A jog több eszközt is rendelkezésre bocsát a sérelmet szenvedett fél számára, ha jogilag nem indokolható vagyoneltolódást szenved el vagy kára merül fel. A vitarendezési alternatívák között különösen hangsúlyos a hatékonyság, költségkímélés és gyorsaság, ezért is lehet a jogviták jelentős részének megoldási eszköze a fizetési meghagyásos eljárás, amely közjegyzői hatáskörbe tartozik, és alapvetően a 3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelések behajtásának lehetőségére szolgál.
pressfoto – Freepik.com
Főszabály szerint a 3 millió forintot meg nem haladó pénzköveteléseket jogi úton kizárólag fizetési meghagyásos eljárással lehet érvényesíteni, a 3-30 millió forint közötti pénzkövetelések esetében a sérelmet szenvedett fél szabadon dönthet a polgári peres eljárás vagy fizetési meghagyásos eljárás kezdeményezése között, míg 30 millió forint felett pedig csak polgári perben lehet dönteni a kérelem jogosságáról.
A fizetési meghagyásos eljárásból kizárt esetek
A fentiek szerint meghatározott összeghatárokra figyelemmel a lejárt pénzkövetelések érvényesítése alapvetően a fizetési meghagyásos eljárás keretein belüli lehetőség, de természetesen vannak olyan esetek, amikor ezt az eljárást valamely okból nem lehet igénybe venni. Nem lehet fizetési meghagyásos eljárást indítani, ha a felek bármelyikének nincs ismert belföldi kézbesítési címe. Ilyen esetekben lehetséges úgynevezett európai fizetési meghagyással élni, vagy amennyiben a tartozással érintett feleket illetően a külföldi elem nem az Európai Unió területére mutat, azaz például az adós nem uniós állampolgár, akkor a hagyományos peres eljárások közül kell választani.
Szintén nem lehet ezzel az eszközzel élni, ha a követelés munkaviszonyból, illetve a munkaviszonnyal lényegében véve egy tekintetbe vett egyéb, alapvetően munkavégzésre irányuló jogviszonyokból fakad, és a követelés tárgya e jogviszony keletkezése, módosulása, megszűnése vagy a munkaviszonyból származó kötelezettségeknek a munkavállaló által történt vétkes megszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény, illetve fegyelmi vétség miatt alkalmazott jogkövetkezmény. Ilyen eseteket a jogviszonyra irányadó külön jogszabályok szerint lehet érvényesíteni, és alapvetően a munkaügyekben ítélkező bíróságokon lehet keresettel élni. Kizárt a fizetési meghagyásos eljárás lehetősége abban az esetben is, ha a a követelés zálogjogi jogviszonyból ered, valamint ha az eljárásban több jogosult vagy több kötelezett szerepel, és a főkövetelések között több – nem azonos – követelés szerepel.
Eljárási szabályok, kézbesítési tudnivalók
A fizetési meghagyásos eljárás egy meglehetősen formalizált jogintézmény, amelyben a felek személyes meghallgatásának, illetve bizonyítás felvételének nincs helye, ugyanis az eljárás nem a bíróság, hanem egy közjegyző előtt zajlik. A közjegyző ennek megfelelően a jogosult kérelme szerint állítja ki a fizetési meghagyást, nem vizsgálhatja és nem is vizsgálja a követelés jogosságát, összegének megfelelőségét.
Kiemelendő, hogy a követelését érvényesíteni kívánó fél az ország bármelyik közjegyzőjéhez fordulhat, míg ha az eljárást ügyvéd segítségével és közreműködésével kezdeményezi, úgy az eljáró közjegyzőt a Magyar Országos Közjegyzői Kamara jelöli ki. Fentiek alapján természetes személy az ország bármelyik közjegyzőjéhez fordulhat, és kérheti szóban személyesen, illetve írásban a megfelelő formanyomtatvány segítségével fizetési meghagyás kibocsátását, míg egyéb személyek beadványukat, kérelmüket csak elektronikusan terjeszthetik elő a Magyar Országos Közjegyzői Kamara világhálós felületén. Az eljárás díjköteles, annak mértéke a követelés összegének 3 százaléka, de legalább 8000, legfeljebb 300 000 Ft.
A fizetési meghagyásos eljárás egyik legnagyobb előnye, hogy – mivel meghallgatásnak, bizonyításnak a lehetősége alapvetően nem áll fent – rövid határidővel, gyorsan ad eszközt az igényérvényesítésre. Az eljáró közjegyző gyorsaságát szolgálják azok a szabályok, amelyek szerint a szabályszerűen előterjesztett kérelem alapján a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül, az elektronikus úton előterjesztett kérelem alapján pedig 3 munkanapon belül kell kibocsátani, és megküldeni a kötelezett részére.
A fizetési meghagyásos eljárás kulcskérdése a közjegyző által kibocsátott fizetési meghagyás kézbesítése, ugyanis ha a kötelezett a jogosult követelését elismeri, vagy arra nem nyilatkozik, a fizetési meghagyás a kézhezvételt követő tizenhatodik napon jogerőssé válik, azaz olyan okirattá, mint egy jogerős bírói ítélet. Következésképpen, ha a kötelezett személy a jogerő ellenére nem teljesíti a fizetési meghagyásban tételesen rögzített fizetési kötelezettségét, akkor a jogosult végrehajtást kezdeményezhet. Különösen fontos e körben megjegyezni, hogy a postai kézbesítési szabályok döntő jelentőséggel bírnak, azaz amennyiben egy fizetési meghagyást a címezett nem vesz át, azaz a postai kézbesítés esetén „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza a közjegyzőhöz a fizetési meghagyás, úgy azt az ellenkező bizonyításáig a kézbesítés második megkísérlését követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Hasonlóképpen, ha az irat az „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza, a kézbesítés megkísérlésének napján szintén kézbesítettnek kell tekinteni.
Mivel a kézbesítést és a tudomásszerzést ily módon a jog vélelmezi, a jogerő szintén beáll, azaz a végrehajtás e körben nem kerülhető el a fizetési meghagyás átvételének elmulasztása okán. Ezt nevezzük kézbesítési fikciónak. Természetesen előfordulhat, hogy a postai kézbesítés szabályszerűtlen volt, vagy az érintett önhibáján kívül nem tudta átvenni az iratot, amely esetben a címzett a kézbesítési fikció beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, de csak a kézbesítési vélelem beállta napjától számított 3 hónapon belül kézbesítési kifogást terjeszthet elő a közjegyzőnél. A szabályszerűtlen kézbesítést igazolni kell a közjegyzőnél, míg az egyéb önhibán kívüli okot pedig részletesen elő kell adni a közjegyzőnek címzett beadványban.
Ellentmondás előterjesztése
Fentieknek megfelelően egy kézbesített fizetési meghagyásra való válaszadásra tizenöt nap és nem tizenöt munkanap áll rendelkezésre. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban szereplő összeg egészét vagy egy részét vitatja, úgy a rá irányadó szabályok szerint ellent kell mondania. Természetes személy ezt papíralapon, míg a többi személy alapvetően elektronikusan eszközölheti. A szabályszerűen előterjesztett ellentmondás alapján a fizetési meghagyásos eljárás egészében vagy részben perré alakul, és ezt követően az általános perjogi szabályok szerint lehet a követelést érvényesíteni. Ennek megfelelően bizonyítás felvételére, az álláspontok kifejtésére is csak a bíróság előtt nyílik lehetőség.
A követeléssel szembeni ellentmondásból egyértelműen ki kell derülnie, hogy a követelést vitató fél mely okból, milyen részben nem ért egyet a fizetési meghagyással, ugyanakkor ezen felül további indokolási vagy bizonyítási kötelezettség nem terheli, elvégre azok a bíróság előtti eljárás sajátosságai. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban érvényesített követelést már a fizetési meghagyás kézbesítését megelőzően vagy azt követően teljesítette ,úgy ennek tényét kell közölnie és igazolnia.
Fizetési könnyítések
Abban az esetben, ha a kötelezett elismeri a tartozását, ugyanakkor ténylegesen nem tud fizetni, kérheti a követelt összeg részletekben való megfizetésének, illetve a teljesítési határidő halasztásának az engedélyezését szintén a fenti tizenöt napos határidőben. Ha a jogosult a kérelemhez hozzájárul, illetőleg az a felek méltányos érdekeit a közjegyző döntése alapján nem sérti, a közjegyző kivételesen helyt ad a kötelezett kérelmének. Kiemelendő, hogy amennyiben a kötelezett bármely részletet elmulasztja megfizetni, úgy már az egész tartozás esedékessé válik, és a jogosult végrehajtási eljárást indíthat a meg nem fizetett követelés végrehajtására. A fizetési könnyítésre, részletfizetésre vonatkozó beadvány szintén díjköteles, annak mértéke a díjalap 1 százaléka, de legalább 8000 Ft, legfeljebb 15 000 Ft.
A fizetési meghagyásos eljárás kétségtelen előnye annak gyorsasága, a polgári peres eljárások költségeire vetített nagyságrendileg 50 százalékkal alacsonyabb költségei, illetve a bizonyítási kötelezettség hiánya. A fizetési meghagyásos eljárás előnyei azonban az adós egyszerű nyilatkozatával eltűnnek, elvégre a kötelezett ellentmondása az igényérvényesítést polgári peres útra tereli. A kötelezetti ellentmondás tehát ismételt döntési helyzetet teremt, az időelőny elenyészik, a költségeket a peres eljárás illetékére – és vélelmezhetően az ügyvédi költségek esetében is a peres eljárásban megszokott mértékre – kell kiegészíteni, emellett már számolni kell a bizonyítás nehézségeivel és annak költségeivel is.
Hozzászólások