A finn rezidencián

Belső utazás
Stílusok és kertek
Gyümölcsözön

A nagyköveti reprezentatív terek berendezési tárgyai állandók, ám a diplomaták személye néhány évente cserélődik. Amikor tehát egy rezidenciára látogatunk azzal a feladattal, hogy bemutassuk mindazt, ami az ország építészeti, lakberendezési stílusáról leginkább képet formál számunkra, az nagy kihívást jelent. A finn nagykövetség azonban kivételesen szép példa!

Április 14-e idén fontos dátum volt a budapesti Finn Nagykövetség életében. Ekkor ünnepelték ugyanis az új finn követség és rezidencia épületátadásának negyedszázados évfordulóját. A modern épületkomplexum Budán található. Merészen eredeti, vele kapcsolatban mégis minden történelem. A finn követségnek korábban egy öreg barokk villa adott otthont, amely a háború alatt súlyosan megsérült. 1944-ben a finn diplomaták elhagyták Magyarországot, és csak 1951-ben tértek vissza, és a 60-70-es években lebontották a romokat.

Amikor a rezidencia tágas, gyönyörű épületében sétál az ember, mindenütt szembetűnő a történelem iránti érdeklődés, az emlékekkel törődés, és azok becsben tartása. Az új követség berendezése modern, így nyilvánvaló a kérdés: mi a jellemzően finn?

A „tipikus” finn lakás egy erkélyes, 70–90 négyzetméteres lakhely, parkra vagy erdőre néző sorházban, világos vagy fehér bútorokkal. Függöny nélküli, hatalmas ablakokkal, vagy ha vannak függönyök, nincsenek behúzva, hogy a fénynek ne állják útját, és hogy a lakók láthassák a természetet. Finnországban a járókelők soha nem néznek be idegen lakásba. Az otthon fontos része a kert kényelmes bútorokkal, hogy annyi időt tölthessenek itt, amennyit az időjárás kora tavasztól késő őszig csak lehetővé tesz. Ha nem tartozik kert a sorházhoz, akkor az erkélyből télikertet varázsolnak. A finn rezidencia esszenciája a „tipikusnak”, jóllehet más lépték, nagyvonalú elegancia emeli.

 

A magyarok már kisgyerek koruk óta távoli rokonként tekintenek a finnekre, és ez a rokonszenv megnyilvánul a Magyarországon letelepedő finnekkel kapcsolatban is. Hasonlóak az érzelmek a finnek körében is? 

Igen, nagyon is. A finnek is szeretettel, rokonként gondolnak a magyarokra. Az együttműködés motorja a 63 testvérváros-pár, amelyek alkalmanként a gazdasági kapcsolatok építésében is közreműködnek. Az országszerte működő finn baráti körök, mint civil szervezetek pedig gazdag kulturális programokat szerveznek. Nagyon szorosak a kapcsolatok a felsőoktatásban is; működik a diák- és vendégtanárcsere, Finnországban és Magyarországon is több egyetemen lehet tanulni a másik ország nyelvét.

Amikor Finnországról beszélünk, sok hóra, tavakra, szőke lányokra, halételekre, faházakra, magas életszínvonalra gondol az ember…

Mint minden általánosítás, ez is csak részben igaz. Amint látja, én nem vagyok szőke, és finn vagyok, de valóban: Finnország olyan természeti élményeket kínál, amit máshol aligha élhetünk át. A kristálytiszta folyók, a 180 ezernél is több tó, a harapnivaló friss levegő, az óriási fenyőerdők, a méltóságteljes lappföldi táj, a ritka természeti jelenségeket nálunk még csaknem érintetlen szépségében találja meg az ember.

Gyerekkorában mi szeretett volna lenni? Ilyennek képzelte el a nagyköveti munkát?

Jogot és politológiát tanultam, így kerültem a nemzetközi kapcsolatok területére. Egy évet Libanonban töltöttem kiküldetésben ENSZ-békefenntartóként, utána négy évig Stockholmban dolgoztam. 2012-ben jöttem Magyarországra. A nagyköveti munka legfontosabb része országunk népszerűsítése. E célból itt Budapesten is számos kulturális programot szervezünk a Team Finland támogatásával. A Team Finland tagjai a nagykövetségen kívül a Finnagora – Finn Kulturális Intézet és a Finnpro – befektetés- és exporttámogató ügynökség.

Mikor látogatott Magyarországra először?

A szüleim 1984 évi magyarországi útja után öt évvel, egy nagyobb körutazás állomásaként jöttem először Budapestre. A kommunizmus utolsó napjai voltak ezek, ekkor nyitották meg a magyar határt, izgalmas volt a politikai élet.

Finnországot a világ legversenyképesebb országai között tartják számon, oktatása és szakképzése is az élvonalba tartozik. Milyenek a magyar–finn gazdasági kapcsolatok?

Magyarország 200 millió eurónyi finn árut importál, Finnország pedig nagyjából hasonló értékű magyar terméket vásárol. A globális gazdasági nehézségek nyilvánvalóan befolyásolják a követségek munkáját is, ennek ellenére úgy látom, hogy a jó ötletek az anyagi nehézségek ellenére zöld utat kapnak.

Diplomataként hogyan sikerül gyermekében ébren tartani a hovatartozás érzését? És hogy állnak a honvággyal?

Tizenegy éves kislányunk az első nyolc évét Finnországban töltötte, ezért reméljük, hogy ez elég erős alapot adott számára a nemzeti gyökerek megteremtéséhez. Egyébként e tekintetben valóban problémát jelenthet a diplomata gyerekek nevelkedése. Örömömre velem él a családom, gyakran jönnek látogatóink is Finnországból, évente háromszor-négyszer haza is utazunk, a rádió, televízió és internet pedig jelentősen csökkenti a távolságot, így a honvágy fájdalmas érzése elkerül bennünket.

 

 

Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!

 

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop