A házgyári technológiával épült lakások átalakításánál korlátozottak a lehetőségeink. A fűtésrendszer vagy a közművek átalakítása egyénileg lehetetlen, csak akkor kerülhet rá sor, ha az egész ház rászánja magát, jellemzően nagyrészt pályázati pénzből. A komplex felújítást célszerű az ablakok cseréjével kezdeni, ugyanis a mázolt, elavult nyílászárók ideje lejárt. S ha a négy fal között térélményre is vágyunk? Van megoldás!
Az ablak felújítása sokszor része a ház teljes külső felújításának, aminek során az egész házban azonos ablakokat építenek be, látványosan javítva a társasház küllemét. Ha egyedül vágunk bele a felújításba, mert nem akarjuk megvárni, míg mindenki rászánja magát a házban, ügyeljünk arra, hogy pontosan olyan osztású és színű ablakot építsünk be, mint a meglévő. Figyeljünk arra is, hogy minden ablakszárny nyitható legyen, mert az emeleten sokba kerül majd alpinistákkal tisztíttatni a fix beépítésű ablakrészt.
Ablakcsere vagy javítás?
Ne dőljünk be a csábos ajánlatnak, ha a mester beígéri, majd ő jutányos áron feljavítja a meglévőt. Ma ugyanis elvárjuk egy ablaktól a jó szigetelést, a speciális üvegezést, a kiváló vasalatokat. Ezeket azonban utólag nem lehet beépíteni az elöregedett fa keretekbe, tokokba. Az ablakcserénél a régi felújítása mellett a másik trükk, hogy a tokot nem, csak az ablakszárnyat cserélik, és így olcsóbban megússzuk, ráadásul elkerüljük a felfordulást. Ezzel azonban csak azt érjük el, hogy a szigetelés nulla marad, az ablak pedig szörnyen ronda lesz, a lakásunk értékét nem növeltük, inkább csökkentettük.
Mi legyen a loggiával?
Egy időben nagy divat volt a panellakásokban a loggiák beépítése, sok esetben a loggia falára helyezett ablakkal. Ettől a lakás alapterülete nem nőtt, viszont az eredeti szoba sötét lett, megszűnt a közvetlen szellőzés, ráadásul a beépített tér télen hideg, nyáron forró volt, s a lomok tárolásán kívül semmire nem lehetett használni. Persze lehet olyan helyzet, amikor érdemes beépíteni a loggiát, amennyiben a lakás forgalmas út mellett fekszik, vagy egyéb okból alkalmatlan a hely arra, hogy valaha is kiüljünk. De igazi erkélyt sose építsünk be, mert szörnyen néz ki és használhatatlan is lesz. Egy szoba mérete nemcsak úgy növelhető, ha konkrétan hozzáadunk az alapterülethez, hanem akár úgy is, hogy látványban bővítjük. Például hozzákapcsoljuk vizuálisan az erkélyt. Ez úgy lehetséges, hogy a szokásos szerencsétlen ablak+erkélyajtó helyett az ablak alatti fél fal bontásával egy hatalmas ablakot és erkélyajtót építünk be, feltéve, hogy a loggia fala tömör, tehát a homlokzati átalakítás nem látszik az utcáról. Ha beépített a loggiánk, meggondolandó a visszabontása a szoba felé, integrálva a lakótérbe. Az így nyert néhány négyzetméterre olyan funkciót tervezzünk, amelynél nem gond a szobához viszonyított szintkülönbség: lehet ott kis könyvtár, dolgozó-, hobbi- vagy kávézósarok.
Alaprajzi változások, falbontás
Nehezebb téma a panellakások nem túl népszerű alaprajzának átszabása. A panelek egészen más technikával épültek, mint a téglaházak, azaz a szerkezeti elemek is másként kapcsolódnak egymáshoz. Míg egy hagyományos építésű háznál a válaszfalak sosem viselnek terhet, tehát korlátozás nélkül bonthatók, illetve megfelelő áthidaló beépítésével a főfalakon is nyitható új, akár nagyobb nyílás is, a paneleknél más a helyzet. Teherhordó falazatokhoz legfeljebb a felsőbb szinteken szabad hozzányúlni, az alsóbb szinteken ezek elbontása rizikós, bár a szerkezetek rengeteg biztonsággal, tartalékkal rendelkeznek. Mégis annak igazolása, hogy a teherhordó rendszer biztonsággal képes viselni a terheit a falbontást követően is, csak igen komplex, az egész épületre kiterjedő szerkezeti analízissel oldható meg. Ez pedig az ilyen jellegű lakossági megbízások esetében sem a munka mennyisége és ideje, sem pedig annak költségvonzata miatt nem igazán működőképes. Panel épületek válaszfalairól azt érdemes tudni, hogy általában elbonthatók, azonban az épület tervezői eredetileg ezek merevítő hatásával is számoltak, és az is kérdés, hogy milyen bontások történtek már a velünk függőlegesen egy oldalon lévő lakásokban. A gyakorlatban sokszor a lakóközösség ijed meg, amikor megkezdődik a panelben a falbontás, és szalad a közös képviselőhöz vagy az építési hatósághoz. Ilyenkor célszerű, ha már a kezünkben van statikusi szakvélemény, amely igazolja, hogy az adott falazat vagy falazatrész elbontható, illetve milyen feltételekkel végezhető a falbontás. Tehát panel épületekben célszerű minden esetben szakvéleményt készíttetni, akár tartószerkezetről, akár válaszfal elbontásáról beszélünk.
Manapság azonban a nehézségek ellenére mégis gyakran merül fel a falbontás igénye panellakás felújításánál, mert látványos eredményt hoz, eltünteti a dobozérzést, tágas terek nyílnak meg. A betonvágás költséges művelet, hiszen speciális szerszám kell hozzá, a kivágott nehéz faldarabokat elszállítani sem egyszerű, az erre szakosodott cégek közel tízmilliós gépekkel dolgoznak. Sose próbálkozunk magunk, úgyis kudarcra ítélt kísérletünk.
Az árakról: nagyságrendileg egy konyha-étkező közötti ablaknyílás vágása 50-90 ezer forintba kerül, és jó, ha tudjuk, hogy a munkálatok rendkívül nagy kosszal járnak. A munka zajszintje minimális, a keletkező port vízhűtés semlegesíti, a kivágott betonfalat azonban össze kell törni, a keletkező sittet el kell szállíttatni, ezért felújítás előtt végeztessük ezeket a munkákat. Amennyiben berendezett lakásban kell vágni, takarással (osb lappal, fóliával) lehet védekezni. Fontos tudni, hogy a betonvágó tárcsával csak egyenesek vághatók, ívek kialakítására utólag, gipszkartonból van mód. Tervezzünk inkább csak kis változtatásokat: nyissuk össze a konyhát az étkezővel, vagy csak nyissuk meg a falát, egybenyittathatjuk az apró vécét a fürdőszobával, és máris optimálisabb lesz a helyiségünk.
Végül mit tanácsolhatunk azoknak, akik ugyan elégedetlenek panellakásuk beosztásával, de betonvágásba nincs kedvük belefogni? Forduljanak lakberendezőhöz, bizonyosan kitalál valami okosat.
Hozzászólások