Mostanában két kerek évfordulót is ültek a hajdúböszörményiek. A település 600 éve kapott városi rangot, tavaly pedig 400 éve volt annak, hogy Báthory Gábor Böszörménybe telepítette a hajdúkat. A 2010-es év újabb kezdő dátumát jelenti a későbbi ünnepségeknek, miután idén a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) alapította rangos elismerésben, a települési Hild János-díjban részesült a Hajdú-Bihar megyei város.
A megye két települése – Debrecen, Berettyóújfalu – után ezúttal Hadúböszörmény kapta a Hild János-díjat, amelyet a MUT kétévente azoknak a településeknek adományoz, amelyek hosszú időn keresztül következetes városfejlesztő tevékenységet folytatnak, és kimagasló eredményeket érnek el a fenntartható, integrált, stratégiai fejlesztés terén. Ez év májusában Hajdúböszörmény és Makó városa vehette át a települési Hild-díjat. A bíráló bizottság értékelése szerint Hajdúböszörmény évtizedes múltra visszatekintően töretlenül folytatja az elhatározott stratégia szerinti fejlődési pályát. Hajdúböszörmény elsődlegesen a meglévő emlékek értékőrző fejlesztéséért, az ezekre alapozott fejlesztési stratégia kimunkálásáért és következetes végrehajtásáért részesült elismerésben.
{gallery}images/stories/verysimple/hajdubosz{/gallery}
- Hajdúböszörményi Tájházak. A népi építészet emlékeit őrző épületegyüttes központja hat alföldi lakóházat és egyéb kiszolgáló építményeket foglal magába. A házak a 18. század vége és 19. század közepe között épültek.
- A Bocskai téri református templom eredetileg gótikus stílusban épült, s erődfallal, sarokbástyával körülvéve a város erődtemploma volt. A templomot az 1800 as évek végén romantikus stílusban teljesen átépítették. Az épület tavaly ősszel külsőleg megújult. A felújítási munkával az „Év Homlokzata 2009” pályázat műemlék kategóriájában első díjat nyert a kivitelező Nova-Bau ’89 Kft.
- Zeleméri csonkatorony. A város legrégibb műemléke a Zeleméren található középkori templommaradvány, amely neolit kori mesterséges halmon, késő gótikus stílusban épült. Első említése 1332-ből származik.
- A harminckétezer lakosú település az észak-alföldi régió egyik meghatározó városa, ahol tavaly nagyszabású ünnepségsorozattal emlékeztek meg arról, hogy Báthory Gábor négyszáz éve különleges kiváltságot adományozott az ide letelepített hajdúknak. Közigazgatási területét tekintve az ország ötödik legnagyobb települése Hajdúböszörmény, ahol a féltett és őrzött műemlékek sokat elárulnak a város múltjáról. A legértékesebb emlék maga a város évszázadok alatt spontán kialakult sugaras-gyűrűs településszerkezete. A két körút közötti utcahálózat és terek ma már karaktervédelem alatt állnak, sőt, a kis¬körúton belüli területet ideiglenes Műemléki Jelentőségű Területté nyilvánították. Ez azt jelenti, hogy az évszázadok alatt kialakult szerkezeten csak nagyon szigorú feltételek mellett engedik a változtatást.
Védett településszerkezet
Aki egy kissé is jártas építészeti hagyományainkban, az tudja, hogy éppen a Hild János-díj névadó építészének tervei alapján épült meg Budapest sugaras, gyűrűs városszerkezete. Csakhogy míg az tervezett, addig Hajdúböszörmény városszerkezete folyamatosan, több száz év alatt érte el mai formáját. Abban különbözik a vonalzóval és körzővel megrajzolt tervezett körutaktól és az azokat összekötő sugárutaktól, hogy spontán, esetlegesen alakult enyhe ívekkel, kisebb teresedésekkel tarkított vonalvezetésűvé. A Hajdúböszörményben kialakult városszerkezet legszebb példája annak a „kétbeltelkes”, más néven „ólas-kertes” településtípusnak, amelyet a magyar Alföld sajátos életformája termelt ki. E településforma mai szemmel nézve is modern: térben ugyanis elkülönült egymástól a lakóház és a gazdasági tevékenység színtere, az úgynevezett kert vagy ólaskert. Ennek katonai-védelmi és gazdasági okai egyaránt voltak.
Örökségünk
Az önkormányzat kiemelten foglalkozik az épített örökség védelmével, amelybe beletartoznak a városháza, az iskolák, templomok mellett a polgári építészet fennmaradt értékei is. A város minden évben elkülönít egy bizonyos összeget – ez évben ötmillió forintot – a helyileg védett épületek állagmegóvására, amelyre a védett épülettel rendelkező ingatlantulajdonosok pályázathatnak. A város örökségvédelemmel kapcsolatos elkötelezettségét jelzi, hogy e tárgyban már több konferenciának is helyet adott, legközelebb az év végén szintén itt tartják a III. Örökségvédelmi Konferenciát.
Tíz év eredménye
Az elmúlt tíz évben rengeteget fejlődött Hajdúböszörmény. A Bocskai téren megszépültek a város legértékesebb épületei, folyamatosan épülnek utak, bővül a közműhálózat, korszerűsítették az autóbusz-állomást is. A népi építészet emlékeit őrzi a műemlékké nyilvánított Hajdúböszörményi Tájházak épületegyüttes. Hajdúböszörmény idegenforgalmának meghatározó értéke a Bocskai gyógyvíz. A termálvíz gyógyvízzé minősítése lehetővé tette, hogy megépülhessen a város zöldövezetében egy komplex gyógy- és üdülőközpont, a Bocskai Strand- és Gyógyfürdő.
A közeljövő terveinek megvalósítására az önkormányzat pályázatot nyújtott be, lehetővé téve a további fejlődést. Ennek része lehet a város közelmúltban jóváhagyott módosított településrendezési terve, amely kijelöli a további fejlesztés távlatait. Ezek között nagy jelentőségű az az elképzelés, amely alapján megépülne a harmadik körút, kiváltva a településen átmenő forgalmat.
Hozzászólások