Amilyen egyszerűnek tűnik a feladat elvégzése, olyan nehéz is lehet. A fürdőszoba felújításába nem szabad tervezés nélkül belevágni, mert sok akadállyal találjuk magunkat szembe, amelyek szomszédjainkra is hatással lehetnek. Nemcsak azért kell alaposan megtervezni, hogy műszakilag minden a helyére kerüljön, hanem mert a felújítás során időszakosan használni sem tudjuk majd a helyiséget.
Minden részletre kiterjedő tervezés
Elsőként is készítsünk pénzügyi tervet, nézzük meg, hogy mire elegendő a pénzünk. Térképezzük fel a szaniterek, burkolóanyagok, fürdőszobabútorok, tükrök, világítótestek, törülközőszárító stb. árát, ehhez számítsunk egy biztonsági tartalékot (mindig minden többe kerül a vártnál), valamint kérjünk ajánlatokat a munkákra. Kiadhatjuk generálkivitelezőnek a munkát, de szakmánként is kereshetünk vállalkozót, utóbbi nehezebb, de anyagilag jobban járunk. A tervezésnél centiméterre pontosan vegyük figyelembe a fürdőszobabútorok méretét, elhelyezését, nehogy a végén meglepetések érjenek bennünket, például nem nyílik ki teljesen az ajtó a túl nagy mosdótól, vagy a nagyon kiálló vécékagylótól. Tervezzük meg a vízkiállások helyét, a lefolyókat, padlóösszefolyót, mosógépkiállásokat, világítási pontokat, kapcsolókat, dugaljakat, nagyon nem szép, ha például a falból kiálló csaptelep nem a mosdó középtengelyébe kerül. Ne feledkezzünk meg a padlófűtésről sem, már ha szeretnénk ilyet beszereltetni, ahol fontos lesz a rétegvastagság, a padlószerkezet magassága, azaz mekkora magasságba kell elférnie. A régi bérházakban általában a fürdőszobában van a toalett is, amelyet több napig, esetleg egy hétig sem tudunk majd használni, ezért meg kell tervezni, ki kell találni, hogyan oldjuk meg a hiányát.
A munkálatok sorrendje
A munkálatokat először a bontással kell kezdenünk. Érdemes a szomszédoknak előre szólni, értesítést kirakni a faliújságra a felújítás várható időtartamának megjelölésével. Gondoskodnunk kell a sitt elszállításáról, de ezt általában a vállalkozó elintézi. A csempe bontása után a vakolatot verjük le a falig, ha szükséges új aljzatot kell készíteni, a padlórétegeket bontassuk vissza a födémig. Ez után szereljük meg a falakban a víz-, lefolyó és elektromos csöveket, majd vakoljuk le a falat. Szokás azt is csinálni, hogy csövek beépítése nélkül vakolják a falat, majd horonymaróval vágott nútokba teszik be a csöveket, és kijavítják a vakolatot. Ez után következik a padló, ahol általában lefolyócsövek mennek és/vagy a padlófűtés. Helyezzük el a hangszigetelést, technológiai szigetelést, és készülhet is az aljzatbeton. Ennél a műveletnél nagyon figyeljünk a padlóösszefolyó pontos beállítására, ne mozduljon el a betonozás alatt, ellenkező esetben nem jön ki szépen a burkolatkiosztási tervünk.
Ha zuhanykabint készítünk, akár a kád helyére is, két megoldás közül választhatunk: épített vagy szerelt zuhanykabint készítünk. A szerelt zuhanykabin beépítése jóval egyszerűbb, kevesebb gonddal jár, elhelyezünk egy műanyag zuhanytálcát, bekötjük a szifont, és ráépítjük az ajtót, üvegfalakat. Ennél a megoldásnál a szifon tisztítása is jóval egyszerűbb. Az épített zuhanykabin nagy előnye, hogy ha van hely, nagyobb kabint is építhetünk, 1,10 – 1,20 méter széleset, a hossza is lehet akár 1,60 méter. Fel kell falazni, szigetelni és burkolni kell, majd építhetjük az ajtót, ha szükséges. Elkészült tehát a fürdőszobánk vakolva, aljzatbetonnal és csövekkel a falakban, ezt követi a vízszigetelés. Kenhető vízszigetelést használjunk, először a falakra, majd jöhet az oldalfal burkolása a kád beépítéssel/körbefalazással (természetesen, ha beépített kád készül). Ez után következik a padló szigetelése és burkolása, majd a fugázás. Utolsó lépésként a szanitereket lehet felszerelni a csapokkal, elhelyezni a bútorokat, fogasokat, szappantartókat/adagolókat.
Miért fontos az aljzat vastagsága?
Az aljzatoknál nézzük meg, mennyi helyünk van, mit tudunk benne elhelyezni – hozzászámítva a burkolólap vastagságát is –, hogy ne legyen több a lakás meglévő padlószintjénél. Ez a vastagság igen eltérő egy panelházban egy százéves bérházhoz képest, ahol akár 20-25 cm is lehet. Az aljzat teljes elbontása természetesen nem mindig szükséges, de ha így döntöttünk és műszakilag is szükséges, akkor a bontás után helyezzük el a 2 cm vastag hangszigetelést, majd a technológiai szigetelés után jöhet az aljzatbeton. Ha túl vastag aljzatbetonra lenne szükség, akkor a vastagságát lépésálló hőszigeteléssel csökkentsük. Pontosan mérjük meg a rendelkezésre álló vastagságot/helyet, mert a fürdőszoba végleges padlósíkjának meg kell egyeznie a mellette lévő szobák padlósíkjával.
Ha padlófűtést szeretnénk utólag beépíteni, akkor a meglévő teljes rétegrendet el kell bontanunk. Itt a fóliára, az alatta lévő szigetelések megfelelő magassági beállításával egy acélhálót kell elhelyezni, amire építhetjük a padlófűtés csöveit. A betonozásnál nagyon vigyázzunk, mert bár ezek a csövek elég erősek, de ha megsérülnek, komoly gondot okoznak. Célszerű még a betonozás előtt nyomás alá helyezni, leellenőrizni a működést, és csak utána betonozni.
Burkolás – csempe, tapéta, festék?
A burkolatválasztás során jó, ha tudjuk: a világosabb színek tágítják, a sötétebbek némiképp szűkítik a teret, ahogy a hatalmas méretűek is zsugorítanak, különösen egy apró fürdőben, a téglalap formájú burkolatok álló burkolási mód nyújtja, a fektetett pedig szélesíti a helyiséget. Falra tervezett falicsempék nem alkalmasak padlóburkolásra, nagyon hamar összetöredeznek, ha lerakjuk, a padlólapok azonban felrakhatók a falra. Mindenképpen csúszásgátló felületet válasszunk, mert csábító lehet a sima felületű, szépen fénylő lap, de a fürdőszoba vizes helyiség, ahol a víz a padlóra kerülve nagyon csúszik, balesetveszélyes.
A kiválasztott burkolóanyag méreteivel készítsünk burkolatkiosztási tervet, amellyel pontosabban meghatározzuk a vágási hulladékot, elkerülve a szükségtelen pazarlást vagy újabb vásárlást. Hálós, azaz a falakkal párhuzamos burkolás 10, diagonál (átlós) burkolás 15 százalékos veszteséggel jár. A burkolatkiosztási tervnek a pénztárca kíméletén túl esztétikai jelentősége is van, ez dönti el, melyik falfelületen, honnan indul a burkolás. A padlónál többnyire a bejárattal szemközti fal a kiindulópont, majd középről a szélek felé haladunk, oda kerülnek a vágott csempék, melyeket elhasználhatunk a fix bútorok alatti felületre is. Függőleges irányban, ha ablak stb. miatt vágás szükséges, a felső sorok mindig egészek, a vágott sor kerül alulra. Csempeburkolatot ma már kevesebb felületre rakunk, mint korábban, amikor ajtómagasságig vagy mennyezetig csempéztek. Kád/zuhany környékére célszerű a használata, a többi részre kerülhet vízálló tapéta vagy festék. Ma már sokféle párazáró festék közül választhatunk, ha van szellőzésünk, de az innovatív penészgátló festékek használata is kitűnő megoldás.
