszigetelésre nem ajánlott a felhasználása.
Homlokzati szigetelésre leggyakrabban EPS, grafitos EPS, ásványi szálas szigetelőlemezeket használnak (EPS = expandált polisztirol). Az ásványi szálas hőszigetelő lemezekből szerkezetük szerint kétféle létezik, a táblás és a lamellás, ezért itt ügyeljünk a rögzítésre! (A lamellás hőszigetelő táblákat teljes felületen ragasztani kell, mechanikai rögzítésük nem szükséges) Az előzőekben említett hőszigetelések, az XPS hab kivételével, nedvességet vesznek fel, ezért kéregvakolatot kell ráraknunk (ez a hálózás, glettelés.) Az XPS lemezeket (XPS = extrudált polisztirol) többnyire pince és lábazatszigetelésre használják, tekintettel arra, hogy nem vagy csak nagyon kis mértékben vesz fel nedvességet. A grafitos EPS tábláknak ~20 százalékkal kevesebb ( jobb) a hővezetési értéke, mint a hagyományos EPS lapoknak.
A vastagságra nézve nehéz javaslatot tenni, mert ez függvénye a falszerkezetünk vastagságának, anyagának, de vegyük figyelembe, hogy 2018-tól új energetikai értékeket vezettek be, ami a falak hő átbocsátási tényezőjét U=0,24 W/m2K értékben határozza meg. Ne hagyjuk, hogy a rosszul értelmezett spórolás miatt otthonunkra nem megfelelő vastagságú hőszigetelés kerüljön (alulszigetelés), mert ennek a látszólagos olcsóságnak sokszorosát fogjuk az évek alatt a fűtési számlában megfizetni!
Lapos tetős ház hőszigetelési rétegrendje
Amennyiben a házunk lapos tetővel készült, akkor a hőszigetelése készülhet többféle módon, alapvetően egyenes vagy fordított rétegrendben.
Az egyenes rétegrendet általában nem hasznosított lapos tetőknél alkalmazzák. Ezeket a szigeteléseket láthatjuk pl. panelházak, régebbi építésű lapos tetős házak, plázák tetején, ahol is a vízszigetelés alatt helyezkedik el a hőszigetelés. Ennél a rétegrendnél három dolgot tartsunk szem előtt, úgymint a párazáró réteg megfelelő beépítését, a hőszigetelés vastagságát és a záró lemezt. A hőszigetelést rakhatjuk több rétegben, de legalább 2×8-10 cm vastag legyen. Terveztessük meg, ne sajnáljuk rá az anyagiakat, megtérül! A vízszigetelés részét az előbbiekben már érintettük.
A fordított rétegrendet általában hasznosított lapos tetőknél, erkélyek, terasztetők, parkoló tetők, zöld tetők készítésénél alkalmazzák, itt a hőszigetelés a vízszigetelés felett helyezkedik el. Ilyen rétegrend esetén sok máson kívül, figyeljünk a párazáró lemez beépítésére és a hőszigetelésre. A hőszigetelést itt csak egy rétegben készíthetjük, és figyeljünk arra, hogy lépcsős kialakítású táblákat vegyünk, amiket eltolásban rakunk fel a tetőre. A hőszigetelés itt is minimum 16-20 cm vastag legyen, és csak egy rétegben szabad rakni.
Hozzászólások