A hazánk szívében élő gyönyörű település Petőfi kitüntető címét ma is őrzi. Méltó erre, hiszen sikerült harmóniát teremtenie a múlt emlékei, a hagyományok, a jelen realitása és a jövőre irányuló fejlesztési törekvések között. Varázslatos természeti környezet, ragyogó infrastruktúra, izzó gazdaság… A város neve a „kecske” szóból ered, a „mét” pedig járást jelent. Címerükben is kecske látható, alatta városuk jelmondatával: „Sem magasság, sem mélység nem rettent.” És ez nem csupán szlogen.
Kecskemét gazdasági struktúráját régebben a főleg mezőgazdasági, illetve az ezzel kapcsolatos feldolgozóipar, kereskedelem jellemezte. Gondoljunk csak az „aranyhomokon” meghonosodott kajszibarackra! Száz évnél is régebbre tekint vissza a szőlő- és gyümölcskultúra fejlesztése, a példás szorgalom, a tudás és a tenni akarás. Többek közt ezek tették lehetővé, hogy az addigi mezőváros a századfordulóra impozáns, középületekkel rendelkező nagyvárossá vált.
A számos történelmi vihart átélt város központi földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyét tudatosan állította fejlődése szolgálatába. Az ipartelepítés és a közintézmények alapítása, építése révén a lakosság száma rohamosan nőtt, a művészeti műhelyek telepítésével pedig kulturális értékekben is gazdagodott. Szerkezete, struktúrája igen tagolt, mégis egységes egész. Eklektikájában is nyugalmas, megújult főtere, a különböző stílusok, a régi és új harmonikus együttesének érzése olyan település képét kelti az ide érkezőben, amely valódi tudatosságot sugároz. Ez az érzés szervesen összefonódik a gazdag történelmi és kulturális örökséggel. Kecskemét a megértés, a türelem városa is. Az itt élők vendégszeretők, mindig nyitottak az újra, a különböző kultúrák és értékrendek befogadására. E nyitottságnak sajátos jelei is vannak. Például az eltérő vallási felekezetek együttgondolkodása, s az ezt szimbolizáló főtér. Jól megférnek itt egymás mellett a katolikusok, reformátusok, evangélikusok templomai és a zsinagóga.
A Bács-Kiskun megyei, százezer lakosú székhely jelenét és jövőbeni fejlődését 1989-től a társadalmi és gazdasági változások adta lehetőségek kihasználása, a bel- és külföldi tőke megjelenése tette lehetővé. A Hírös Város ma dinamikusan fejlődő ipari, kereskedelmi és kulturális központ, és ezt a folyamatot a város önkormányzata is igyekszik minden rendelkezésre álló eszközével segíteni.
Kecskemét vonzó, beruházásösztönző terep, egyik helyszíne a város déli részén, az úgynevezett Déli Iparterületen található Ipari Park. Az eddig ide települt vállalkozások között találhatunk járműipari szolgáltatással, élelmiszeripari termeléssel, raktározással, környezetvédelmi szolgáltatással, elektronikai termékek gyártásával foglalkozó cégeket. A további területek bevonását a befektetői kör tényleges megjelenése határozza majd meg, s ennek megfelelő ütemezéssel építik tovább az infrastrukturális létesítményeket is. Az ipari tevékenység mellett a városban meghatározó tényező a kereskedelmi ágazat is, melyet a nagy áruházláncok megtelepedése fémjelez. A gyártó szektort az ország egyik meghatározó élelmiszeripari cége, az Univer képviseli.
Szóljunk a kultúráról is. Cifrapalota, Katona József Színház, templomtornyok, műemlékek, emlékművek, és még sorolhatnánk, mind-mind e város ikonjai. Otthona a zene, a képzőművészet és az animáció nemzetközi hírű műhelyeinek, egyedülálló gyűjteményeknek, tudományos intézeteknek, amelyeknek feladata a művészeti és kulturális értékek megőrzése és bemutatása. Mindezek mellett Kecskemét évről évre visszatérő fesztiválokkal várja látogatóit. E hely szülötte Kodály Zoltán, a 20. század egyik legnagyobb zeneszerzője, népzenekutatója és zenepedagógusa is. A város példamutatóan gondozza a kodályi hagyatékot: itt jött létre az ország első énekes iskolája, a Kodály Iskola, s itt működik a világhírű Kodály Intézet is. Katona József életműve elválaszthatatlan Kecskeméttől. Nem csak a legnagyobb és leghíresebb művét, a Bánk bánt kapta örökül Kecskemét, de főügyészként is sok hivatalos iratot hagyott maga után, amelyek megtalálhatók a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltárában.
Irodalmi műveit – minden kiadást, a teljesség igényével – gyűjti a róla elnevezett megyei könyvtár. A teljes életmű megtalálható a könyvtár helyismereti gyűjteményében. A neves szerző Kecskeméten névadója a könyvtárnak, a múzeumnak, a gimnáziumnak, s a színháznak is. A város nagy szülötteinek emlékét a volt ferences kolostorban kialakított Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kodály-archívuma és emlékkiállítása, valamint a szülőháza helyén épült Katona József Emlékház őrzi.
A Hírös Város mindenekelőtt az alkotó emberek városa, amelynek jövője elképzelhetetlen Katona József, Fényes Adolf, Kecskeméti Végh Mihály, Kodály Zoltán, Mathiász János, vagy Kocsis Pál hagyatéka nélkül. Egy város, amelyet a futóhomok sem gyűrt maga alá.
Hozzászólások