A fát számtalan fizikai és biológiai károsító hatás éri, ha nem kap megfelelő kezelést. Szerencsére ma már számtalan, az emberre és a természetre veszélytelen eljárás, módszer, készítmény áll rendelkezésünkre, hogy megvédjük javainkat.
Sokan szeretjük lakásunkban, környezetünkben a feldolgozott fát, mert szép, melegséget sugároz, és egyéb kedvező tulajdonságai vannak. A fa felülete a rendeltetésszerű használat közben is óhatatlanul karcolódhat, sérülhet, az erős, tartósan ismétlődő napsugárzás pedig megbontja a fa sejtszerkezetét, elszíneződést, morzsálódást okoz. A szél és az eső, a levegő magas páratartalma és a fagy is meggyengíti szerkezetét, repedések elszíneződések jelennek meg, és fából készült tárgyaink jellegzetesen kopottakká válnak. A mechanikai gyengülés utat nyit a különböző biológiai kártevőknek, így gerendáink, burkolataink, korlátink, kerítéseink, esztétikus, barátságos használati eszközeink rohamos pusztulásnak indulnak.
Fényvédelem pigmentekkel
A szabadban lévő fát először is a napsugarak UV tartományától kell megvédenünk. E célra a világos, lehetőleg fehér pigmenteket tartalmazó vastag rétegű fedőfestékek a legalkalmasabbak, ugyanis ezek a színanyagok visszaverik a nagyenergiájú sugarakat, meggátolva a fa ligninjének leépülését. A sötét tónusú festékek, elnyelve a sugarakat, melegítik a fát, a hő pedig megnöveli a repedések kialakulását. Az időjárásvédő bevonatok víztaszító tulajdonságúak, ennek ellenére a fa lélegzését, páradiffúzióját nem gátolják.
Olajok, viaszok, biocidok
Keményfa kerti bútorokon, teraszfedéseken és korlátokon hatásos vízlepergető védelmet biztosít az olajos kezelés, továbbá a méh- és egyéb viasztartalmú termékek használata is. A kültérben feladatokat teljesítő faanyagokat a biológiai kártevők, gombák, rovarok támadásával szemben is ellenállóvá kell tennünk. Erre valók a biocidokat tartalmazó alapozók, pácok, amelyek lehetnek oldószeresekvagy vizes bázisúak. Kiválasztásukkor ügyeljünk arra, hogylehetőleg RAL minősítésűek legyenek, ami garantálja, hogy a szer bevizsgáltan hatékony összetételű, egészségre nem káros, és egyéni felhasználó is sikerrel alkalmazhatja. Építési célú faanyagaink védelmét merítéssel, áztatással, szórással, ecseteléssel érhetjük el.
Impregnálás, telítés
A legbiztosabb, ha a fa belsejét is megvédjük, erre szolgál a gyantákkal, lenolaj kencékkel és egyéb olajokkal történő impregnálás, valamint a magas nyomáson, hőfokon végzett védőszeres telítés. Ezt a munkát erre szakosodott profi műhelyekben végzik el a szolgáltatók. A gyanta lehet akrilgyanta, ami a legtöbb festék vagy lakk a hordozó alapanyaga. Az impregnáláshoz vákuumra van szükség, amiben a fa pólusaiból a levegő kiszabadul és megtölti a lyukacsokat a gyanta. Az impregnált fát ez után meleg helyen megszárítják, hogy a gyanta teljes mélységben megkössön. Ez akár több napot is igénybe vehet. Miután megkötött a gyanta, jelentősen megváltozik a fa fizikai tulajdonsága, sokkal keményebb, ellenállóbb lesz akár évtizedekre is, és az anyag mélyebb rétegeiben élő kártevők is elpusztulnak.
Lazúrok, lakkok
Használhatunk vékonylazúrokat, illetve a felületet elfedő vastaglazúrokat. A lazúrral lekent fát háromévente újra kell kezelni, mert csak így nyújt folyamatos védelmet.
A vizes lazúrok környezetkímélők, emberi, állati szervezetre nem károsak, ezért kiválóan alkalmazhatók beltérben, gyermekjátékokra, méhkaptárakra. A vékonylazúr előnye, hogy mélyen beszívódik a fába, nem képez filmréteget, így a pára folyamatosan távozhat belőle és könnyebb felújítani. Hátránya, hogy gyakrabban kell felújítani. A vastaglazúr, azáltal, hogy fényes filmszerű réteget képez a felületen, víztaszítóbbá, tisztíthatóvá válik, és hosszabb védelmet nyújt a fának. Hátránya, hogy a napsütötte részeken a filmréteg öt-hat év múlva elöregszik, és lepereg a felületről. Felújításkor ezeket a részeket teljesen el kell távolítani, ezért a nem mérettartó (méretüket minimálisan változtató) szerkezetekre, például faburkolás, kerítés, pergola stb. a vékonylazúr használata ajánlott. A beltéri, mérettartó (beépített) szerkezetekre és a kültéri árnyékos, időjárásnak kevésbé kitett részekre használjunk vastaglazúrt.
