A hagyma fővárosa

A Mi Otthonunk magazint olvasva az elmúlt másfél évben számos építészeti díjjal kitüntetett településsel ismerkedhettek meg már az olvasók. Az idén Hajdúböszörmény mellett Makó érdemelte ki a Hild János-díjat. A Csongrád megyei település 700 éves városi múlttal rendelkezik, ahová Makovecz Imre fürdővárost álmodott.

 

 

Makó az ország délkeleti szegletében, a Maros-folyó jobb partján, legyezőszerűen szétfutó utak középpontjában fekszik.
A várost világhírűvé leginkább a makói vöröshagyma tette, amely ma már márkázott, védjeggyel, illetve földrajzi árujelzővel ellátott magyar termék. A fokhagyma pedig az a növény lehet, amely Makó mezőgazdaságát tartós növekedési pályára állíthatja, és biztos megélhetést nyújt az itt élő termelőknek. A városkörnyéki földek ma is optimális környezetet nyújtanak e hasznos növénynek

 

{gallery}images/stories/verysimple/mako{/gallery}

 

A Hagymaház a Közművelődési Kht. otthona. A Makovecz Imre tervezte épület helyet ad a 400 személy befogadására alkalmas színházteremnek is.
A József Attila Gimnázium a városközpont meghatározó épülete. Az iskola homlokzatán emléktáblák idézik az egykor itt tanuló József Attilát és Erdei Ferencet.
A klasszicista stílusú városháza 1839-ben megyeházának épült. Hangsúlyos eleme a zömök pilléreken nyugvó, árkádos oszlopcsarnok. Falai között egykoron Bartók Béla adott koncertet.
A Makovecz iroda tervezte tanuszoda megelőlegezi az új fürdő gyógyászati szolgáltatásait.

Makovecz-város

A település romantika-korabeli építészetére a makói hagyományokat őrző, sajátos oromzatú háztípus jellemző, amelyből néhány napjainkig is fennmaradt. Az eklektika a 19-20. század fordulóján több házon is megmutatkozott, például a gimnázium, valamint a Korona Szálló megjelenésén. A 24 ezres lélekszámú település számos épületén ma már Makovecz Imre, illetve irodája kézjegye fedezhető fel. Ilyen például a közművelődést szolgáló, 1998-ban elkészült Hagymaház, amelyet a település lakói a város legszebb 20. századi épületének tartanak. Az előtte kialakított tér és a Posta utca a gyalogos belváros első eleme. A 2000-ben elkészült, Makona Kft. által tervezett Városi Sportcsarnok és rendezvénytér közvetlenül a József Attila Gimnáziumhoz kapcsolódik, egyben a gimnázium tornatermeként is szolgál. A város főtere, a Széchenyi tér, a Korona Szálló felújításával együtt született újjá. A Makovecz-tervek alapján elkészült átépítés követendő példát adhat a belváros közterületeinek megújítására. Bár a Korona Szálló több szakaszban épült, mégis egységes, a város legszebb eklektikus épülete. Az ezredforduló elején kezdődött felújítás során visszanyerte eredeti szépségét, de több új funkcióval is gyarapodott.

Az utóbbi másfél-két évtized töretlen városfejlesztését díjazta a Magyar Urbanisztikai Társaság, amikor Makónak ítélte a Hild-díjat. Makó következetességgel és elkötelezettséggel megvalósított értékteremtő városfejlesztő tevékenységéért, a település arculatát tudatosabban és összehangoltan karakteresebbé, ismertebbé tevő munkájáért kapta a szakmai elismerést – hangzott el a díjátadó ünnepségen. A városvezetés munkájának eredménye, hogy a jelentősebb középületek átalakultak, megújultak, bővültek. Az új épületek is magas színvonalú építészeti elképzeléseket tükröznek, döntő többségüknek az organikus építészet mestere a tervezője.

Fürdővárossá lesz Makó

A 21. századi fürdőváros szerepkörre a város már több mint egy évtizede készül. A városközpont felújítási terveinek megfelelően a régi fürdőépületeket 2010-ben elbontották, helyükön Makovecz Imre tervei alapján épül a termál-, gyógy- és wellnessfürdő új épületegyüttese.

Több mint ötven évvel ezelőtt találták a város alatt a 993 méter mélyről feltörő 41 Celsius-fokos alkálhidrogénkarbonátos ásványvizet. A víz és az iszap nagyon hatásos mozgásszervi, reumás betegségek gyógyítására, törések utáni kezelésre, nőgyógyászati, idegrendszeri betegségek gyógyítására és szklerózis multiplex kezelésére. A gyógyvízre és gyógyiszapra építi a városvezetés nagyszabású terveit.
A fürdőhöz kapcsolódó terek, utcák felújítási koncepciótervét Török Péter, Makovecz-hez fogható tervezői munkával készítette el. A fürdővárosi törekvés hozta létre az Erdei Ferenc Szakközépiskola Pulitzer kollégiumának, éttermének, konyhájának, tornatermének felújítási igényét is. Az eredeti épület homlokzata előnyére változott, különösen értékes a kollégiumi rész, amely nyáron szállóként is üzemelhet.
A katolikus városrészben a Szent István tér középületeinek – templom, iskola, lakóházak – felújítása az utóbbi tíz év eredménye. A térfalaknak azonos minőségű társai a zöld környezetet alkotó ligetes tér, a hársak, platánok, juharfák és a vadgesztenye fasor.

A városalakítás egységes elképzelését Makó Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája is tükrözi, amely fontosság szerint sorolja a városban végrehajtandó fejlesztéseket, nevesítve például a fürdőfejlesztést, városközpont-rehabilitációt és funkcióbővítést, vagy éppen az ipari park fejlesztését. A városvezetés célja egyértelmű: Makó váljék a mainál is vonzóbb, kiváló életfeltételeket biztosító, versenyképes, térségi és határon átnyúló, központi szerepkörét erősítő gazdasági, kulturális központtá, turisztikai célponttá. Makó már most is gazdag programkínálattal csalogatja a turistákat: tartanak nyáron Operett-, Fürdő-, Hagymafesztivált és Makói Muzsika egyhetes rendezvényt. Aki valamelyik programra ellátogat, megismerheti a Dél-Alföld egyik leghangulatosabb és legnapfényesebb Maros-parti kisvárosának életét, és megtapasztalja lakói rendkívüli vendégszeretetét.

Érdekességek, hírességek

Számos jelentős személy született, illetve élt Makón: a helybéli gimnázium tanulója volt József Attila, itt adták ki első verses kötetét 1922-ben, Szépség Koldusa címmel. Az előszót Juhász Gyula költő írta, aki a makói gimnáziumban tanított. Makón született Pulitzer József újságíró, Galamb József, a híres Ford T-modell megalkotója, Erdei Ferenc szociológus, Páger Antal Kossuth-díjas színész.
A város első, és ez idáig egyetlen Guinness-rekordját 2006. szeptember 6–8. között állították be: öt helybéli asszony egy 255 méter hosszú fokhagymafüzért kötött, amely jelenleg az ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban található.

 


Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop