A villanykörte a múlté

A villanykörte a múlté

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Edison izzólámpája zseniális találmány volt annak idején, és hűségesen szolgált több mint 125 évig – most azonban itt az ideje búcsút mondani a „körtének”. Az Európai Unióban az izzólámpákat 2009 szeptemberétől fokozatosan kivonják a kereskedelemből.

 

 


Az izzószálas fényforrások a legkevésbé hatékony világítási eszközök – a felvett energia mindössze 5 százalékát alakítják át látható a fénnyé, a maradék 95 hő formájában távozik a lámpából, azaz valójában inkább fűtő-, mint világító berendezések. Ezt a felesleges energiát is elő kell állítaniuk az erőműveknek, a háztartásoknak pedig meg kell fizetni az „elfűtött ” világítást, havi szinten akár több ezer forintot is.

Mit vonnak ki a forgalomból?

A háztartásokban számtalan helyen találkozhatunk izzólámpákkal – az általános világításra használt, köznyelven villanykörtének nevezett terméktől a különleges formájú halogén lámpákon át egészen a háztartási gépekben használt izzókig. A kivonás jelenleg csak az általános világítási célokat szolgáló normál izzókra – így a körte alakú lámpákra, kisgömb- és gyertya formájú fényforrásokra vonatkozik. Ez év szeptember 1-jétől a 75W-os izzók, 2011-től a 60W-os, 2012-től a 40W-os izzók kerülnek tiltólistára, majd 2013-tól lényegében minden, a szabványban előírt hatékonyságnak nem megfelelő izzólámpa kikerül a forgalomból.

Mi lesz a körte helyett?

Jelenleg három alternatív technológia áll rendelkezésünkre:

a) Az energiatakarékos halogén lámpák olyan, a meglévő körte-, kisgömb- vagy gyertyaizzó lámpák helyére egy egyszerű ki- és becsavarással használható izzószálas fényforrások, amelyek hatékonysági szempontból megfelelnek az EU szabályozásának.

b) LED-alapú fényforrások. Számtalan gyártó igen eltérő műszaki paraméterekkel kínál csereszabatos, azaz normál csavarmenetes foglalattal rendelkező fényforrást.

c) Napjainkban a legismertebb és legelterjedtebb termék a kompakt fénycső. Ez nem hőmérsékleti sugárzó, hanem ún. elektromos ívkisülés révén hozza létre a fényt. Mivel az ívkisülésnél nem lép fel az izzólámpáknál tapasztalt tetemes hőveszteség, az energiatakarékos lámpák jóval hatékonyabbak, így például egy 100W-os izzólámpát egy körülbelül 20W-os energiatakarékos lámpa tud kiváltani. Szintén nem lép fel az izzólámpák rövid élet tartamát okozó izzószál-elvékonyodás és -elszakadás, így a kompakt fénycsövek átlagos élet tartama – minőségtől, amely ez esetben elsősorban a használt elektronika minőségét jelenti – 3000 órától akár 20000 óráig, azaz 3-20 évig is terjedhet.

Kifogások és megoldások

A fényforrások esetében a szabvány szerint átlagos élet tartamot számítunk – ez az az idő, amelynek elteltével 100 lámpából még 50 világít, míg a másik ötven már kiégett . Ezt az időt órában szoktuk megadni (egy normál izzó átlagos élet tartama 1000 óra), amit – napi átlag 3 óra működést feltételezve – évekre szokás átszámítani. Általában ezt az értéket látjuk az egyes fényforrások csomagolásán is feltüntetve. Így egy normál izzó dobozán az 1 évet láthatjuk, ami azt jelenti, hogy 50 százalékos esélyünk van arra, hogy a lámpa még 1 év múlva is világít.

Gyakran éri az energiatakarékos lámpákat az a vád, hogy fényük vibrál, ami kellemetlen, zavaró, és még epilepsziás rohamot is kiválthat az arra hajlamos embereknél. A korszerű, kisméretű lámpák mind magas frekvencián (25000-50000 Hertz) működő elektronikával rendelkeznek, amelyet szemünk egyáltalán nem észlel, azaz vibrálásról nem beszélhetünk.

Napi 3 óra működést és 42 Ft/kWh áramdíjat feltételezve a 100W-os izzólámpa fogyasztása éves szinten 4599 Ft-ba kerül, míg az azonos fényerejű 20W-os kompakt fénycsőé 919 Ft, azaz mindössze az ötöde - jól látható, hogy az energiatakarékos lámpa már akár 3-4 hónap alatt megtérül. Ennek eléréséhez fontos, hogy jó minőségű, márkás terméket válasszunk, amely megbízhatóan működik hosszú ideig, és kellemes, ugyanakkor erős fényminőséget is nyújt.


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}