Az élet szükségképpeni része a halál, amelynek feldolgozása mellett megoldandó feladat az elhunyt személy vagyonának sorsa. A jog e kérdésre évezredek óta különös hangsúlyt fektet, a vagyonról ugyanis az életben maradtak kötelesek gondoskodni. Elkövetkező sorozatunkban az öröklési jog néhány fontos intézményét, szabályait mutatjuk be, elsőként a hagyatéki eljárásról szólunk.
A hagyatéki eljárás olyan hivatalos ügymenet, amikor az illetékes közjegyző egy személy halálát követően – halottvizsgálati bizonyítvány, holttá nyilvánító vagy a halál tényét megállapító végzés alapján – elrendezi az örökösök között a hátramaradt vagyoni viszonyokat. Az eljárás feltétele a halál és a vagyon együttes megléte. Az eljárásban az elhunytat örökhagyónak, az utána maradt vagyont hagyatéknak, a hagyatékból részesülőket fő szabály szerint örökösnek nevezzük.
A hagyatéki eljárás általánosságban
Az örökhagyó halálát, annak hivatalos igazolását követően az illetékes önkormányzat jegyzője – pontosabban e körben az ő munkáját segítő hagyatéki ügyintéző – elvégzi a vagyon felmérését, azaz arról leltárt készít, majd azt megküldi a megfelelő okiratokkal együtt a tényleges hagyatéki eljárást levezető közjegyző részére. A hagyatéki eljárásra az a közjegyző illetékes, aki az örökhagyó utolsó belföldi lakhelye/tartózkodási helye szerint székhelyileg hozzá tartozik, ennek hiányában a hagyatéki vagyon fekvése szerinti hely számít, végső soron a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöl ki egy illetékes közjegyzőt. A hagyatéki eljárásban az illetékes közjegyző a kulcsszereplő, az ő kötelessége az érdekelteket, a lehetséges örökösöket értesíteni, pártatlanul és részrehajlás nélkül tájékoztatni az őket megillető jogokról, kötelezettségekről és költségekről. Fontos e körben kiemelni, hogy a magyar jog azt az elvet követi, hogy az örökösök a halál pillanatában megszerzik a hagyatékot. A hagyatéki eljárás célja tehát nem a vagyon tulajdonba adása, hanem a vagyon sorsának hivatalos módon való rendezése, következésképpen amennyiben valaki az örökhagyó vagyonát a hagyaték átadása előtt eltulajdonítaná – gondolván, hogy az az elhunyté, azaz senkié, és így az uratlan, szabad dolog – döntően lopást követ el, amennyiben később nem minősül örökösnek.
A hagyatéki tárgyalás
A hagyatéki eljárás sarokpontja a hagyatéki tárgyalás, amely hosszadalmas előkészítő munkát igényel. Önmagában véve a hagyaték leltározása is időigényes folyamat – gondoljunk csak a különböző ingatlannyilvántartások áttekintésére, bankszámlák, esetleges megtakarítások körének feltárására, az ingatlanok és ingóságok számbavételére (pontos helyrajzi szám stb.) –, amely leltár birtokában válik csak láthatóvá az eljárásban érdekelt személyi kör teljessége. Mindezeknek megfelelően a hagyatéki tárgyalás nemcsak az örökösök ügye, rajtuk túlmutathatóan például a közös tulajdonú vagyontárgyak, szerződéses partnerek stb. is érdekeltté válhatnak, akiket szintén értesíteni kell. Következésképpen a halált követően gyakori, hogy a tényleges hagyatéki tárgyalás a halált követően csak hosszú hónapok múlva került kitűzésre. A hagyatéki eljárás meggyorsítását alapvetően azzal lehet elősegíteni, ha a jegyző, illetve a közjegyző tudomására hozzuk a lehető legtöbb információt, a lehetséges érdekeltek, örökösök körét, segítünk a leltár előkészítésében, illetve már előre, akár ügyvéd segítségével egy esetleges megegyezést készítünk elő. A hónapokig tartó előkészítő munka során nem ritka az az eset, hogy valamely okból szükségessé válik valamely örökös részére annak a bizonyítása, hogy ő ténylegesen örökös. Az öröklési rend számos esetben döntő jelentőségű kérdés például a vagyon megóvása érdekében, emellett bizonyos jogok érvényesítése céljából az örökösi minőség nem közömbös, gondolhatunk itt többek között egy társasházi vagy társasági ülésre, a fennmaradó vagyon fenntartásával való költségek viselésére is. Ebben az esetben a közjegyzőtől lehetséges úgynevezett öröklési bizonyítvány kérése, amellyel az örökösi minőség igazolhatóvá válik ebben a köztes időszakban. Öröklési bizonyítvány kiállítására egyebekben akkor is sor kerülhet, ha nincs hagyaték, de valamely okból kifolyólag az örökösi minőséget igazolni szükséges pl. perben vagy más hatósági eljárásban. Az előkészítő folyamat végén a közjegyző a hagyatéki tárgyalás kitűzéséről idézést küld valamennyi érdekeltnek. A tárgyaláson vagy személyesen vagy meghatalmazott képviselő, jellemzően ügyvéd útján meg kell jelenni. Amennyiben valaki a szabályszerű idézés ellenére nem jelenik meg, az nem akadályozza a hagyatéki eljárás lefolyását és a hagyaték átadását, azonban értelemszerűen több és újabb problémákat szülhet a távolmaradás. Amennyiben tehát az örökös vagy valamely érdekelt tárgyaláson való megjelenése akadályba ütközne, helyette képviselheti őt az örököstársa, hozzátartozója, ügyvédje, minden esetben szabályszerű meghatalmazás mellett. Kiemelendő, hogy ellentétes érdekállású örökösök nem képviselhetik egymást, valamint külföldön született meghatalmazás esetében konzuli hitelesítés vagy az adott külföldi ország illetékes hatósága előtti nyilatkozattétel. Idegen nyelvű meghatalmazás esetében a közjegyző kérhet hiteles magyar fordítást is.
A hagyatéki eljárás megnyitását követően a közjegyző számbaveszi a megjelenteket és ellenőrzi, hogy a tárgyalás megtartásának feltételei fennállnak-e. Ha a tárgyalás elhalasztásának helye van, a közjegyző elhalasztja, és ha lehetséges, kitűzi a következő tárgyalás időpontját is, feltéve, hogy az érdemi határozathozatalt befolyásoló körülmény nem áll fenn. Ilyen ok lehet, ha azt fontos okból bármelyik hagyatéki eljárásban érdekelt kéri, vagy egy esetleges egyezség megkötése érdekében érdemesnek látszik, vagy a tényállás további tisztázása miatt egyébként szükséges. Amennyiben a tárgyalás megtartásának nincs akadálya, a közjegyző először a hagyatéki leltárt ismerteti, szükség esetén azt kijavítja, kiegészíti vagy ennek érdekében intézkedik. A hagyatéki leltár tartalmával, illetve egyéb kérdésekkel kapcsolatban a tárgyaláson megjelentek természetesen észrevételt tehetnek. A tárgyaláson az elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésre álló iratok alapján ezt követően a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényállást, az öröklés adott ügyben irányadó rendjét, valamint azt, hogy ki és milyen jogcímen támasztott igényt a hagyatékkal szemben. A közjegyző a hagyatéki eljárást felfüggesztheti, ha az öröklésben érdekelt gondnokság alá helyezési eljárásának megindítása érdekében az illetékes ügyészt vagy az illetékes gyámhatóságot értesítette, vagy a hagyaték vagy egy részének átadása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában valamilyen jogi eljárás – pl. a hagyaték tárgyára vonatkozó jogvita – van folyamatban. A közjegyző a hagyatéki eljárást köteles felfüggeszteni, ha a hagyaték átadását befolyásoló meghatározott kérdésekben – bizonyos házassági vagy a halállal kapcsolatos bírói eljárással kapcsolatos, illetve ingatlan tulajdonjogával, értve ezalatt termőföld kérdését is – valamely egyéb, további eljárás szükséges.
A hagyatéki tárgyalás ténylegesen tárgyalás, van lehetőség a megegyezésre, a vitás kérdések elrendezésére, a hagyaték egészben vagy részben való valamely érdekeltnek való átruházására. E körülmények kihangsúlyozására azért érdemes felhívni a figyelmet, mert egy megegyezéses rendezés a későbbi jogviták és költségei elkerülése mellett a megfelelő és mindenki által elfogadott hagyatékátadó végzés megszületését is elősegíti.
Hagyatéki végzés, póthagyatéki eljárás
Amennyiben a hagyatéki eljárás során a tárgyalás lezajlott, és a közjegyző megállapítja a hagyaték átadásához szükséges tényeket, a közjegyző berekeszti a tárgyalást, majd kihirdeti a hagyatékátadó végzést, amely tartalmazza a hagyaték átadását, annak jogcímét és valamennyi, a tényállásból szükséges részelemet. A hagyatékátadó végzést azok az érdekeltek, akik nem értenek egyet vele, bíróság előtt fellebbezhetik meg, illetve mód van annak azonnali jogerősítésére is, amennyiben mindenki jelen van és fellebbezési jogáról lemond. Az életviszonyok kiszámíthatatlansága miatt előfordulhat, hogy egy olyan vagyontárgy kerül elő, amely nem szerepelt a jegyző által összeállított hagyatéki leltárban. Ilyenkor nem szükséges a teljes eljárás megismétlése, hanem úgynevezett póthagyatéki eljárás kezdődik, azaz fel kell vetetni a jegyzővel a dolgot a leltárba. Ebben az esetben nem szükségszerű ragaszkodni az alaphagyatéki eljárás szabályaihoz, az öröklési rend attól el is térhet.
A hagyatéki eljárás díja
A hagyatéki eljárás díjköteles jogi procedúra, amelynek költségei az örökösöket terhelik. A hagyatéki eljárás díján túl egyéb költségekkel is számolnunk kell, így adott esetben az örökösödési illeték kérdésével. A közjegyzői díj terhét mindig az örökösöknek kell viselnie, ha nincs örökös, akkor az fizeti, aki a hagyatékra igényt terjesztett elő. Ha több díjfizetésre kötelezett van, a közjegyzői díj közöttük alapvetően egyenlő arányban kerül megosztásra. A közjegyzői díj tartalmazza a közjegyzői munkadíjat az ügyérték vagy a ráfordított idő alapján, emellett egy 40 százalékos költségátalányt és a készkiadások, pl. a letétkezelési díjak, költségek összegét. A közjegyzői díjak évről évre változnak, és azokat külön jogszabály rendezi.
Hozzászólások