A nád reneszánsza

A villanykörte a múlté
A kapcsoló új ruhája
Vályogból jót és jól

Egy szép nádtető előtt mindenki megáll. Látványos, egyedi formát, hangulatot kölcsönöz a háznak. A nád természetéből adódóan bármely forma kialakítására alkalmas: követi a tető minden ívét-hajlatát, mint egy méretre szabott ruha az ember alakját. Természetes anyag, nem károsítja a környezetet, és rendkívül jó hőszigetelő képességű.

 

 

Hévíz, Rezi, Cserszegtomaj. Mi a közös e településekben, a köztük lévő kis távolságok mellett? Az organikus építészet fejlődése és a nádtető terjedése, amelyben jelentős szerep jut Hűse László nádtetőfedő vállalkozásának. Az egyre divatosabbá váló tetőfedő anyag új fedési technika megjelenését hozta magával, amelynek köszönhetően akár hatvan évig sem kell javításra költeni. Persze sok függ a nád minőségétől is: bizonyára kevesen tudják, hogy Európa legjobb minőségű nádját a Fertő-tavon aratják.

Az elmúlt évtizedben megváltozott a piac, a régi nádfedeles parasztházak mellett feltűntek az új építésű nádtetős házak is. Mindez annak ellenére, hogy a hagyományos nádtető elkészítése egyáltalán nem egyszerű, de a karbantartása sem az. Legalább hat-tíz évente szükség van a nádazó atyai pillantásaira, hiszen egy ilyen tető folyamatos gondozást igényel. A nádat kezelni kell, szeretni és óvni.

Hűse László a szakmát az édesapjától tanulta, öt évig dolgozott mellette mint segéd, utána kezdett csak önálló vállalkozásba. Jó pár országot bejárt, tapasztalatokat szerzett Szlovéniában, Horvátországban, Szlovákiában, Németországban és Hollandiában is – amit a hollandok tudnak a náddal csinálni, arról évekig lehetne beszélni, az egy csoda – állítja. „A nádtető fokozott karbantartási igényét ők megcáfolták, sőt, be is bizonyították, hogy nincs rá szükség” – meséli László. „Mi bontottunk le hatvanéves nádtetőt kint Hollandiában, amelynek semmi baja nem volt.

A titok a felrakás technológiájában rejlik: amíg nálunk egy tetőt 40-50 centiméterre léceznek be, addig ők 30 centiméterenként teszik ezt, vékony szálú, rövid, kemény náddal. Ez annyira tömör tetőt eredményez, hogy a nádszálak kicsúszása, kifolyása eleve kizárt. A tömör felvevést felviszik egészen a csúcsig, ott egy íves kerámiával végigrakják a gerincet, lezárják és kifugázzák. A bontás során a hatvanéves tetőről levettük a kerámiát, drótkefével szépen lepucoltuk, és ugyanúgy ment vissza újabb hatvan évre a tetőre, mert semmi baja nem volt! Nálunk ez a technológia még nagyon új, egyáltalán nem ismert.”

A hollandoknál mindezt iskolában tanítják. Hazánkban jelenleg nincs ilyen jellegű képzés, és az a legnagyobb baj, hogy ha egy fiatalember elmegy egy nádazó mellé dolgozni, eltölt ott egy-két évet, úgy gondolja, hogy »hát ezt én is tudom csinálni«. Ezt a szakmát nem lehet megtanulni egy év alatt, nem lehet megtanulni két év alatt, évtizedes gyakorlat kell hozzá, ahogy László is lassan húsz éve nádaz.

Egy kis technológia

Nádtető készülhet lécezett faszerkezetre és préselt farostlemez borításra. A tető lezárása lehet hagyományos magyar típusú nádfonat, illetve a Hollandiában elterjedt kúpcserép. A nádtető vastagsága igény szerint készíthető, az általános vastagság az ereszvonalnál 30 centiméter. A hagyományos magyar típusú nádfonatot hat-tíz évente érdemes lecserélni, a tetőfelület tömörítését pedig tíz-tizenöt évente ajánlott elvégezni. A holland típusú, kúpcserepes tetőknél ilyesmire nincs szükség. A náddal fedhető tető formavilága gazdag, bonyolult: modern ablakok, élek, hajlatok, kontyok; a fantáziának ma már semmi nem szab határt.

