Edison izzólámpája zseniális találmány volt annak idején, és hűségesen szolgált több mint 125 évig – most azonban itt az ideje búcsút mondani a „körtének”. Az Európai Unióban az izzólámpákat 2009 szeptemberétől fokozatosan kivonják a kereskedelemből.
Az izzószálas fényforrások a legkevésbé hatékony világítási eszközök – a felvett energia mindössze 5 százalékát alakítják át látható a fénnyé, a maradék 95 hő formájában távozik a lámpából, azaz valójában inkább fűtő-, mint világító berendezések. Ezt a felesleges energiát is elő kell állítaniuk az erőműveknek, a háztartásoknak pedig meg kell fizetni az „elfűtött ” világítást, havi szinten akár több ezer forintot is.
Mit vonnak ki a forgalomból?
A háztartásokban számtalan helyen találkozhatunk izzólámpákkal – az általános világításra használt, köznyelven villanykörtének nevezett terméktől a különleges formájú halogén lámpákon át egészen a háztartási gépekben használt izzókig. A kivonás jelenleg csak az általános világítási célokat szolgáló normál izzókra – így a körte alakú lámpákra, kisgömb- és gyertya formájú fényforrásokra vonatkozik. Ez év szeptember 1-jétől a 75W-os izzók, 2011-től a 60W-os, 2012-től a 40W-os izzók kerülnek tiltólistára, majd 2013-tól lényegében minden, a szabványban előírt hatékonyságnak nem megfelelő izzólámpa kikerül a forgalomból.
Mi lesz a körte helyett?
Jelenleg három alternatív technológia áll rendelkezésünkre:
a) Az energiatakarékos halogén lámpák olyan, a meglévő körte-, kisgömb- vagy gyertyaizzó lámpák helyére egy egyszerű ki- és becsavarással használható izzószálas fényforrások, amelyek hatékonysági szempontból megfelelnek az EU szabályozásának.
b) LED-alapú fényforrások. Számtalan gyártó igen eltérő műszaki paraméterekkel kínál csereszabatos, azaz normál csavarmenetes foglalattal rendelkező fényforrást.
c) Napjainkban a legismertebb és legelterjedtebb termék a kompakt fénycső. Ez nem hőmérsékleti sugárzó, hanem ún. elektromos ívkisülés révén hozza létre a fényt. Mivel az ívkisülésnél nem lép fel az izzólámpáknál tapasztalt tetemes hőveszteség, az energiatakarékos lámpák jóval hatékonyabbak, így például egy 100W-os izzólámpát egy körülbelül 20W-os energiatakarékos lámpa tud kiváltani. Szintén nem lép fel az izzólámpák rövid élet tartamát okozó izzószál-elvékonyodás és -elszakadás, így a kompakt fénycsövek átlagos élet tartama – minőségtől, amely ez esetben elsősorban a használt elektronika minőségét jelenti – 3000 órától akár 20000 óráig, azaz 3-20 évig is terjedhet.
Kifogások és megoldások
A fényforrások esetében a szabvány szerint átlagos élet tartamot számítunk – ez az az idő, amelynek elteltével 100 lámpából még 50 világít, míg a másik ötven már kiégett . Ezt az időt órában szoktuk megadni (egy normál izzó átlagos élet tartama 1000 óra), amit – napi átlag 3 óra működést feltételezve – évekre szokás átszámítani. Általában ezt az értéket látjuk az egyes fényforrások csomagolásán is feltüntetve. Így egy normál izzó dobozán az 1 évet láthatjuk, ami azt jelenti, hogy 50 százalékos esélyünk van arra, hogy a lámpa még 1 év múlva is világít.
Gyakran éri az energiatakarékos lámpákat az a vád, hogy fényük vibrál, ami kellemetlen, zavaró, és még epilepsziás rohamot is kiválthat az arra hajlamos embereknél. A korszerű, kisméretű lámpák mind magas frekvencián (25000-50000 Hertz) működő elektronikával rendelkeznek, amelyet szemünk egyáltalán nem észlel, azaz vibrálásról nem beszélhetünk.
Napi 3 óra működést és 42 Ft/kWh áramdíjat feltételezve a 100W-os izzólámpa fogyasztása éves szinten 4599 Ft-ba kerül, míg az azonos fényerejű 20W-os kompakt fénycsőé 919 Ft, azaz mindössze az ötöde – jól látható, hogy az energiatakarékos lámpa már akár 3-4 hónap alatt megtérül. Ennek eléréséhez fontos, hogy jó minőségű, márkás terméket válasszunk, amely megbízhatóan működik hosszú ideig, és kellemes, ugyanakkor erős fényminőséget is nyújt.
Hozzászólások