Átadták a 15. Média Építészeti Díját

Átadták a 15. Média Építészeti Díját

FaceBook  Twitter  rjon neknk!

15. alkalommal szavazott médiazsűri Magyarország építészeti csúcsteljesítményeiről. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban, 2019. november 8-án rendezett gálaesten egy lakótelepi óvoda bővítése és jászberényi fürdőfejlesztés terve nyerte el az idei Média Építészeti Díját.

atadtaka15mediaepiteszetidijat 720


Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja immár 15 éves hagyománnyal rendelkező, megkerülhetetlen szakmai esemény, amelynek különlegessége, hogy zsűrizése a nagyközönség előtt zajlik. Hasonlóan az elmúlt évekhez, a gálaesten az alkotók mutatták be saját projektjeiket: a díjért versengő épületeket és terveket. A látványos prezentációkat a médiazsűri értékelései, valamint a három szakmai bíráló: Lévai Tamás építész mellett az Építészfórum főszerkesztői, Somogyi Krisztina és Kovács Dániel elemzései követték. A zsűri mellett a közönség is megoszthatta véleményét, hiszen a helyszínen leadott szavazataik alapján ítélték oda a közönségdíjakat.
A 2019-es Média Építészeti Díj felhívására összesen 130 pályázat érkezett. Közülük a gálaestet megelőzően nemzetközi előzsűri választott ki öt-öt finalistát épület és terv kategóriában. A nemzetközileg elismert szakértőkből álló előzsűri nemcsak szelektált a pályázók között, de ezzel át is tekintette és véleményezte a magyar építészetet, annak legújabb irányvonalait. Indira van’t Klooster, az előzsűri elnöke üzenetében úgy fogalmazott: a magyar építészeti alkotások „minőségüket tekintve kiemelkednek a régió fejlesztései közül”. Különösen azokat a projekteket fogadták lelkesedéssel, amelyek ma, a társadalmi hasznosság és érzékenység kritikus pillanatában erős szociális elköteleződésről tesznek tanúbizonyságot.
A legjobb épület díját idén a médiazsűri az ARCHIKON Stúdiónak ítélte a Vizafogó Tagóvodáért. A tervezők a pedagógusokkal közösen határozták meg céljaikat: a letisztult környezettel a gyermekek képzelőerejének, míg a szintben történő bővítéssel a mozgásnak adtak teret. Mindezt egy 1980-as években épült panelóvodában, ami a szakmai zsűri szerint azt is bizonyítja, hogy szemben az emberek többségében élő negatív képpel, lehetséges az ország bármely lakótelepén minőségi környezetet teremteni. A közönség tetszését az épületek közül a médiazsűri által is legjobbnak talált óvodabővítés nyerte el, a díjat az Optimum Solar adta át. A közönségtől legtöbb szavazatot kapó terv, a Fecskehotel frissdiplomás alkotója, Tóth Bence Péter azt hangsúlyozta: szükségük van a pályakezdőknek az ilyen elismerésekre, hogy maradjon energiájuk a folytatásra.

atadtaka15mediaepiteszetidijat 2
Vizafogó tagóvoda építész: Archikon Stúdió Fotó: Bujnovszky Tamás

A tervek közül a zsűri az elismerést Tábi Sárának ítélte oda, aki egyetemi diplomamunkájában Zalaváry Lajos jászberényi fürdőépületének bővítését tervezte meg. A követendő példája annak, hogyan lehet bátran, de tisztelettel továbbírni egy ikonikus ház történetét építészeti eszközökkel.

atadtaka15mediaepiteszetidijat 3 Jászberényi Strand- és Termálfürdő fejlesztése Terv: Tábi Sára

Az Index.hu online szavazatai alapján az Index különdíját is kiosztották. A díjat átadó Földes András szerint az olvasók évről-évre olyan családi házakat díjaznak, amelyekben el tudják képzelni önmagukat. Idén azonban egy frissen felújított hotelre esett a választásuk: a Párisi Udvar felújítását a vizafogói óvodabővítést is jegyző ARCHIKON Stúdió tervezte.

atadtaka15mediaepiteszetidijat 1
A gálaesten második alkalommal adták át a Perika-díjat, az Építészfórum társalapítója és két éve elhunyt főszerkesztője, Pásztor Erika Katalina emlékét őrző szakmai elismerést, amely olyan kiválóságok eredményeinek méltatására szolgál, akik az építészet mellett több tudományos vagy művészeti ágban is innovatív módon kiemelkedő, társadalmi hatású értéket teremtenek. A díjat a kecskeméti megyei könyvtárat is tervező Mátrai Péter Ybl-díjas építész-zeneszerzőnek Őry Júlia a következő szavakkal adta át: „Megmutatta, milyen az, amikor az alkotói szabadság nem ismer korlátokat, és nincsenek műfaji határok.”

Az est folyamán az elmúlt évekhez hasonlóan több különdíjat is kiosztottak: az Austrotherm Energiahatékonysági Különdíját Kazi Zsolt kapta biogázfeldolgozó és látogatóközpont diplomamunkájáért, míg az Austrotherm saját elismerését, a Kovács Zoltán-emlékdíjat, a Tetőszervíz Plus Kft-nek ítélték oda. Az Europa Design Belsőépítészeti Különdíját Seenger Dorottya nyerte el diplomamunkájáért, melyben nyugdíjasoknak tervezett alternatív otthont, míg a Lechner Tudásközpont Épületrekonstrukciós Különdíját a az ARCHIKON vehette át a Vizafogó Tagóvodáért. Az Építészfórum által tavaly alapított Fejlesztői Szakmai Nagydíjat a Gránit Pólus adta át Kocsány Jánosnak, a Graphisoft Park SE Ingatlanfejlesztő Európai Részvénytársaság vezérigazgatójának. A Nagyberuházások Különdíját az új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve kapta, a Diller Scofidio + Renfro és az M-Teampannon munkája. A díjat az Aluprof adta át Vitézy Dávidnak, a múzeum igazgatójának.

A Média Építészeti Díja gálaestjének fontos része a hagyományok ápolása, a mesterek elismerése is. Idén Winkler Barnabás Ybl- és Podmaniczky-díjas építészt, a Széchenyi Művészeti Akadémia rendes tagját köszöntötték. Laudációjában Ferkai András építészettörténész jelentős épületei (az Infopark D-épülete vagy a Stefánia úti volt NDK-nagykövetség átalakítása) mellett Winkler közösségi szerepvállalását, valamint a közelmúlt építészettörténetéért tett erőfeszítéseit: a mester által alapított és fenntartott HAP Galéria kiállításait, kiadványait emelte ki.

Bővebb információ: http://mediadij.epiteszforum.hu

Nagyberuházások különdíj új Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum terve Vitézy Dávid kollégáival Fotó: Regős Benedek

Cikkek
& ÉrdekessÉgek

Széllkapu függőkerttel, találkozóhelyekkel

A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A 2013-ban kezdődött Millenáris projekt befejezéseképpen megnyílt a budai Széllkapu mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel, amely az elhanyagolt telket hivatott revitalizálni. Az új fővárosi zöldfelületen 355 előnevelt fát telepítettek, létrehoztak egy 700 négyzetméteres, vízinövényeknek otthont adó tavat, és kialakítottak egy új mélygarázst is. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat választva sokszínű, biodiverz környezet jött létre mintegy 17 ezer négyzetméter zöldfelülettel. A rengeteg pad, a lankás részeknek nézőtérjelleget adó ülőtámfalak és a tér tagoltsága lehetővé teszi, hogy a parkban több program is fusson egy időben, különböző helyszíneken. A sétautak három, gomba formájú, árnyat adó építményben futnak össze, tetejükön napelemekkel, így tágas, agóraszerű találkozóhely jött létre. A megnyíló kétszintes Millenáris2 mélygarázs 500 gépkocsi befogadására alkalmas, ezzel helyreállítva a terület beruházás előtti parkolóhelyszámát. Nagyobb összefüggő állomány a százötven díszcseresznye fa, amelyek cseresznyevirágzás idején különleges hangulatot árasztanak, de vannak a területen nagyobb méretű lepényfák, tölgyek, fenyők, almák, nyírek és gyertyánok is. Emellett ötvenezer évelő növény, rengeteg díszfű, nagyméretű cserje és negyvenezernél több hagymás növény színesíti a nagyközönség előtt is megnyíló parkot. A Széllkapu terveit a TSPC Mérnökiroda, Kádár Mihály és Könözsi Szilvia készítette. A park tájépítészei, Majoros Csaba és Balogh Andrea változatos domborzatú parkot terveztek. A bevásárlóközpont felé méretes függőkertet építettek, amelynek akár panorámalifttel is megközelíthető felső szintjéről kilátás nyílik a Margit körút, a Vár és a budai hegyek felé. A szemközti oldalon, a park középső traktusában elhelyezett vízfelület felé déli irányba lejtő, pihenésre alkalmas domboldalt alakítottak ki. Nem messze a tótól kapott helyett a párásító fúvókkal is felszerelt vízjáték. A színes fényekkel megvilágított, programozható vízsugarak dizájnbetonlapokból törnek elő, amelyek felületébe stilizált növény- és állatfajtákat megjelenítő grafikákat martak. {igallery id=4799|cid=1101|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új kilátó a Naplás-tó partján

A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A XVI. kerületi Naplás-tó környezetében új kilátót építtet a Pilisi Parkerdő Zrt. azzal a céllal, hogy a pesti oldali városi erdők ökológiai és turisztikai értékét fejlessze. A beruházás értékét növeli, hogy a környék az utóbbi évtizedekben ipari övezetből intenzíven alakult át lakó és pihenő övezetté. A Naplás-tó Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, valójában a Szilas-patak árvízvédelmi tározója Cinkota mellett, amely mára a fővárosiak egyik kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát, nem mellesleg pedig színes állat- és növényvilága miatt is érdemes meglátogatni. A tó és közvetlen környezete 1997 óta természetvédelmi terület, a cinkotai parkerdővel és a Merzse-mocsárral együtt számos vízimadár fontos pihenőhelye a tavaszi és őszi madárvonulási időszakban. A kilátó megvalósítását a fővárosi Tér-Köz pályázat és a XVI. kerületi önkormányzat finanszírozása tette lehetővé, terveit a Robert Gutowski Architects készítette, a kivitelező pedig a Prédikálószéki-kilátót is építő Fitotron System Kft. A terepi munkálatok a szükséges engedélyek birtokában augusztus első hetében indultak, a várható befejezés és átadás idén ősszel lesz. A kilátó koncepciójának megfogalmazása során a helyszín adottságait figyelembe véve fontos szempont volt, hogy a kilátó a fák fölé magasodjon, ezzel teljes panorámás kilátást téve lehetővé a környékre. Ez az átalakulás az erdők funkcióját és az erdei turisztikai lehetőségeket is megváltoztatja: szerencsésen felértékelődnek, ökológiai és turisztikai szempontból egyaránt méltó helyükre kerülhetnek a főváros pesti oldalának erdőterületei. {igallery id=4799|cid=1102|pid=1|type=category|children=0|showmenu=0|tags=|limit=0}

Új Duna-híd épül

Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Budapesten tehermentesíteni kell a belvárost, hogy egyszerűbben és gyorsabban lehessen utazni, és hogy a kevesebb károsanyag-kibocsátásnak köszönhetően klímabarát közlekedési rendszere legyen a fővárosnak. E célt szolgálja az új dél-pesti híd, amely közvetlen összeköttetést teremt Újbuda és Csepel, valamint Ferencváros, Kispest és Kőbánya között. A tervek szerint legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender, majd következhet a három évig tartó építkezés. Miközben Budapest belvárosi szakaszán megközelítőleg egy kilométerenként található átkelési lehetőség, délebbre csaknem tíz kilométer választja el egymástól a Rákóczi hidat és az M0 gyűrű déli hídját, ráadásul a déli városrészek között a mai napig nincs a városhatáron belüli közvetlen összeköttetés. Csepel immár hetven éve vár arra, hogy Budapesten belül végre átkelő épüljön a budai kerületek felé. Az új Duna-híd megépítéséről 2018 decemberében határozott a kormány, s míg a Rákóczi híd építésekor a villamos vonal kiépítését csak a híd átadása után húsz évvel pótolták Újbudára, addig az új Duna-híd esetében a hídon átvezető villamos vonalat már a híddal együtt tervezteti a kormány. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelő államtitkár szerint az új híd önmagában is 50 ezernél is több autóval csökkentheti a belváros autóforgalmát. A budai Galvani utca és a pesti Illatos út vonalában épülő híddal közvetlen villamos összeköttetés jön létre Buda, Csepel és Dél-Pest között. A tervezendő négy kilométer hosszú villamos vonal Budán a Fehérvári úti villamos pályáról leágazva a Galvani utcán át Csepelen a Weiss Manfréd útnál a H7-es HÉV-et, a Soroksári útnál a H6-os, és a Kunszentmiklós-Tass elővárosi térséget kiszolgáló 150-es vasútvonalat is keresztezve a szakaszon 5 új akadálymentes megállópárt kap. Az utazási idő rövidülésével az érintett településrészek lakói könnyebben jutnak el a szomszédos kerületbe dolgozni, tanulni vagy éppen vásárolni; a felesleges kerülők megszűnésével pedig az autók károsanyag-kibocsátása is csökken.