A telkünkre érkező víz, ha megfelelően irányítjuk, kezeljük, gyűjtjük, tároljuk, kiváló alternatív vízforrás, de ha kontrollálatlan elemi erőként jelenik meg, komoly károkat okoz. Terelése, elvezetése fontos műszaki feladat, ennek ellenére sokan az építkezés vége felé nem fordítanak rá elegendő energiát, ezért hóolvadáskor, tavaszi-őszi esőzéskor úszik a kert, a pincében áll a víz, repednek a falak, süllyed a járda.
A területre beérkező természetes víz mennyisége egyenetlen eloszlású. A ház tetejére, a szilárd burkolatú utakra kerülőt is a kerti talajnak kell elnyelnie, és érkezése időben sem egyenletes: hóolvadáskor, esőzések alkalmával elönti a kertet, hiányát pedig a nyári aszályban öntözéssel kell pótolni.
Tereljük el, ha mód van rá
A felesleges vizet vagy elvezetjük, vagy eltereljük. Sokat spórolhatunk a műszaki hozzávalókon, ha víztömegszámítással és területünk adottságaival próbálunk meg jól gazdálkodni. Egy átlagos,150 m2 felületu tetőről, amennyiben 50 mm eső esik, 7,5 m3 víz folyik le. Amennyiben nincs kiépítve föld alatti esővízgyűjtőrendszer, a legjobb megoldás tereprendezéssel, a terület lejtési viszonyainak optimális kialakításával elvezetni a háztól a csapadékvizet. Ennek hatékonyságát azonban meghatározza a zöldterület nagysága, amire rávezethetjük, és különösen a házhoz viszonyított magassági szint. A talajadottságok is sokat számítanak, hiszen a homoktalaj jobban nyeli a vizet, az agyagos és a sziklás köves pedig alig tudja befogadni. Arra a részre, ahová elvezetjük a vizet, olyan növényeket ültessünk, amelyek bírják az időszakosan nagy csapadékmennyiséget, és termetükből adódóan jól párologtatnak (fűzfafélék).
Vezessük el!
Ha nem elegendő a víz elterelése vagy nincs rá mód, akkor a vízelvezetést kell megoldani, legalább is a legkritikusabb részeken. A vízlevezetés történhet pontszerűen vagy vonalszerűen. Utóbbi esetben csak egy-két, a folyóka irányába tartó lejtésirányt kell precízen megoldani. A pontszerű változat elemeinek a beszerelése egyszerűbb ugyan egy járdába, ám itt gondoskodni kell arról, hogy minden irányból arra lejtsen a terület.
Ha ez nem megy, akkor jöhetnek a szikkasztóblokkos megoldások, amelyek a felesleges vizet gyorsan a föld alatti szikkasztóblokkba juttatják, ahonnan lesz ideje elszivárogni. Tárololókapacitásuk közel háromszorosa a hagyományos kavicsos szikkasztókénak, akár autóforgalom alá is telepíthetők, legalább 80 centiméterrel a föld szintje alá. A blokkokat összepattintható elemek kötik össze, így kialakításukkor nem kell nehéz munkagép, hiszen egy-egy elem mindössze 15 kilogramm.
A szikkasztóblokk magánházakra adaptált változata a szikkasztó alagút, ami egy vagy több alagútszerűen csatlakoztatható elemből áll, így rugalmasan bővíthető. Egy elem 11 kilogrammos, és négyzetméterenként 3,5 tonnával terhelhető, azaz személygépkocsi nyugodtan járhat felette. Egy 11 kilogrammos modul 800 kg kavicsot és 36 méter dréncsövet helyettesít, így mind árban, szállításban, mind telepítésben jó alternatívája a kavicsos szivárogtatóknak. Kevesebb földet is kell kiemelni hozzá, mint a kavicsoshoz, így az ár és teljesítmény aránya is előnyös.
Gyűjtsük, hasznosítsuk!
Iváson, főzésen kívül sok mindenre használhatjuk a felhőkből érkező ajándékot, amely megfelelő tárolás, kezelés esetén fürdésre, mosásra, mosogatásra, autómosásra, locsolásra, vécéöblítésre is alkalmas az értékes és egyre drágább ivóvíz helyett. Összegyűjtésére az egyszerű „nép módszerek” helyett profi esővízgyűjtő rendszer is kiépíthető földbe ásott betonmedencéből, előregyártott műanyagtartályból, szűrőkkel, szivattyúkkal, vezetékekkel. A bekerülési költségek tág határok között változhatnak, és csak hosszabb távon, 10-20 év alatt térülnek meg.
Az esővízhasznosító rendszer több komponensből áll. A lombfogó egység feladata megakadályozni, hogy a gyűjtőfelületről (tető, útburkolat) a tározóba szerves anyag tartalmú szennyeződések kerüljenek, bomlásukkal előidézve a tározók algaképződését és bűzösségét. Előnyben kell részesíteni az önműködő, folyamatos szűrőtisztítást tartalmazó berendezéseket. Megoldandó feladat a szűrőt mosó vízmennyiség és hordalék akadálymentes elvezetése és elhelyezése. Méretezésére gyártói adatok híján, 2 mm nyílású szűrő alkalmazása esetén 0,2 m2 szűrőfelület szükséges 300-400 m2-enként.
A tározó kialakítására többféle technológia létezik. 5-7 m3 térfogatig alkalmazhatók műanyagból előre gyártott föld alatti tartályok, e feletti űrtartalomnál helyszíni kialakítás indokolt (esetleg felhagyott emésztők utólagos bélelésével). Méretezéséhez épületgépész és statikus tervezők bevonása ajánlott.
A gépészeti egység feladata a tározóban összegyűlt víz megfelelő nyomásra emelése, kiürülése esetén más víznyerési lehetőség beléptetése. Gépészetileg szivattyúegységet, mágnes szelepes frissvíz- utántöltési lehetőséget, illetve ezekhez illeszkedő analóg vagy digitális vezérlést tartalmaz. Az esővízhálózatot az ivóvízhálózattal folytatólagos csovezetékkel összekötni tilos, a visszafertőzés kizárása érdekében.
Mire jó a házi vízmű, milyet válasszunk?
A házi vízművek alapvető feladata az, hogy automatikusan oldják meg az épület vízzel való ellátását kútvízből vagy esővízből. Használatával biztosítható medencék, víztároló tartályok feltöltése, ürítése, vagy a házi vízrendszer nyomásának növelése. Célszerű hidrofortartállyal szerelt berendezést választani, mert az elektronikus áramlás- és nyomáskapcsolókkal szerelt berendezések kis mennyiségű vízelvétel esetén is bekapcsolják a szivattyút, míg a klasszikus hidrofortartályos házi vízművek először a tartályukból engedik ki a vizet, majd szükség esetén indítják el a szivattyút, nem kapcsol ki-be feleslegesen a szivattyú. Különösen a kert, a távolabbi veteményes folyamatos vízellátásához fontos, hogy a házi vízmű jelentős kapacitású, nagy űrtartalmú nyomástartállyal rendelkezzen.
Mivel a házi vízellátó rendszernek évtizedeken át jól kell működnie, nem mindegy a minőségük. Számtalan terméket számtalan célra hirdetnek, ezért mindenképpen konzultáljunk szakértővel, de a neves gyártók (Grundfos, Pedrollo, Wilo) hosszú évtizedek alatt kifejlesztett gyártmányai biztosabban kínálnak megoldást a gyakori csapadék és talajvizek, valamint a mélyföld okozta nehézségekre is.
A szennyvíz is víz!
- SZÜRKEVÍZ. Az enyhébben szennyezett vízből (tisztálkodás, mosás, de idesoroljuk az esővizet is) szennyvíz lesz, mely újra hasznosíthatóvá tehető. Külföldön már gyakorlat épülő háznál külön szürkevízhálózat kiépítése, akárcsak az esővíz hasznosítása ülepítés, szűrés, UV csöves csírátlanítás után különböző technikai célokra
- FEKETEVÍZ. Bonyolultabb, de nem lehetetlen a fekáliás szennyvíz újra használata is, elsősorban ott, ahol nincs mód csatlakozni a csatornahálózatra. Házi biológiai szennyvíztisztítót minimum félmillió forintos beruházással létesíthetünk, amelyek ülepítős, oldós, aerob, anaerob, fermentációs, keverős, levegobuborékoltatós technikákkal, élő baktériumkultúrákkal, mikroprocesszoros vezérléssel működő, föld alá helyezett tartályos rendszerekkel olyan tiszta vizet állítanak elő, hogy csírátlanítás nélkül is használható gyökértéri öntözésre, sőt, nádas, vízinövényes csobogókon áteresztve kerti tavat is táplálhatunk vele. Csírátlanítva vécéöblítésre, felszíni locsolásra és autómosása is alkalmas.
Hozzászólások