Talán még a legradikálisabb zöldekkel is közös nevezőre juthatunk, hogy épületeink tartóssága érdekében általában nem örülünk az élet megjelenésének a homlokzatokon. Alapvető igény valamennyi épületszerkezettel kapcsolatban, így a homlokzatvakolatok esetében is: a tartósság.
Miért szoktuk vakolni a homlokzatokat – Egyrészt esztétikai megfontolásból, de elsősorban a teherhordó falak védelme miatt. A leggyakoribb veszélyforrás a víz, ami lehet csapadék vagy páralecsapódás, de vízforrás lehet a rendszeresen folyó locsolóvíz, légkondicionáló berendezés kondenzvize vagy meghibásodott vízvezeték, szennyvíz-, vagy valamilyen technológiai vezeték, esőcsatorna stb. A víz kioldja az oldható anyagokat, megfagyva jég formájában fárasztja, feszíti a vakolatot, ha tartósan nedves marad a felület, akkor ezek hatásai csak fokozódnak. Ugyanakkor a fizikai igénybevételen túl a tartósan vagy állandóan nedves felületek ideális életfeltételeket biztosíthatnak egyszerűbb vagy fejlettebb élőlényeknek.
A vakolandó felület anyagai
– beton, vasbeton
– fém- vagy csúszózsalus betonfelület
– kő, beton falazóelem, zsalukő
– km, magasított, kettős méretű tömör tégla
– mészhomoktégla
– hagyományos blokktégla
– pórusos blokktégla
– pórusbeton blokk
– cementkötésű fagyapot blokk vagy -lemez
– nádpalló, nádszövet (pl. vályogfalon)
– hőszigetelő vakolat
– hőszigetelő vakolatrendszer
Algák, mohák, gombák
Elsők a gombák, azok közül is a különböző penészgombák, majd az algák, ezeket követik a zuzmók, mohák és ezek gombákkal együttes telepei. Az ilyen életközösségek, vagy akár csak egyes gomba- vagy algafajok megtelepedésüket követően képesek biztosítani maguk részére a víz tárolását.
Természetesen az időjárásból eredő nedvességek nem kerülhetőek el, ezért úgy kell elkészíteni a homlokzatvakolatokat, hogy a természetes igénybevételeknek előre belátható ideig ellenálljanak. A rendszeres ellenőrzésről, karbantartásról, és időszakos felújításokról sem szabad megfeledkezni.
Ha már nedvességet kapott egy homlokzat, az anyagtulajdonságokon túlmenően lényegesek a környezeti körülmények. Magaslaton, alacsonyabb hőmérsékleten és magasabb külső páratartalom esetén, vízparti, vízközeli helyeken a száradás lelassul, esetleg le is áll egy olyan egyensúlyi állapotban, amikor a falfelület tartósan nedves marad. Épp így kedvezőtlen a benapozatlan, sűrű növényzettel határolt, nap- és szélárnyékos épületrész.
Miként épületbelsőkben, homlokzatok esetében is alapul vehető az az alapszabály, hogy ha 72 órát meghaladó időtartamig 75% feletti a falfelület páratartalma, a fal felületi kapillárisaiban már megindulhat a gombaspórák élettevékenysége. Természetesen ha ezt néhány nap múlva intenzív napsugárzás, „csírátlanítás” követi, úgy el is halnak a fejlődésnek indult testecskék, és a veszélyforrás megszűnik. De ha nincs UV sugárzás, mert az adott falat csak csekély ideig vagy egyáltalán nem éri napsugárzás, az élet utat tör!
Hibafeltárás
Ilyen esetekben először is át kell gondolni, miből van a fal, majd azt, hogyan lehetne kiszárítani. Feltétlenül meg kell keresni a hiba okát (csőtörés, vízszivárgás, vízszigetelési hiányosságból eredő „fölázás” stb., de lehet az elöregedett vakolat megnövekedett vízfelvétele is), majd nyáron biztosítani kell a kiszáradást, ha mód van rá, megszüntetni a kedvezőtlen nap- és/vagy szélárnyékoló körülményeket. Ezután megkezdődhet a javítás.
Általános javítási menet:
1) A hiba okának megállapítása
2) Kedvezőtlen körülmények vagy meghibásodások megszüntetése
3) A fal megtisztítása, majd kiszárítása
4) Szükség esetén vakolatszilárdítás
5) Megfelelő javítóanyag megválasztása
6) Az anyag gyártói utasításoknak megfelelő módon történő beépítése, felhordása.
Írásunk a külső falazaton megjelenő élettel foglalkozik, így a szenynyeződésekről, repedésekről, mállásról, porlásról stb. nem esik szó, miközben összefüggés is lehet az említett vakolathibák és az életlehetőség létrejötte között. Pl. egy repedezett vakolatnak megnő a vízfelvétele, a sok víz nehezen szárad ki, vagy ki sem szárad teljesen…
Általános tanács, hogy a hiba okának feltárása, majd megszüntetése nélkül az ún. „gombaölő” szerek, ilyen hatóanyag-tartalmú festékek alkalmazása csak tüneti kezelés. A hatóanyag néhány hét vagy pár hónap alatt lebomlik, és a hiba kiújul.
Vakolat felhordása, eldolgozása
– faldörzsölés, bedörzsölés
– pacsekolás, habarcsolás
– előfröcskölés, gúzolás
– durva alapvakolat
– sima vakolat
– kézi fröcskölés
– gépi szórás
– szórás szárazon
– glettelés
– dörzsvakolatképzés
– kapartvakolat-képzés
– kapart hatású vakolatképzés
– kanálhát, kanalazott vakolatképzés
– cuppantott vakolatképzés
– hengerelt vakolatképzés (különböző hengerekkel)
– gépi vakolatfelhordás kézi eldolgozással
Festés, vakolás
A hiba okának feltárása, megszüntetése után a tisztítás következik. Ha megfelelő állapotú, kellően szilárd a vakolat, akkor vízsugaras, esetleg nagy nyomású súrló fecskendezéses eljárással szinte valamennyi gomba, alga, moszat, zuzmó, moha eltávolítható. A munka befejező része a festés, vagy a vékonyvakolat gyártói utasítások szerinti felhordása, eldolgozása.
Legeredményesebb, felületi vízfelvételt csökkentő, de párafékezést nem okozó anyagok a szilikongyanta kötésű festékek és vékonyvakolatok. Általában megfelelőek a szilikát alapú anyagok is, legkörültekintőbben a műgyanta kötőanyagú termékek alkalmazásával kell eljárni. Lényeges megállapítani, hogy öszszefér-e a javítóanyag a javítandó, felújítandó felület anyagával, nehogy nagyobb kárt okozzon a javítás, mint amilyen eredménnyel kecsegtetett.
Vakolóanyagok típusai
– mészvakolat
– javított mészvakolat
– erősen javított mészvakolat
– különlegesen javított mészvakolat
– gipszes mészvakolat
– cementvakolat
– meszes cementvakolat
– diszperziós műgyantás vakolat
– szilikátvakolat
– szilikongyantás vakolat
– gipszvakolat
– sárvakolat (agyaghabarcs)
– légpórusos (lélegző, szárító) vakolat
– perlites könnyített vagy hőszigetelő vakolat
– EPS gyöngyadalékos könnyített vagy hőszigetelő vakolat
– perlit + EPS könnyített vagy hőszigetelő vakolat
Hozzászólások