Gépészeti lehetőségeink
A fürdőszoba fűtését is alaposan, előre gondoljuk át, és a radiátort (törülközőszárítós radiátor) még az építésnél kössük össze a kazánnal. Ha ez elmaradt volna, akkor két lehetőségünk van: vagy felbontjuk a padlót, és beépítjük a radiátort, azaz a csővezetékeket, vagy patronos radiátort teszünk be. A patronos törülközőszárítós radiátor a hagyományos vizes radiátorral formailag és funkcióját tekintve mindenben megegyezik. A különbség az, hogy a patronos radiátorban a benne lévő folyadékot egy elektromos fűtőszál melegíti, és így keringteti a benne lévő folyadékot. Persze ehhez dugalj kell, ha nincs, akkor azt sajnos ki kell építenünk utólag. Ehhez nem feltétlenül kell a csempét leverni a falról, gyakran tartalék csempe sincs, ezért a falon kívüli kábelcsatornában is vihetünk áramot hozzá.
A külön mosógép és szárítógép kisebb fürdőszobába gyakran nem is fér el, ezért kényszermegoldásként kikerül a konyha pultsorába vagy a kád „folytatásába”, akár egymásra téve is, túl sok variációs lehetőség nincs. Ha elég nagy a házunk, lakásunk, nagyon praktikus egy külön mosókonyha. Már a tervezési időszakban tervezzük meg a víz- és lefolyócsatlakozását, mert ha elfelejtjük, a végén nagy meglepetés ér bennünket. A lefolyóknál mindig igyekezzünk valamilyen tisztítónyílást is beépíteni, mert dugulások sajnos vannak, ezért ha a kádat tisztítónyílás nélkül elburkoljuk, évek múlva szifondugulás esetén bonthatunk.
Bizony nem egyszerű az a kérdés sem, hogy a vécélefolyóra milyen szaniter választható. Van alsó és hátsó kifolyású szaniter, sőt, az alsó kifolyású szaniternél a méreteket is ellenőrizzük, mert ugyan a csőre ráépíthető mindegyik, de az előreállásuk messze nem egyforma. Fürdőszobába ne rakjunk elektromos csatlakozókat, csak a szükségeseket, a mosógépnek, előírás szerint magasságra, hogy a vízfröccsenéstől lehetőleg távol legyen, és egyet a borotválkozáshoz/ hajszárítónak. Lehetőség szerint a világítási kapcsoló is kívül legyen. A fürdőszobai tükör megvilágítására jó megoldás lehet a led világítás, de led világítást tehetünk a mennyezetre is.
A fürdőszobába szellőzőrendszer szükséges a párásodás megszüntetésére. A legegyszerűbb megoldás az ablak, ha van, de beépíthetünk mozgatható zsalus szellőzőt is, amit egy motor nyit-zár, beindítva a ventilátort. a levegő utánpótlására. Ha a lakásunkban van gépi szellőzőrendszer, akkor kezelt (fűtött) levegő jut ide is. Okos tükröt, azaz tükörbe épített led világítást is felszerelhetünk, nem kevés pénzért. Van belőle egy és két gombos, más-más funkciót ellátva. lehet állítani a fényerőt vagy „tükör a tükörben” rendszerrel egy külön kis sminktükröt is megvilágíthatunk. Rendelhetjük páramentesítő fóliával is, ekkor gombnyomásra bekapcsol a fűthető fólia, csökkentve a párásodást, de túl nagy eredményre ne számítsunk, nem olyan lesz, mint az autóban a páramentesítés.
Hozzászólások