Magyarországon a lakosság jelentős része társasházakban él, sőt, a vállalkozások kiemelkedő hányada is ilyen ingatlanokban működik. a mindennapi együttéléssel együtt járó feszültségeken túl a társasházakra vonatkozó jogi környezet összessége és a szabályozás bonyolultsága különös kihívásokkal szembesíti a lakóközösséget, a közös képviseletet, az egyes társasházakban működő számvizsgáló bizottságot, könyvvizsgálót, az önkormányzatokat és a közüzemi szolgáltatókat egyaránt.
Annak ellenére, hogy a 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról (Tht.) azt sugallja, hogy a felmerülő kérdések teljes körét e szabályozás foglalja keretbe, a valóság ettől lényegében tér el. A teljesség igénye nélkül kiegészíti mindezt a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az ingatlan- nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény, a jegyző társasházak feletti törvényességi felügyeletének eljárási szabályairól szóló 155/2015. (VI. 25.) Korm. rendelet, valamint egyéb ágazati rendelkezések. Mindezeken túl a társasházközösségek mindennapjaira a hatlakásosnál nagyobb társasházak esetében kötelezően megalkotandó szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ), illetve az annak részét képező házirend bír elsődleges jelentőséggel.
A Házirend célja és megalkotása
A társasházi házirend valójában véve nem más, mint az adott társasházközösség mindennapjainak játékszabálya, amelyet a hatlakásosnál nagyobb társasházaknak e jogszabályi keretek között kötelező megalkotnia, célja pedig nem más, mint a társasházi közös tulajdon és a társasházközösség külön tulajdonából fakadó érdekütközések feloldása, a mindennapi kérdések feszültségforrásainak legkisebb közös nevezőre szorítása. Mindezeket összegezve a társasházközösség tagjaira alapvetően vonatkoznak az alapító okirat tulajdonjogi és ingatlan-nyilvántartási jogi állandói, az SZMSZ statikus jellegű rendelkezései és a házirend mindennapi élet kérdéseire vonatkozó dinamikus szabályok. A házirend minden esetben az SZMSZ részét képezi, még ha a közgyűlés attól függetlenül fogadja is el. Alapvetően csak a társasházközösség tagjaira állapítanak meg jogokat és kötelezettségeket, ám maga a Tht. emeli ki, hogy a tagokon túl az ingatlant bármely jogcímen és bármely időben használókra is kötelező. A házirend megsértése esetén a társasház ezért jogosult bárkivel szemben fellépni hatósági eljárás vagy peres eljárás keretében is, ezért sem véletlen, hogy jól látható helyen szükséges kifüggeszteni.
Jogorvoslati lehetőségek
Tartalmát illetően a házirendet a társasházközösség tagjai alkothatják meg, az ingatlan jellegzetességeit, a mindennapokban felmerült igényeket saját belátásuk szerint rögzíthetik a rendelkezésekben a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű szavazattöbbséggel. Mivel a szabályok hosszú távon befolyásolják a társasházközösséggel kapcsolatos életviszonyokat, indokolt egyértelmű és pontos megfogalmazásokat alkalmazni nem csak a számon kérhetőség érdekében, hanem azért is, mert a következetes bírói gyakorlat szerint a nem egyértelmű, pontatlan, ellentmondó szabályozás érvénytelen. A házirend, mint az SZMSZ része, nem tekinthető szerződésnek, így az érvénytelenség csak a Tht. szerinti 60 napos határidőn belül megindított perben állapíthatja meg ezen az alapon a bíróság. Természetesen amennyiben a házirend jogszabályba ütközik, úgy abból fakadóan sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak, Ilyenkor, ha a perindítási határidő egyebekben eltelt, a jegyző törvényességi felügyeleti eljárása nyújthat orvoslást. E körben a legggyakoribb esetet és feszültséget a társasházakban végzett gazdasági tevékenység és a lakók nyugalmának eltérő érdekei képezik. A Tht. a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, illetve a szexuális vagy erotikus szolgáltatásra, termékértékesítésre irányuló tevékenységek esetében kifejezett rendelkezést tartalmaz a tiltás lehetőségével, míg más esetben az ingatlan használata és hasznosítása – vitatás esetében – külön egyedi bírói elbírálás alá esik.
Mit és hogyan szabályozhat a házirend?
A házirend a külön és a közös tulajdon használatára vonatkozó előírásokat tartalmazza és tartalmazhatja a helyi sajátosságokra és igényekre figyelemmel, így a társasházközösség valóban saját jellemzői alapján alakíthatja ki szabályait. A külön tulajdonnal kapcsolatban a házirend határozza meg a külön tulajdonon belüli építési-szerelési munka és a zajjal járó más tevékenység végzésének a lakhatás nyugalmát szolgáló szabályait az ágazati jogszabályi keretek között. A külön tulajdon használata kapcsán egyebekben olyan magatartások is szabályozhatók, tilthatók, korlátok közé szoríthatók, amelyek a társasházközösség nyugalmát megzavarnák, azonban indokolt legalább egy példálózó felsorlás, így különösen, de nem kizárólagosan a zenehallgatás, hangszeren való játék, a zajjal, szennyezéssel járó olyan otthoni barkácsolás, ami a ház többi lakóját zavarhatja stb. Szintén általánosan előírt az éjjeli nyugalom biztosítása érdekében a közös területeken való éjjeli tartózkodás kerete, a takarítási, portalanítási munkálatok korlátozása, a közös területeken okozott szennyeződések eltávolítási kötelezettsége. Szabályozható, hogy a loggián, erkélyen kizárólag a rendeltetésszerű használattal összhangban lévő bútorok, tárgyak, ruhaneműk helyezhetők el, azok a városképet nem ronthatják, ruhanemű csak korlátmagasságig teríthető, a virágokat biztonságos tartókra kell rögzíteni, locsolni mások érdeksérelme nélkül szabad. Mivel a szomszédok számára rendkívül bosszantóak a folyosóra kitett lomok, jellemzően tilos használaton kívüli bútorok, újságok stb. folyosón való tárolása. A felújítási munkálatok idejére ideiglenesen engedélyezhető azonban építési törmelék, beépítendő anyag elhelyezése.
Szintén tipikus a közös tulajdonú épületrészekben, területeken, a motorkerékpár, kerékpár, roller elhelyzésének tiltása, illetve lehetőségek szerint a parkolási kérdések szabályozása. A menekülési útvonalon való szabálytalan tárolásért kötelezően 20-500 ezer forintig terjed a kiszabható bírság. A háziállattartással összefüggésben jellemző az állatok közös területeken való tartásának tiltása, a lakásban tartható állatok számának korlátozása, kóbor állatok, madarak etetésének és ingatlanhoz szoktatásának tiltása. A dohányzással összefüggésben a Tht. kimondja, hogy – a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többségével megállapított – eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben. Mivel azonban a saját lakóingatlanában mindenki azt csinál, amit akar, amíg nem sért jogszabályt, a saját erkélyen történő dohányzás nem korlátozható, mégha emiatt akár több szomszéd sem tud szellőztetni, használni az erkélyét zavartalanul Ilyen esetben a társasházi közös képviselő közreműködésével célszerű kompromisszumos megoldást keresni. Gyakori az esztétikai szempontból kiemelt jelentőségű növények közös területen való tárolása.
Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (54/2014. (XII. 5.) BM r.) szerint lakáson kívüli közlekedőkön, lépcsőházak pihenőiben menekülési útvonalat leszűkítő tárgyak nem helyezhetők el, ám ha ezek az előírt minimális méret alá nem szűkítik le az útvonalat, a tárolásnak nincs akadálya. Tűz- és robbanásveszélyes, valamint gyúlékony anyagokat, üzemanyagot a lakásokban, a közös használatú helyiségekben, pincékben, illetve a társasház területén tárolni ideiglenes jelleggel is tilos. Ugyancsak tilos és jogellenes akár a teljes épület, akár egyes közös területek lezárása katasztrófavédelmi és életvédelmi okokból, gondoljunk csak a mentőszolgálat tevékenységére.
Bírósági gyakorlat – Ebtartás
- A 41/2010. (11. 26.) Korm. rendelet 14. § (6 ) bek. a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról minden ebtartásra vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani, csoportos ebtartás esetén pedig az akadálytalanul használható terület minimum 6 m2. Érdektelen tehát, hogy társasházi magánlakásban történik-e a csoportos ebtartás vagy másutt, városban, falun, a jogszabály csak azt követeli meg, hogy az állattartás megfeleljen az előírásoknak. A Ptk.-val összhangban a 14. § (2) bek. a lakóközösség védelme érdekében azonban előírja: a kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét tartósan és szükségtelenul ne zavarja. Amennyiben az érintetteket tulajdonjoguk gyakorlásában zavarja az állattartás, birtokvédelemért fordulhatnak.
- Az Alkotmánybíróság több ügyben is leszögezte (146/2011. (XII. 2.) AB határozat, a Kúria Pfv.I.20.284/2017/9. számú ítélete elleni IV/00960/2018 alkotmányjogi panasz), hogy a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az egy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszám határozza meg, ezért az nem korlátozható, de a szomszédjogok sérelme esetén jogorvoslatnak van helye.
Házirend megsértése, birtokháborítási eljárások
Békés megegyezés hiányában a konf liktusok megoldását a birtokvédelmi eljárás jelentheti. A jegyzőtől a birtokháborítás bekövetkeztétől egy éven belül kérhető a jogvédelem a birtoklás tényére alapozva, bíróság jár el a jegyző határozatának megváltoztatása ügyében, de közvetlenül is fordulhatunk a bírósághoz. Kizárólag bírósági eljárást kell indítani, ha a birtokháborítástól egy év már eltelt. A bíróság a döntés során vizsgálja a birtokláshoz való jogot is. Ha a birtokháborítás ténye megállapítható, a hatóság elrendelheti az eredeti állapot helyreállítását, illetőleg a zavarás megszüntetését, kérelemre rendelkezhet a hasznok, károk és költségek kérdéséről is.
JÓ TUDNI! A 2016.El.II.JGY.P.1. számú összefoglaló véleményében a Kúria joggyakorlat-elemző csoportja a bírói gyakorlat elemzése alapján a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseit vizsgálta a legégetőbb kérdésekben.
Hozzászólások