A mindennapok során gyakran találkozunk a haszonélvezeti jog intézményével, amellyel kapcsolatban az a közvélekedés, hogy olyan jog, amely erősebb a tulajdonjognál. A haszonélvezet valóban különleges vagyoni jog, amely a jogosultja számára tényleges, de ideiglenesen jogot biztosít arra, hogy más tulajdonát használja, annak hasznát élvezze, azzal a feltétellel, hogy nem károsíthatja vagy semmisítheti meg, és nem is rendelkezhet vele. Másik oldalról megközelítve egy tulajdonos a dologgal lényegében bármit megtehet, a haszonélvező használati joga azonban a tulajdonossal szemben is fennáll.
Fotó: freepik.com
A haszonélvezeti jog keletkezése
A haszonélvezeti jog szerződés, jogszabály és ritkább esetekben bírósági határozat vagy más hatósági rendelkezés alapján keletkezhet. A szerződéses alapítás során a klasszikus szerződéskötési szabályok alkalmazásával lehet e jogot alapítani, jogszabály alapján keletkezik különösen az özvegyi jog esetében, míg külön határozattal jön létre például abban az esetben, amikor a bíróság a közös tulajdont lakottan történő megváltással szünteti meg, és így rendezi a bentlakó volt tulajdonostárs jogait. Az ingatlanokat érintő haszonélvezeti jog esetében minden esetben szükséges annak bejegyzése az ingatlan-nyilvántartásba a reá vonatkozó szabályok szerint, míg ingó esetében alapvetően a dolog átadása szükséges. Természetesen mind a jogosulti, mind a kötelezetti helyzetben több személy is állhat egyidejűleg.
A haszonélvezeti jog keletkezési módjától függetlenül szigorú dologi jog, ami azt jelenti, hogy annak törvényi tartalmát a felek szabadon csak kis mértékben alakíthatják, ellentétben a szerződési jog talaján álló megállapodásokkal. Ennek megfelelően a tartalmi szabadság a szigorú törvényi korlátok között érvényesülhet, így szabható meg többek között a jog időtartama, de nem módosíthatók a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket rögzítő törvényi szabályok. Amennyiben a haszonélvező és a tulajdonos tehát a törvényi szabályoktól eltérően állapodna meg, e megállapodás csak közöttük érvényesülhet, és a törvényi szabály és a megállapodásuk ütközése esetén ez utóbbi rendelkezések lesznek alkalmazandók. Másképpen megfogalmazva, a haszonélvező és a tulajdonos szerződési szabadsága bár kiterjed arra, hogy egymással szemben jogokat és kötelezettségeket határozzanak meg, akár el is térve a dologi jogi szabályoktól, a megállapodás azonban csak közöttük él, az nem köti a dolog tulajdonjogát később megszerző új tulajdonost, pl, a vevőt vagy az örököst.
A haszonélvezeti jog értékének kiszámítása
A haszonélvezeti jog értékkel bír, amelyre az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény konkrét szabályokat ad. Ennek megfelelően a haszonélvezeti jog vagyoni értéke oly módon határozható meg, hogy rögzítjük az egyévi értéket. Az egyévi érték a dolog forgalmi értékének egy huszada, így a határozott idejű érték egy egyszerű szorzással állapítható meg. A határozatlan idejű – jellemzően holtig tartó – haszonélvezeti jog értéke a jogosult személy életkorától függ. Amennyiben a haszonélvező:
⊲ 25 évesnél fiatalabb, a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték tízszerese;
⊲ 25-50 éves, a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték nyolcszorosa;
⊲ 51-65 éves, a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték hatszorosa;
⊲ 65 évnél idősebb, a haszonélvezeti jog értéke az egyévi érték négyszerese lesz a jog értéke.
A fenti számítás alapján tehát egy 50 millió forint értékű ingatlan egyévi értéke 2 500 000 Ft, és amennyiben a jogosult 75 éves, a jog értéke az egyévi érték négyszereseként pontosan 10 millió forintban határozható meg.
A haszonélvezeti jog tartalma
A haszonélvezet minden esetben személyhez kötött. A haszonélvezeti jog alapján a haszonélvezet tárgya feletti használati és hasznosítási jogok, a birtoklás a haszonélvezőt illetik meg, ugyanakkor a rendelkezési jog továbbra is a tulajdonosnál marad, de a tulajdonosváltozás nem érinti a jogosult személyét, azaz az új tulajdonost is terheli. A haszonélvezet alapján a haszonélvezővel szemben mindenkit tartózkodási kötelezettség terhel, a haszonélvezet tárgyára senki sem, tehát még maga a tulajdonos sem gyakorolhat olyan behatást, amely annak gyakorlását akadályozná vagy veszélyeztetné. Egy életszerű esetnél maradva: a haszonélvező akkor is bent lakhat az ingatlanban kizárólagosan, ha és amennyiben maga a tulajdonos kívánna ott szintén életvitelszerűen tartózkodni. A haszonélvezeti jog tulajdonosváltozás esetében csak akkor szűnik meg, ha külön jogszabály ekként rendelkezik.
A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a dologgal kapcsolatos jogokat csak annyiban gyakorolhatja tehát, amennyiben a haszonélvező e jogokkal esetlegesen nem él. A két személy érdekeinek ütközésének feloldása az alapján ítélhető meg, hogy a haszonélvező él-e az adott részjogosítvánnyal vagy sem.
A haszonélvező elsődleges kötelezettsége a rendes gazdálkodás követelményének megfelelő magatartás, ellenkező esetben a tulajdonjog tárgya kiüresedik. Következésképpen a haszonélvező a dolog rendeltetését csak a tulajdonos hozzájárulásával változtathatja meg, valamint csak a tulajdonos hozzájárulásával alakíthatja át vagy változtathatja meg. Tekintettel arra, hogy a haszonélvezet alapján a haszonélvező használja a dolgot, a felmerülő költségeket és terheket főszabályként a haszonélvező viseli, azonban a rendkívüli javítások és a helyreállítás költségei a tulajdonost terhelik. A törvény egyebekben részletes költségmegosztási szabályokat, irányokat fektet le.
A haszonélvezet gyakorlásának átengedése, megváltása
A mindennapok során több esetben előfordul az, hogy a haszonélvező jogának gyakorlását másnak engedi át. Ilyen esetben kiemelkedő jelentőségű az a tény, hogy ekkor a joggyakorló nem válik haszonélvezővé – hacsak nem módosítják ekként a haszonélvezeti jogviszonyt –, hanem csak gyengébb, kötelmi jogi használati vagy hasznosítási jogot kap. A haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése esetében a tulajdonost elsőbbségi jog illeti meg, azaz ellenérték fejében a haszonélvezeti jog gyakorlását csak akkor lehet átengedni, ha a tulajdonos – azonos feltételek mellett – a dolog használatára nem tart igényt. A haszonélvezeti jog gyakorlásának átengedése alapvetően bérlet, haszonbérlet, haszonkölcsön alapján képzelhető el.
Bírósági gyakorlat
- EBH2002. 627. A haszonélvezeti jog terjedelme – ellenkező megállapodás hiányában – az ingatlan szerződéskötéskori állapotához igazodik.
Nincs akadálya annak, hogy a felek a szerződésben úgy állapodjanak meg, hogy az építési telekre biztosított haszonélvezeti jog terjedelme a jövőben építendő felépítményre is kiterjed. - BH1987. 162. I. Szerződésen alapuló haszonélvezeti jog bírósági módosítására nincs lehetőség, mert a szerződés egyszeri szolgáltatásra irányul, és a haszonélvezet létrejöttével a teljesítés megtörténik; nincs lehetőség a haszonélvezet mint jog tartalmának, időtartamának megváltoztatására sem. II. Ha a szerződésen alapuló haszonélvezettel terhelt dolog a haszonélvezet alapítása után lényegesen növekszik, gyarapodik, vagy használati értéke jelentősen megváltozik, a tulajdonos kérheti a bíróságnál annak megállapítását, hogy határozza meg a dolog azon részeit, amelyre a haszonélvezet nem terjed ki. Ilyenkor lehetőség van arra is, hogy a bíróság haszonélvezeti jogot az ingatlan természetben meghatározott, illetőleg kijelölt részére jegyeztessen be – feltéve, ha a felek a szerződésben nem rendelkeztek a haszonélvezetnek a dolog megváltoztatása utáni terjedelméről.
- BH1985. 262. Az ingatlan-nyilvántartás adataiban bízva jóhiszeműen és visszterhesen szerző vevő nem kötelezhető harmadik személy javára
szerződésben kikötött, de az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés elmaradása miatt érvényesen létre nem jött haszonélvezeti jog bejegyzésének tűrésére. - BH1980. 126. II. Ha az érdekeltek között a haszonélvezeti jog alapítására – ingatlan esetében a haszonélvezeti jog keletkezéséhez szükséges ingatlan-nyilvántartás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően – a megállapodás létrejött, ezzel az ellenérdekű fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a jogosultnak a bejegyzéshez szükséges írásbeli jognyilatkozatot is megadja. Ha ezt elmulasztja, a bíróság a teljesítést ítélettel pótolhatja.
- BH1979. 152. Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanon levő épületekre is. Ha a haszonélvező nem maga használja a dolgot, használati díjat követelhet.
- EBH2013. K.17. Ingatlanon haszonélvezeti jog alapítható abban az esetben is, ha a vételár megfizetése állam által vállalt kezességgel biztosított hitelből történik. Az adóhatóság köteles bizonyítani, hogy a pénzintézet a kihelyezett kölcsönnel az adásvételt túlfinanszírozta, illetve az állami kezességvállalás célját megsértette.
- EBH2011. 2361. Haszonélvezeti jogot jogi személy is szerezhet, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek nincs jogszabályi akadálya.
- EBH2008. 1864. A közös tulajdon megszüntetése nem lehetséges olyan módon, amely haszonélvezettel rendelkező tulajdonostárs haszonélvezeti jogának a megszűnését eredményezi a haszonélvező hozzájárulása nélkül.
- EBH2006. 1485. Ha a szerződés haszonélvezeti jogra vonatkozó rendelkezése időbeli korlátozást nem tartalmaz, a jogosult holtig tartó haszonélvezeti jogát kell a földhivatalnak az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeznie.
- BH2012. 261. Ha egy dolgon (ingatlanon) vagy annak meghatározott hányadán több személy egymást követően szerez haszonélvezeti jogot, a haszonélvezők a jogszerzésük sorrendjében egymás után lesznek jogosultak a haszonélvezet tartalmát kitevő jogok gyakorlására. A dolog (vagy annak egy része) tulajdonjogát utóbb újabb haszonélvezeti joggal terhelten megszerzők tulajdonosi jogosítványainak gyakorlása az elsőként haszonélvezeti jogot szerző fél rendelkezésének függvénye.
- BH2010. 147. A haszonélvezet mint abszolút szerkezetű jog értelmében a haszonélvezővel szemben mindenki mást – ideértve a tulajdonost is – negatív kötelezettség terhel: tartózkodnia kell minden olyan magatartástól, amely a haszonélvezetből eredő jogok gyakorlását akadályozza, veszélyezteti.
- BH1998. 424. A haszonélvezet tárgyának szívességi használatra történt ideiglenes átengedése a haszonélvező jogát nem szünteti meg.
- BH1991. 469. II. A közös tulajdon megszüntetése nem terjedhet ki a haszonélvezeti jog megszüntetésére.
- BH1987. 400. Ha a tulajdonos a dolgot a haszonélvező engedélye alapján birtokolja és használja, az engedély nem jelenti egyben azt is,
hogy a haszonélvező e jogának gyakorlásával felhagyott. A haszonélvezet tárgyának (vagy egy részének) használatra történt ideiglenes átengedése a haszonélvező jogát nem szünteti meg, ezért a haszonélvező bármikor követelheti a haszonélvezet tárgyának birtokába és használatába történő visszaadását. - BH1983. 440. I. A bíróság a haszonélvezeti jogot – annak tartalmát vagy időtartamát tekintve – nem módosíthatja.
- BH1979. 152. Az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog kiterjed az ingatlanon levő épületekre is. Ha a haszonélvező nem maga használja
a dolgot, használati díjat követelhet.
Hozzászólások