Széles körben elterjedt favédelmi szer a lakkfesték, amit átlátszó lakk és pigmentek alkotnak. Ez is ellenállóbbá teszi a fát, de fényes bevonatot ad a felületnek, és vastagabb, víz- és nedvességálló réteget képez. Hátránya, hogy a 3 évenkénti újralakkozás előtt le kell csiszolni vagy akár teljesen el kell távolítani a korábbi réteget.
„Örökéletű” kerámiafesték
Egy még nem túl elterjedt, de sok lehetőséget ígérő megoldás a kerámiatartalmú festék alkalmazása. Hosszan tartó, bőrszerű bevonatot képez a fafelületen, így az öregbítéses teszteredmények alapján akár 30 évig sem kell újra lekezelni. A kerámiafesték kiemelten ajánlott a nagyobb fafelületekhez (pl. faházak teljes külső vagy belső oldala, több tíz négyzetméter kiterjedésű faburkolat stb.), mert rendkívül ellenálló a külső behatásokkal szemben.
Hogyan lazúrozzunk?
Alapozás előtt alaposan csiszoljuk simára a felületet, ne hagyjunk karcolásokat, mert lazúrozásnál csúnyán meglátszanak. Használjunk egyre finomabb csiszolóvásznat, a gyantafoltokat észter hígítóval távolítsuk el. A nagyobb hiányosságokat pótlással, a kisebb sérüléseket folyékony fával javítsuk, de kültérben csak nagyon szükséges esetben használjunk folyékony fát. Beltérben az egészségre káros oldószeres termékek helyett használjunk vizes bázisúakat. A lazúrfestékeket felhasználásra kész állapotban hozzák forgalomba, ne hígítsuk, viszont felhordás előtt alaposan keverjük fel. Minden alkalommal végezzünk próbafestést!
A lazúrt ecsettel hosszanti irányba hordjuk fel, dolgozzuk el keresztben, majd ismét hosszanti irányba húzzuk ki. Sűrűn nézzünk vissza az előző fogásokra, és az esetleges folyásokat még száradás előtt dolgozzuk el.
Korábban sötét színre festett fafelületet nem lehet világosabb színre lazúrozni, ilyenkor a fedőlazúr alkalmazása ajánlott. A sok színben választható fedőlazúr (Wetterschutzlakk) ugyan nem láttatja úgy a fa erezetét, mint a vékony-, vagy vastaglazúr, de rugalmas rétegével jól eltakarja a fa megunt színét, esetleges szépséghibáit.
Köveink védelme
Kültéren hol víz, jég, fagy, beltéren pedig a napi használat rongálja a köveket, ezért beépítés után impregnálószerekkkel kezeljük le a felületeket, amelyet kétévente ajánlott megismételni.
Kültéri kőburkolatnál elkoszolódást, elszürkülést okoz, ha víz kerül a kövek felületére, mert a cseppek magukkal viszik a port., és kőbe bejutó porszemcsék táptalajává válnak a különböző mikroorganizmusoknak, mohásodást, algásodást, valamint penészesedés okozva. Szilikon tartalmú kőápoló szerekkel védekezhetünk e olyamat ellen, amely vízlepergető hatású.
Beltéren a márvány vagy mészkő burkolatra csöpögött, kiömlött folyadékokat azonnal itassuk fel, töröljük át tiszta vizes ruhával, mert e kövek nedvszívók. Különösen fontos ez olaj, zsiradék, kávé, vörösbor, alkohol tartalmú folyadékok, ecetes levek,szénsavas italok esetén, mert mattá teszi a felületet, és mélyen beleivódva már nem lehet eltávolítani. Óvjuk a rozsdától, nikotintól is! A tisztításhoz tilos savas és klór tartalmúszereket használni, csak semleges kémhatású tisztítószerek vagy egyszerűen tiszta víz használata javallott. Bár a gránit nedvszívó képessége alacsony, és sav- és lúgálló, de a felületére csöpögött folyadékokat célszerű azonnal felitatni és áttörölni.
Hozzászólások