Az idei biennálénak 48 résztvevője lesz – építészek, mérnökök, művészek és tervezőirodák – a mintegy ötven meghívott országból. Első alkalommal mutatkoznak be Albánia, Bahrein, Malajzia, Marokkó és Ruanda képviselői, és idén először a biennálét nő vezeti: a japán Szedzsima Kazujo, az építészet Nobel-díjának számító Pritzker-díj idei nyertese. „A rendezvény alkalmat nyújt számos építészeti lehetőség kipróbálására, a változatos megközelítési lehetőségek ismertetésére, amelyek mindegyike egyfajta életmódnak felel meg” – fejtette ki Szedzsima.
A hagyományoknak megfelelően a kiállítás ezúttal is a velencei Arzenál- és a Biennále-kertek hatalmas területén látható, az itáliai város keleti részében.
A Jean Nouvel francia építész vezette zsűri által odaítélt díjakat, vagyis a legjobb nemzeti csapatnak járó Arany Oroszlánt, valamint a legjobb fiatal ígéretes építésznek járó Ezüst Oroszlánt szombaton hirdetik ki. A biennále Arany Oroszlán életműdíját Rem Koolhaas holland építész kapja.
A magyar pavilon kiállítása, Wesselényi-Garay Andor és Ferencz Marcel BorderLINE Architecture elnevezésű projektje az építészet legősibb alapegysége, a rajz témakörét járja körül egy 17 ezer ceruzát felhasználó installációval, filmekkel és kiállítással. Mint azt Wesselényi-Garay Andor korábban, a projekt budapesti bemutatóján elmondta, olyan belső teret kívántak létrehozni a velencei Giardini magyar pavilonjában, amely a szakmabeliek és laikusok számára egyaránt izgalmas. A kiállítás belső terét függesztett fonalkötegekbe szervezett pillérek uralják, a fonalakat kifúrt rajzeszközök: ceruzák feszítik. Az installációhoz 17 ezer ceruzát és 90 kilométernyi, 700 kilogramm súlyú fonalat használtak fel; csak a ceruzák kifúrása két hétig tartott.
A pavilonban egy rajzkiállítást is láthat a közönség, valamint filmeket vetítenek a „vonalhálón” keresztül, ami részben a világítást is biztosítja. A tervezők olyan izgalmas, állandóan mozgó rendszert akartak létrehozni, amely némiképp elvarázsolja, de kicsit el is bizonytalanítja a látogatókat.
A projekt egyik tézisének bizonyítására, miszerint az építészek még mindig rajzolnak, a két alkotó 22 külföldi és 18 magyar építésszel – többek között Bán Ferenccel, Maurizio Bradaschiával, Finta Józseffel, Karácsony Tamással, Davide Macullóval, Eduardo Souto de Mourával és Heinz Tesarral – készített „rajzinterjút”. A filmek mellett a két alkotó azzal a kéréssel fordult a magyar építészek közösségéhez, hogy fogalmazzák meg a rajzolással kapcsolatos gondolataikat. A felhívásra 69 építész 195 rajzzal és összesen 30 ezer karakter hosszúságú szöveggel válaszolt. A „gazdag és szerencsésen heterogén” anyagból 340 oldalas katalógust állítottak össze, ennek tartalma nagyrészt megtalálható a projekt honlapján is (www.borderlinearchitecture.com).
Tegnap dr. Petrányi Zsolt köszöntőjét és dr. Kálnoki-Gyöngyössy Márton, a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma államtitkár-helyettese bevezetőjét követően a kiállítást dr. Magyar Péter, a Kansas-i Állami Egyetem Építészet és Városi Design Fakultásának professzora nyitotta meg.
Hozzászólások