Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sokak szerint a téli hideget könnyebb elviselni, mint a nyári kánikulát, mert a hideg ellen védekezhetünk vastag ruházattal, a meleggel szemben viszont tehetetlenek vagyunk. A szabadban az embert érő hőterheléssel nem tudunk mit kezdeni, de otthonainkban, tartózkodási helyünkön már lehet tenni a hőség ellen.

 

venti

 

Mire is vágyunk a nagy kánikulában - Hidegre, illetve hűvösebbre, alacsonyabb hőmérsékletre, amely kellemes közérzetet biztosít, és nem terheli feleslegesen szervezetünket. Számos megoldás áll rendelkezésre lakóterünk, tartózkodási helyünk, vagy éppen csak testfelületünk hűtésére. Egészen pontosan három fő megoldás közül választhatunk. Vannak olcsó, közepesen drága és költséges kategóriák. A költségek növekedésével arányosan növekszik a hűtési hatékonyság, és azzal együtt a komfortérzet is.

A legolcsóbb és legősibb
A legkedvezőbb, legolcsóbb és egyben legősibb alapelvekre épülő hűtési módszerek lényege a légáramlás, vagy hétköznapi módon a szél és a párolgás. Milyen jól tud esni - bár nem minden esetben egészséges - a forró, meleg kánikulában egy meglibbenő hűvösebb légáramlat, vagy esetleg a tömött buszon egy kis huzat.
A hőmérséklet emelkedésével egyre inkább romlik testfelületünk hőleadó képessége, illetve az onnan történő hőelvonás hatékonysága. Így nagyobb légáramlatra van szükség ahhoz, hogy elszállítható legyen a keletkezett hő, ezáltal testfelületünk hűlni tudjon. Már az ősi Kínában is ennek a hatásnak az elérésére készítették a legyezőket. Napjainkban - a villamos motor megjelenése óta - inkább ventilátorokat alkalmaznak erre a célra.
A ventilátorok lehetnek asztali, oszlop, mennyezet, padló és csillár ventilátorok. Lapátkerekük mozgásra kényszeríti a levegőt, egyszerűen szólva: fújja azt, annak technikai paraméterei függvényének mértékében. Ez függ a lapátátmérőtől, fordulatszámtól, a meghajtó motor teljesítményétől. Mind a mai napig nagyon elterjedtek a ventilátorok, melyek 2000-7000 forint közötti áron már elérhetők, különösen a nagy bevásárlóközpontok nyári akcióinak keretében. Számos kivitelben léteznek:

  • az egyszerű készülékek csak a lapátkerekükhöz viszonyított axiális irányba képesek a levegő szállítására;*az újabb konstrukciók már képesek egy vízszintes, és/vagy függőleges szögtartományon belül oda-vissza mozgatni a légnyalábot.
  • A légnyaláb változtathatóságának két módszere is használatos:
  • az egyiknél a ventilátor rotorja a meghajtó motorral együtt egy szögtartományon belül lassan mozog egy másik meghajtómotor segítségével,*a másiknál a motor és a légcsavar fix helyzetű, és csak a légnyalábot térítik el egy szögtartományon belül, motor meghajtású terelőlapok mozgatásával. Az elterelést végezhetik egyszerű egyenes terelőlamellák, vagy egy, a légnyaláb előtt lassan forgó terelőrács is.
  • Oszlopventilátorok
  • A manapság igen elterjedt oszlopventilátorok kb. 1 méter magas, négyzetes, oszlopszerű készülékek, melyek az egyik függőleges felületükön fújják ki a légnyalábot. Elterjedésükben szerepe van dekoratív megjelenésüknek, továbbá annak, hogy egyáltalán nem hasonlítanak egy hagyományos szobai ventilátorra. Tulajdonképpen egy radiális szélkerék, ún. „mókuskerék” forog bennük, ezáltal jön létre a légszállítás. Ezek a készülékek is képesek változtatni a nyalábszöget oda-vissza mozgással. A légszállítás (szélerő) már majdnem minden készüléknél legalább három fokozatban állítható, és a nyalábszög-változtatás, pásztázás is kapcsolható funkció.

Különféle megoldások, kivitelek léteznek, de nem könnyű különbséget tenni közöttük. Minél nagyobb teljesítményűek, annál nagyobb a légszállító képességük. Minél nagyobb a keverendő légmennyiség, illetve a helyiség légtere, a fúvatási távolság, annál nagyobb teljesítményre van szükség. A többi már kizárólag ízlés dolga. A ventilátor önmagában nem hűtőkészülék, hiszen az azonos hőmérsékletű levegőt „kavarja” folyamatosan. Mindezek ellenére fejthet ki hűtőhatást testfelületünkön, ha hatékonyan lefúvatjuk vele a keletkezett hőmennyiséget, izzadságot. Így tulajdonképpen ez számunkra hőmennyiség-csökkenést, tehát hűtést eredményez.

Hűtenek és párásítanak

A ventilátorok után ismerkedjünk meg a már kissé bonyolultabb összefüggések alapján üzemelő készülékekkel, a léghűtőkkel. Működési elvük összetettebb, mint a ventilátoroké, de még mindig a természetben is létező jelenségeken alapszik. Mindenkinek ismerős az érzés, amikor a vízből kijőve, az enyhe szél hatására is dideregni kezdünk, mert testfelületünk hűlni kezd. Ez egy egyszerű fizikai jelenségből adódik: a párolgás hőelvonással jár, így a rólunk folyamatosan elpárolgó víz hőt von el, tehát a párolgás folyamatosan hűt, és a szél gyorsítja is a folyamatot.
Ezen a jelenségen alapul az ún. léghűtő berendezések működési elve. Hűtési teljesítményük természetesen nem vethető össze a légkondicionálókéval, bár már képesek az átfúvatott levegő hűtésére, itt már valódi hőelvonás történik. A léghűtő készülékek által kifújt levegő valóban hűvösebb néhány Celsius fokkal, mint a beszívott. Működésük során vizet párologtatnak el egy textilhenger segítségével, és ventilátorral áramoltatják át a levegőt a rendszeren. A kifúvatott légnyaláb szögét komolyabb készülékeknél nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is lehet változtatni, esetleg maguk is képesek erre bizonyos program szerint. A különböző komfortfunkciók árbefolyásoló tényezők. A léghűtő berendezések hűtési teljesítménye nem túl jelentős, ráadásul páratartalom-, és hőmérsékletfüggő is. A környezetihez képest körülbelül 4-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű levegőt képesek kifújni. Villamos teljesítményfelvételük nem túl jelentős, 50-70 Watt körüli, működésükhöz vízzel kell feltölteni tartályukat. Mindemellett van lehetőség a hűtési hatásfok növelésére is jég segítségével. Ezeket a berendezéseket ezért egy külön jégtartállyal is felszerelték, amibe jeget, jégkockát helyezhetünk. Így nagyobb a hűtési hatásfok a jég felolvadásáig.
Mivel a működés a párolgási hőelvonás elvén alapul, ezért a léghűtők egyben párásítók is, hiszen a víztartályból vizet párologtatnak a helyiségbe. Emiatt sokan nem kedvelik, bár száraz levegőjű helyen kimondottan hasznosak is lehetnek. Vannak olyan léghűtők, amelyek egyúttal fűtőkészülékek is, villamos fűtőspirállal fejlesztik a szükséges hőt, és a ventilátor segítségével adják le a környezetnek. Ez az üzem már jóval nagyobb energiaigényű, általában 0,8-2kW. A léghűtők nagy előnye a kedvező költség, áruk 14-30 ezer forint körül mozog. A magasabb árúak a komfortfunkciók széles palettájával rendelkeznek, melyek közül a távvezérlőről való működtetés csak a legalapvetőbb kényelmi szolgáltatások egyike.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Magyar Zene Háza – Európa legjobb középülete

Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. Európa legjobb középületének díját kapta a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló Magyar Zene Háza a világ egyik legrangosabb ingatlanszakmai nemzetközi versenyén, az International Property Awards-on, s ezzel a beruházás a világ legjobbjának járó díj esélyesei közé is bekerült. A 26 éves International Property Awards nemzetközi verseny neves szakmai díját nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítélte oda tíz különböző kategóriában a Londonban megrendezett ceremónián. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Magyar Zene Háza épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best” díjra is, amelyről december 2-án dönt a zsűri. A Liget Budapest Projekt újabb nemzetközileg is egyedülálló fejlesztése került a világ legjobbjai közé. „Az új zenei ismeretterjesztő központ, amely egyben Budapest egyik ikonikus épülete is lesz, 2021 végén nyitja meg kapuit a látogatók előtt. A világhírű japán sztárépítész, Sou Fujimoto által tervezett különleges épület, amely az egykori Hungexpo irodaházak helyén jön létre. Az épület háromnegyed éven belül szerkezetkész lesz” – hangsúlyozta Sághi Attila, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A Magyar Zene Háza a gazdag magyar zenei hagyományt viszi közelebb minden hazai és külföldi látogatójához a 21. századi technikán alapuló interaktív kiállításokkal, zenepedagógiai műhelyekkel, zenei és a zenéhez kötődő eseményekkel és az egykori zenepavilonok hangulatát idéző szabadtéri koncertekkel. Az épület a Városligeti-tó mellett, a Vajdahunyad vára és a Műjégpálya épülete közelében kap helyet, a hajdan volt, évekig használaton kívüli lerobbant Hungexpo irodaházak helyén. Az eddig a látogatók elől elzárt, 10.000 négyzetméter nagyságú területen épül fel a mintegy 3.000 négyzetméter alapterületű új intézmény, így többezer négyzetméternyi, megújított zöldfelületet kapnak vissza a parkhasználók. A világhírű építész környezetbarát épülete kifejezetten törekszik arra, hogy a külső és belső tér között teremtett folytonossággal, harmonikus átmenetet alakítson ki a természetes és a mesterséges környezet között, és hogy egyben maximálisan szolgálja a ház egyedi funkciójából fakadó igényeket. Sou Fujimoto, a Magyar Zene Háza tervezője hangsúlyozta: „A Liget Budapest Projekt kivételes fejlesztés, és példaként szolgálhat a jövő városfejlesztői számára, hiszen a zöld és az épített környezet kivételes összhangját valósítja meg.” Mint mondta, nagyon izgalmas feladat volt megtervezni az épületet, mivel itt nem csak egy épületet hozunk létre, hanem aktiváljuk a park élményt is a házban. Stuart Shield, az International Property Awards elnöke kiemelte: „A Liget Budapest Projekt Európa legjelentősebb kulturális beruházása, amelynek során a nemzetközi mezőnyben is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósul meg. Nagy örömünkre szolgál, hogy a Néprajzi Múzeum tavalyi sikere után a projekt az idén ismét eredményesen szerepel az International Property Awards széleskörű nemzetközi megmérettetésen.” A rangos elismerés nem az első nemzetközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. A nemzetközi figyelem tavaly is Európa legnagyobb kulturális beruházására irányult, mert az új Néprajzi Múzeum nemcsak Európa legjobbja, hanem a világ legjobb középülete lett az International Property Awards-on, sőt a World’s Best Architecture különdíjat is elnyerte. 2017-ben Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak. A Liget Budapest Projekt tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósuljon meg, egy vonzóbb városi parkot vehessenek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen. Nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít. www.ligetbudapest.hu  

Megújul a Lánchíd és környéke

A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. A tervek szerint novemberben kezdődhetnek meg a Lánchíd, a Széchenyi István tér alatti villamos-közúti aluljáró, valamint a budai váralagút felújítási munkálatai, amelyet várhatóan 23 milliárd 366 millió forintból valósítanak meg. Az elfogadott javaslat szerint a Lánchidat 12 milliárd 146 millió forintból, a Széchenyi István tér alatti aluljárót 5 milliárd 220 millióból, a budai váralagutat 6 milliárd forintból újítják fel. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszékének vizsgálata szerint a járda szélesítése a láncok jelentős statikai megerősítését és ezzel együtt jelentős többletköltséget indukált volna, ezért a járdák felújítása a jelenlegivel azonos módon, 2,2 méter szélességben valósul meg, az e célra megállapított egymilliárd forint többletköltséget pedig a kormány visszaadta a hídhoz kapcsolódó, környező közterületek rekonstrukciójára és fejlesztésére a Duna mindkét partján. Ennek keretében a Pest – Buda vonalban tervezett gyalogosfolyosót is kialakítják. A Lánchídon a felújítást követően nem lehet kerékpárral közlekedni, de a felújított Alagútban mindkét irányban külön biciklisáv készül, így a hangzavar nem akadályozza egymás közlekedését. A jellegzetes mozaikburkolatot visszabontják, az alapot megerősítik és új mozaikot építenek, a szellőzést ventilátorok segítik. Mivel a Lánchíd és az Alagút is UNESCO Világörökség oltalma alatt áll, a látványon nem változtathatnak: visszaépítik a világháború utáni helyreállításkor elhagyott láncdobokat, eredeti helyére kerül Sina báró és gróf Széchenyi István címerpajzsa is. A közvilágítást ledesre cserélik, az eredetileg háromágú kandelábereket újragyártják, hogy a világháború előtti pompájukban ragyogjanak. A teljes, több elemből álló rekonstrukciót 2022. május 31-ig be kívánják befejezni.  

Nemzeti Hauszmann Program

Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Az elmúlt több mint hatvan évben a budai Vár kiszakadt a város szövetéből, egyfajta díszletté vált. A Várkapitányság Zrt. irányításával zajló Nemzeti Hauszmann Program célja, hogy a budai Vár több legyen, mint turisztikai látványosság, ezért „a világ legszebb fővárosának legszebb városrészét” visszaadják a magyar embereknek. Ennek érdekében először rendbe teszik a várbeli utakat, sétányokat, várfalakat, parkokat és kerteket. Az Orbán-kormány több határozatában határozta meg Nemzeti Hauszmann Terv név alatt a budai Várnegyed megújításáért indított tízéves, átfogó rekonstrukciós programot. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében újjáépült a budai várpalota több része is: a Lovarda, a Csikós udvar, a Főőrségi épület, a Stöckl-lépcső és a Szent István-termet is restaurálják. A következő hároméves fejlesztési ciklusban megindul a Várnegyed 1945 után lerombolt épületeinek újratervezése és a Budavári Palota teljes építészeti "átvilágítása". Megvalósul a Palota út és a Csikós-, Hunyadi udvar közötti terület akadálymentesítése, továbbá északi irányban egy új, több száz férőhelyes mélygarázs is épül. A Szent István-terem 2021. augusztus 20-án nyílik meg a közönség előtt, a Főőrségi épületet és a korábban teljesen lerombolt Lovardát idén nyáron át is adják. A vár látogatói a Hunyadi-udvarról is megközelíthető főőrségi épület szolgáltatásait élvezhetik először, hiszen a Lovarda körül egy ideig még zajlanak az akadálymentesítési munkák. A Dísz tér déli fele a kormány döntése értelmében újra régi fényében tündökölhet, a tér helyreállítása után pedig a Szent György tér krisztinavárosi oldalán lévő rommező is eltűnhet, az egykori királyi külügyminiszté¬rium épülete pedig korhű külsővel, de modern belsővel, irodaházként születik újjá. {igallery id=4799|cid=1043|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}