Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

Hőség ellen - ventilátorral, léghűtővel

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

Sokak szerint a téli hideget könnyebb elviselni, mint a nyári kánikulát, mert a hideg ellen védekezhetünk vastag ruházattal, a meleggel szemben viszont tehetetlenek vagyunk. A szabadban az embert érő hőterheléssel nem tudunk mit kezdeni, de otthonainkban, tartózkodási helyünkön már lehet tenni a hőség ellen.

 

venti

 

Mire is vágyunk a nagy kánikulában - Hidegre, illetve hűvösebbre, alacsonyabb hőmérsékletre, amely kellemes közérzetet biztosít, és nem terheli feleslegesen szervezetünket. Számos megoldás áll rendelkezésre lakóterünk, tartózkodási helyünk, vagy éppen csak testfelületünk hűtésére. Egészen pontosan három fő megoldás közül választhatunk. Vannak olcsó, közepesen drága és költséges kategóriák. A költségek növekedésével arányosan növekszik a hűtési hatékonyság, és azzal együtt a komfortérzet is.

A legolcsóbb és legősibb
A legkedvezőbb, legolcsóbb és egyben legősibb alapelvekre épülő hűtési módszerek lényege a légáramlás, vagy hétköznapi módon a szél és a párolgás. Milyen jól tud esni - bár nem minden esetben egészséges - a forró, meleg kánikulában egy meglibbenő hűvösebb légáramlat, vagy esetleg a tömött buszon egy kis huzat.
A hőmérséklet emelkedésével egyre inkább romlik testfelületünk hőleadó képessége, illetve az onnan történő hőelvonás hatékonysága. Így nagyobb légáramlatra van szükség ahhoz, hogy elszállítható legyen a keletkezett hő, ezáltal testfelületünk hűlni tudjon. Már az ősi Kínában is ennek a hatásnak az elérésére készítették a legyezőket. Napjainkban - a villamos motor megjelenése óta - inkább ventilátorokat alkalmaznak erre a célra.
A ventilátorok lehetnek asztali, oszlop, mennyezet, padló és csillár ventilátorok. Lapátkerekük mozgásra kényszeríti a levegőt, egyszerűen szólva: fújja azt, annak technikai paraméterei függvényének mértékében. Ez függ a lapátátmérőtől, fordulatszámtól, a meghajtó motor teljesítményétől. Mind a mai napig nagyon elterjedtek a ventilátorok, melyek 2000-7000 forint közötti áron már elérhetők, különösen a nagy bevásárlóközpontok nyári akcióinak keretében. Számos kivitelben léteznek:

  • az egyszerű készülékek csak a lapátkerekükhöz viszonyított axiális irányba képesek a levegő szállítására;*az újabb konstrukciók már képesek egy vízszintes, és/vagy függőleges szögtartományon belül oda-vissza mozgatni a légnyalábot.
  • A légnyaláb változtathatóságának két módszere is használatos:
  • az egyiknél a ventilátor rotorja a meghajtó motorral együtt egy szögtartományon belül lassan mozog egy másik meghajtómotor segítségével,*a másiknál a motor és a légcsavar fix helyzetű, és csak a légnyalábot térítik el egy szögtartományon belül, motor meghajtású terelőlapok mozgatásával. Az elterelést végezhetik egyszerű egyenes terelőlamellák, vagy egy, a légnyaláb előtt lassan forgó terelőrács is.
  • Oszlopventilátorok
  • A manapság igen elterjedt oszlopventilátorok kb. 1 méter magas, négyzetes, oszlopszerű készülékek, melyek az egyik függőleges felületükön fújják ki a légnyalábot. Elterjedésükben szerepe van dekoratív megjelenésüknek, továbbá annak, hogy egyáltalán nem hasonlítanak egy hagyományos szobai ventilátorra. Tulajdonképpen egy radiális szélkerék, ún. „mókuskerék” forog bennük, ezáltal jön létre a légszállítás. Ezek a készülékek is képesek változtatni a nyalábszöget oda-vissza mozgással. A légszállítás (szélerő) már majdnem minden készüléknél legalább három fokozatban állítható, és a nyalábszög-változtatás, pásztázás is kapcsolható funkció.

Különféle megoldások, kivitelek léteznek, de nem könnyű különbséget tenni közöttük. Minél nagyobb teljesítményűek, annál nagyobb a légszállító képességük. Minél nagyobb a keverendő légmennyiség, illetve a helyiség légtere, a fúvatási távolság, annál nagyobb teljesítményre van szükség. A többi már kizárólag ízlés dolga. A ventilátor önmagában nem hűtőkészülék, hiszen az azonos hőmérsékletű levegőt „kavarja” folyamatosan. Mindezek ellenére fejthet ki hűtőhatást testfelületünkön, ha hatékonyan lefúvatjuk vele a keletkezett hőmennyiséget, izzadságot. Így tulajdonképpen ez számunkra hőmennyiség-csökkenést, tehát hűtést eredményez.

Hűtenek és párásítanak

A ventilátorok után ismerkedjünk meg a már kissé bonyolultabb összefüggések alapján üzemelő készülékekkel, a léghűtőkkel. Működési elvük összetettebb, mint a ventilátoroké, de még mindig a természetben is létező jelenségeken alapszik. Mindenkinek ismerős az érzés, amikor a vízből kijőve, az enyhe szél hatására is dideregni kezdünk, mert testfelületünk hűlni kezd. Ez egy egyszerű fizikai jelenségből adódik: a párolgás hőelvonással jár, így a rólunk folyamatosan elpárolgó víz hőt von el, tehát a párolgás folyamatosan hűt, és a szél gyorsítja is a folyamatot.
Ezen a jelenségen alapul az ún. léghűtő berendezések működési elve. Hűtési teljesítményük természetesen nem vethető össze a légkondicionálókéval, bár már képesek az átfúvatott levegő hűtésére, itt már valódi hőelvonás történik. A léghűtő készülékek által kifújt levegő valóban hűvösebb néhány Celsius fokkal, mint a beszívott. Működésük során vizet párologtatnak el egy textilhenger segítségével, és ventilátorral áramoltatják át a levegőt a rendszeren. A kifúvatott légnyaláb szögét komolyabb készülékeknél nemcsak horizontálisan, hanem vertikálisan is lehet változtatni, esetleg maguk is képesek erre bizonyos program szerint. A különböző komfortfunkciók árbefolyásoló tényezők. A léghűtő berendezések hűtési teljesítménye nem túl jelentős, ráadásul páratartalom-, és hőmérsékletfüggő is. A környezetihez képest körülbelül 4-7 fokkal alacsonyabb hőmérsékletű levegőt képesek kifújni. Villamos teljesítményfelvételük nem túl jelentős, 50-70 Watt körüli, működésükhöz vízzel kell feltölteni tartályukat. Mindemellett van lehetőség a hűtési hatásfok növelésére is jég segítségével. Ezeket a berendezéseket ezért egy külön jégtartállyal is felszerelték, amibe jeget, jégkockát helyezhetünk. Így nagyobb a hűtési hatásfok a jég felolvadásáig.
Mivel a működés a párolgási hőelvonás elvén alapul, ezért a léghűtők egyben párásítók is, hiszen a víztartályból vizet párologtatnak a helyiségbe. Emiatt sokan nem kedvelik, bár száraz levegőjű helyen kimondottan hasznosak is lehetnek. Vannak olyan léghűtők, amelyek egyúttal fűtőkészülékek is, villamos fűtőspirállal fejlesztik a szükséges hőt, és a ventilátor segítségével adják le a környezetnek. Ez az üzem már jóval nagyobb energiaigényű, általában 0,8-2kW. A léghűtők nagy előnye a kedvező költség, áruk 14-30 ezer forint körül mozog. A magasabb árúak a komfortfunkciók széles palettájával rendelkeznek, melyek közül a távvezérlőről való működtetés csak a legalapvetőbb kényelmi szolgáltatások egyike.

 


Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Új parkrészek átadása a Városligetben

A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projekt keretében megújult a botanikus kert, az új kutyás élménypark, és a két kilométer hosszú, kivilágított Városligeti Futókör – jelentette be Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója, amellyel immár több mint 150 000 m² zöldfelület újult meg, és közel 500 új, egészséges fát ültettek el. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően visszanyerte régi fényét a Városliget egyik legkülönlegesebb növényeit felvonultató, ismeretterjesztő parkeleme, a botanikus kert, amelyet az újranyitásra Mőcsényi Mihályról, a tájrendezés magyarországi oktatásának megalapozójáról neveztek el. A parkrészt a FŐKERT 100 éves jubileuma alkalmából adták át, 1967-ben. A bemutatókertnek szánt területen gyógy- és fűszernövények, konyhakerti növények, szőlő, gyümölcs, egynyári virágok, vízi-, mocsári és sziklakerti növények is helyet kaptak. A kert központi elemeként egy esőkunyhó szolgált, de látványosságai közé tartozott a forrás táplálta csobogós vízrendszer és a pergola a két vízmedencével. A felújítás során az eredeti, a Főkert tervtárában fellelhető 1967-es és 1969-es kertépítészeti tervek, valamint az 1980-as megvalósulási terv nyújtottak segítséget. Így a Mőcsényi Mihály Botanikus Kert területe déli irányban megnőtt, a Királydomb felé eső oldalon, a parki sétány pedig egy fasorral beljebb került. A megújult kert egyik sétányán kialakítottak egy lugast, melyhez kiegészítésképpen kerti tipegős útvonal kapcsolódik, segítve a parkrész bebarangolását. Helyet kapott a területen egy különböző felületekből álló KNEIPP ösvény is, melynek mezítlábas használata javítja az egyensúlyérzéket, jótékony hatással van testtartásunkra. Újra az eredeti nyomvonala mentén kanyarog a területet behálózó, hangulatos patakrendszer, melyet forrás táplál, és visszatértek a nyílt vizeket és a mocsári élővilágot bemutató medencék is. A megújult Mőcsényi Mihály Botanikus kertbe mintegy 335 különböző fajtájú új növényt ültettek el, több mint 35.000 példányszámban. Az esőbeálló leromlott állapotú épülete helyett egy új, modern épület került, mely vendéglátói, kiszolgálói és ismertterjesztői funkciót kapott. Új kutyaparadicsom A városligeti parkfejlesztés második ütemében egy újabb tematikus kutyás élménypark is várja a gazdikat és négylábú kedvenceiket. A mintegy félhektáros új kutyaparadicsomot könnyen megközelíthető helyen, az Ajtósi Dürer sor-Stefánia út kereszteződéséhez közel alakították ki, területét biztonságos kerítés határolja, melyen több, zsilipes rendszerű bejáratot helyeztek el. A parkrész különlegessége, hogy külön elkülönített részt kaptak a kistestű és a nagytestű kutyák, így elkerülhetőek lesznek a konfliktusok, ütközések. A tervezők mindkét részen terepalakulatokkal megmozgatott játéktereket alakítottak ki ügyességi elemekkel, alagutakkal, ugró akadályokkal, szlalom pályákkal. A gazdik és a kutyusok kényelméről kombinált használatú ivókutak és padok gondoskodnak, a terület tisztán tartását pedig több mint egytucat kutyapiszok gyűjtő segíti. Fontos megjegyezni, hogy a Városligetben – néhány elzárt terület kivételével – továbbra is biztosított a szabadon kutyázás lehetősége. Természetesen az új Kutyás élménypark teljes növényzetet újjávarázsolták, a területén 6 új lombos fát ültettek el és több mint tízezer cserjét és évelőt is elhelyeztek, így a Hermina úti „testvéréhez” csatlakozva Budapest egyik leghangulatosabb kutyabarát helye jött létre. Futás a Ligetbe(n) A futás ma már a legnépszerűbb tömegsportok közé tartozik: az országban százezrek, a fővárosban tízezrek húznak naponta futócipőt. Kimondottan nekik készült a Városligeti Futókör. „A Városligeti Sportcentrum őszi átadását követően a park Budapest legsokoldalúbb sporthelyévé vált, melynek kínálata tovább erősödik. Nagy örömünkre szolgál, hogy végre a pesti oldalon is a Margitszigeti futópályához hasonló alternatívát tudunk kínálni, ami ráadásul modern és biztonságos szolgáltatásokkal várja a sportág szerelmeseit. A futókört a következő napokban vehetik birtokba a sportolók” – mondta el Gyorgyevics Benedek. A Városligeti Futókör tervezése során a folyamatosan egyeztettek a budapesti futókat képviselő szervezetekkel, hogy a pálya vonalvezetés, burkolata a sportolók igényei szerint alakítsák ki. Mindezeknek köszönhetően a kiváló minőségű, 2 kilométer hosszúságú, színezett – az izületeket kímélő - rekortán borítású pálya teljes hosszában kivilágított. A fák között kanyargó, rendkívül hangulatos vonalvezetésű pálya belépési pontjainál bemelegítő területeket helyeztek el a sérülések elkerülése végett, a nyomvonal mellett pedig számos ivókút szolgáltatja a frissítőt. A sportolók kényelmét a Városligeti Sportcentrum női, férfi és akadálymentesített öltözői szolgálják. www.ligetbudapest.hu  

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.