Általmennék én a Tiszán…

Családi ház, harmóniában a kerttel
BNV a retro jegyében
Festékek, színek, érzések…

Lankás dombok, síkságok és a kanyargós felső-Tisza tagolja legkeletibb megyénket, amelyet a szélbarázdákkal, folyó völgymaradványokkal szabdalt érintetlen nyírségi tájak színesítenek. Ez az alapvetően falusias terület letűnt korok épületeit őrzi: az apró falvakban százesztendős parasztházak, fa harangtornyok, mesebeli templomok bújnak meg.

altalmennekenatiszan 720

Gazdag hagyományok tárháza
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a népi építészet, tárgyi népművészet, a népzene és néptánc gazdag hagyományával rendelkezik. Központja, Nyíregyháza már 13. század második felében templommal büszkélkedett, felvirágzása a több évszázaddal később betelepített szlovák telepeseknek köszönhetően indul meg, akik a ún. bokortanyákban telepedtek le. Fáradhatatlan igyekezetükkel a nyíregyháziak igazi várost teremtettek a homokon, így az 1876-ban már megyeszékhely. Mára pezsgő életű, hangulatos városképet találunk parkokkal, terekkel, megőrizve a város régi meghitt hangulatát. A Kállay Gyűjtemény tízezer kötetes könyvtára, az impozáns Jósa András Múzeum Benczúr Gyula festő és Jósa András állandó kiállításai, a Görög Katolikus Egyházművészeti Gyűjtemény gazdag látnivalókat nyújt. A megye sokoldalú települése Mátészalka, ahol 1888-ban, Magyarországon először gyulladt ki a villany, vagy Kisvárda, amelynek várszínpada nemzetközi színházi rendezvények színhelye. Nyírbátor történelmi hangulatú kisváros 15-16. századi világi és egyházi építészeti emlékeiről, és egykori földesurairól, a Báthoriakról is híres.

Középkori imahelyek öröksége
Koronként hol erősebben, hol gyengébben, de minden időben a közösség mentsvára, erőssége volt a templom, amelyek szinte kivétel nélkül a kultikus és művészi, építészeti hagyományok egyedi remekei e vidéken. A Felső-Tisza-vidék középkori templomait a „Középkori templomok útja” tematikus útvonal köti össze. Érdekes a kölcsei gótikus templom, a szeg nélkül készült lónyai harangtorony, vagy a csengersimai Árpád-kori templom, amely a legrégebbi a Szamos menti templomok közül. Esztétikai különlegesség még a 14. századi csengeri gótikus templom is, amelynek falait vörösre és feketére égetett téglákból emelték. A Bereg egyik ritka ékessége a tákosi zsindelytetős református templom színes virágokkal díszített kazettás mennyezete, népi barokk stílusban faragott bútorzata. A Báthori István erdélyi fejedelem építtette híres gótikus nyírbátori templom magasban lebegni látszó csipkefinom hálóboltozata szintén megkapó. Az érdekességeket hosszan lehetne még sorolni, de ne feledkezzünk meg betérni a térség romantikus korokat idéző váraiba, masszív falú kastélyaiba se.

1. CSÓNAKOS FEJFÁK
SZATMÁRCSEKE. Talányos eredetű a sorokba rendezett, több mint 600 tölgyfából faragott sírjel, amely stilizált emberfejet és csónakban fekvő embert szimbolizál. A temető magaslatára építették Kölcsey Ferenc kriptáját is, aki a községben élt, itt született a Himnusz is. 

2. MÚZEUMFALU
SÓSTÓ. A szabadtéri néprajzi múzeumban a nyírségi, szatmári, beregi, rétközi, mezőségi tájegységek népi építészetének legszebb házait csodálhatjuk meg. 

3. MOSOLYGÓ SZENTEK
CSARODA. A kicsiny falucska református falusi templomának freskói között a legkorábbiak is 700 esztendősek. A hetvenes évek restaurációja során találták meg, és konzerválták az alakos falfestményeket, s tették láthatóvá a népies festés addig letakart nagy felületeit.

Hozzászólások

2
    2
    Az Ön Kosara
    Éves előfizetés
    2 X 5600 Ft = 11200 Ft
    Fél éves előfizetés
    2 X 2800 Ft = 5600 Ft