Hollandiában a nádtetők sokkal hosszabb élettartamúak, és nem is igényelnek 6-10 évente felújítást. A titok nyitja a sűrűbb lécezésben, a sokkal nagyobb tömörségű, rövidebb szálú nádban, valamint a záróelemként használt kerámia kúpcserépben keresendő, amely megakadályozza a csapadék bejutását a nád közé.

Egy nádtető élettartama persze nemcsak a nád minőségétől és a tetőfedő tudásától függ, fontos tényező a tető meredeksége is. Az ideális nádtető dőlésszöge 45 fok. Ennél laposabb tetőnél a víz nem fut le a szálak mentén, hanem leszivárog, és így a nád elkezd rothadni. A másik legnagyobb problémát a tetőablakok beépítése jelenti. Magyarországon, a holland technológia ismeretlensége okán el sem tudják képzelni, hogy akár egy tetőablak is beépíthető a nádtetőbe. Sokan esnek bele abba a hibába, hogy a pici tetősík miatt kénytelenek ökörszem méretű búbos ablakokat beépíteni. Mindez nem adja meg az ablak tetejének a kellő dőlési szöget, csupán 20-25 fokos lejtést, így az ablak teteje igen hamar berothad, pedig mindez elkerülhető lenne.

 

 

Hollandiában a nádtetők sokkal hosszabb élettartamúak, és nem is igényelnek 6-10 évente felújítást. A titok nyitja a sűrűbb lécezésben, a sokkal nagyobb tömörségű, rövidebb szálú nádban, valamint a záróelemként használt kerámia kúpcserépben keresendő, amely megakadályozza a csapadék bejutását a nád közé.

 

Aratás

Január és február a nádaratás ideje. Ilyenkor a Kis-Balatonon és a Fertő-tó területén vágják a nádat, amelyet gondos tisztítás után osztályoznak. Európa legkiválóbb minőségű tetőfedő alapanyaga a Fertő-tavi nád, Németországban, Dániában, Hollandiában egyaránt rendkívül keresett. A Fertő-tavi nád minőségét jelzi, hogy a belőle készült tető akár három évtizeden keresztül is állja az időjárás viszontagságait, míg a másutt termett anyagból kialakított nádtetőt általában tizenöt évenként cserélni kell. A Fertőtavi nádat a sziki tó sótartalma teszi erőssé, ezáltal képes ellenállni hónak, esőnek.

A tetőfedő nád kétféle formában kerül forgalomba. Az egyik az ún. normál nád, a másik a 160 centiméteres szegőnád. Mindkét nádféleség alkalmas bármilyen formájú és típusú tető fedésére.

Nádreneszánsz

A falusi családok, gazdaságok módosabbá válásával, a városi divat térhódításával a 20. század közepén-végén a magyar falvakban a cseréptető, palatető lett a módi, a régi házak elhanyagolt, „szakadt” nádtetői a szegénységet szimbolizálták. Mégis, a 20. század második felében a nádtető új életre kelt, követve a holland, észak-német, ír és dán példákat. A nádfedés a polgári jólétet tanúsító tetőként jelent meg, és éli reneszánszát. Napjainkban, az ökologikus gondolkodás révén a nádfedés felértékelődik, a gazdaságilag erős nyugat-európai országokban a természetes anyagok népszerűsége kezd kibontakozni. Végre hazánkban is találni néhány professzionális igényességű ipari nádtetőkészítő mestert, akik méltóképpen öregbíthetik a szakma jó hírnevét nemcsak itthon, de szerte Európában.

A nád felhasználási területei

Tetőfedő nád: nevéből is kitűnik, ebből készülnek a nádtetők. Szegőnád: a hagyományos magyar típusú nádtető lezárása, a szegés készül belőle. Szövet alapanyag: ebből készítünk nádszövetet, amely lehet dekornád és stukator. Dekornád: sűrű szövésű nádszövet, amely falburkolásra, kerítésre rögzítve térelválasztásra és árnyékolásra alkalmas. Stukatornád: tömésre és vályogházak falára, vakolat alá használják. Nádpalló: nádból készülhet még nádpadló, amely házak szigetelésére, kisebb kerti pihenők fedésére, továbbá a kertészetekben fagytakaróként és árnyékolóként használható.

A tartós nádtető titka

Készüljön minél meredekebb tető. Válasszunk megfelelő nádazót. Jó minőségű nádat használjunk. Kicsi hibát is gyorsan javíttassunk ki. A mohát időnként távolítsuk el. A tetőt érje minél kevesebb árnyék, és lehetőség szerint sok szél. Ne ültessünk a ház mellé dús lombú fát.

 

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop