Olcsón szépet és jót. Ez lehetett volna a mottója kecskeméti házigazdáinknak, amikor elhatározták, hogy harmadik nekifutásra passzívházat építenek. A cél kettős volt: egyrészt egy minden tekintetben élhető és természetközeli otthont szerettek volna, másrészt azt akarták bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt, akár kevesebb pénzből is felépíthető. A kísérlet sikerült.
Minden egy jó ötletből indul ki. „Egy barátomtól hallottam először a passzívházról, és mivel 2006-ban még nagyon keveset lehetett tudni erről, némi kételkedés bennünk is volt” – kezd a történetbe Gábor, a ház ura. „A szomszéd utcában éppen csak felépült egy mediterrán stílusú házunk, ami a felületformálása miatt nagyon sok fűtési energiát igényelt. Így nem kellett sokáig győzködni: ha tizedannyit is fogyaszthatunk, miért ne lakhatnánk mi is passzívházban? Rögtön a költözés után elkezdtük a mediterrán házat árulni, rövid idő alatt eladtuk, átköltöztünk egy bérelt lakásba, megvettük a telket, és belevágtunk a harmadik építkezésünkbe. A fő elvárásunk az új házzal szemben az energiatakarékosság volt, illetve az, hogy ha a gyerekek kiröpülnek, akkor a földszinti és az emeleti rész önálló lakásként is funkcionálhasson. A tetőtér egyelőre nem is készült el, igény szerint befejezzük majd, ha egyszer lesznek unokák. Két gyerekünk van, akik már felnőttek, így a házat nem köréjük terveztük, inkább az motivált, hogy egy ekkora telekre nem lehet kis házat építeni. Azért nem estünk túlzásba, hiszen a ház alapterülete száz négyzetméter, amihez egy bő harmadával kisebb emeleti rész csatlakozik.
Amit szerettem volna bebizonyítani, hogy egy passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos, sőt! Egy ház, és így egy passzívház ára is a tervezéstől függ: ha van olyan mérnök, aki optimális teret tervez optimális felület-térfogat arányban, és semmi felesleges luxust nem építünk be, akkor nem lesz drága az építkezés. Nálunk is a költséghatékonyság volt a legfőbb tervezési szempont, a forma, a gépészet, illetve az építőanyagok optimalizálásával.
Cégünk tulajdonosi körében is változás történt ebben az időben, új üzletágakba kezdtünk, ekkor jött az ötlet, hogy gyártsunk passzívházablakot. Ez unikumnak számított akkoriban, és még ma is, hiszen tudomásom szerint rajtunk kívül nemigen akad más hazánkban, aki passzívház-minősített nyílászárókat gyártana. Így a házunkba már a saját gyártású ablakaink kerültek.
Nagyon jó az állandó friss levegő: télen sem vagyunk fáradékonyak, tele vagyunk energiával, az egészséget szerintem nem lehet megfizetni. Apropó, fizetés: a rezsink valóban az egytizede annak, mint amennyit az előző, ugyanekkora házunkban fizettünk. A három téli hónap alatt a kandallóban tíz mázsa fa fogyott el, ami húszezer forint éves fűtésköltséget jelent.
Mi azt mondjuk: passzívházat okosan.”
gépészet
A házban mindössze egy berendezés, a Drexel und Weiss hővisszanyerős szellőztető gépe található. Ehhez egy házilagos kivitelű hűtő-fűtő kalorifer kapcsolódik, amely a talajban másfél-két méter mélyen lefektetett, 200 méter hosszú, vízzel feltöltött KPE-cső. A kalorifer télen előmelegít, nyáron hűt. Kiegészítő fűtésként egy, a nappalit ékesítő vízteres kandalló működik, amely radiátorokon keresztül a lakószobákba is képes hőt leadni. Külső levegőztetésű, kellően légtömör, így passzívházban is használható. A?melegvíz-előállításról termodinamikus napkollektorok gondoskodnak.
Tervezés: Sinóros-Szabó Balázs minősített passzívház-tervező; Aktív-Passzív Stúdió
Egy jól megtervezett passzívház nem kerül többe, mint egy hagyományos.
A legfontosabb dolog a felület-térfogat arány, az árat is ez határolja be.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások