A tűzbiztonságot soha, semmilyen körülmények között, így a panelépületek felújítása, korszerűsítése során sem szabad figyelmen kívül hagyni, erre intenek a már eddig is bekövetkezett tűzesetek. De nézzük csak, hogy mire kell ügyelnünk egy épület utólagos hőszigetelésének kivitelezése során, és mi történhet, ha az előírásokat nem tartjuk be.
Épületek utólagos hőszigetelése során nagyon fontos, hogy az engedélyben szereplő anyagokat használják fel, ugyanis azok bevizsgáltak, tulajdonságaik ismertek. Ha egy rendszerbe nem ilyen anyagokat építenek be, akkor az előzőleg bevizsgált és minősített rendszer viselkedését kiszámíthatatlanná tehetik, mint ahogy az ÉMI Kht. szentendrei laboratóriumában elvégzett vizsgálatról készült képek is mutatják.
Más anyagokkal
A minősített rendszerben lévő anyag egy másik, ugyancsak minősített anyagra történő cseréje esetén a következőkről beszélhetünk.
– Egy rendszerben cserére kerülhet a ragasztótapasz, a hőszigetelő lap, az üvegháló és a vakolatréteg.
– Minden esetben figyelembe kell venni az anyagok éghető komponenseit, ugyanis, ha egy kevésbé éghető tulajdonságokkal rendelkező anyaggal vizsgálták, akkor a tűzzel szemben rosszabbul viselkedő anyagra történő csere esetén ez lehet a tűz tovaterjedését elősegítő közeg. Például, ha a vakolatréteg több műanyag komponenst tartalmaz, akkor azon keresztül is tűzterjedés következhet be. Ekkor főleg a vastagság a gond, ugyanis minél vastagabb egy több műanyagot tartalmazó vakolatréteg, annál könnyebben tud a láng terjedni. A hőszigetelő anyagon lévő vakolatréteg nagyon fontos alkotórésze az üvegháló, amelynek a vakolatréteg erősítése a feladata.
Az üvegháló „nem éghető”, tehát közvetlenül nem játszik szerepet a tűz tovaterjesztésében, azonban ha a rendszerbe egy ritkább szövésű (kisebb négyzetméter tömegű) üveghálót építenek be, akkor a gyengébb vakolatmegerősítő tulajdonsága miatt a vakolatréteg lepattoghat róla, így esetleg már nem tudja megakadályozni a tűznek közvetlenül a hőszigetelő réteghez történő jutását és annak kiégését, illetve kiolvadását. A hőszigetelő réteg eltűnik, az üveghálóval erősített vakolatréteg és a falszerkezet között keletkezett légrésen keresztül a kürtőhatás következtében a láng nagy sebességgel terjed felfelé, és olyan magasságokba is eljuthat a tűz, ahova egyébként a homlokzat előtt felcsapódó lángok nem érnének fel.
Nem a modell mintájára
A legnagyobb probléma, hogy a költségtakarékosság nem egy esetben nagyobb hangsúlyt kap, mint a tűzzel szembeni biztonság, ezért nem a megvizsgált, minősített rendszert hordják fel az épületre.
A vastagabb hőszigetelő réteg alkalmazásakor a hőszigetelő anyag égése során plusz hőmennyiséget adhat a láng hőmérsékletéhez, mely elősegíti más anyagok meggyulladását. Ezért is szükséges még, hogy a vakolat vastagsága se legyen kisebb, mint az előírt, mert az ablaknyílás párkány részénél a hőszigetelő anyag égéséből fejlődő hő nagyobb, valamint a láng könnyebben át jut rajta, és meggyújtja az ablak keretét vagy a megrepedt, kitört ablaküvegen keresztül a mögötte lévő tárgyakat (pl. függönyt).
Tipp Az épületek utólagos hőszigetelése során csak olyan hőszigetelő rendszert szabad beépíteni, aminek van ÉME és TMI engedélye, valamint ellenőrizni kell, hogy:
A dokumentált részletektől való eltérés mind a beépített anyagok esetében, mind a kivitelezés módjában a tűz továbbterjedéséhez vezethet.
Nagyon fontos még, hogy az üveghálót a nyílásoknál körbe, valamint minden hőszigetelt felület szélén a hőszigetelő anyag alá visszafordítsák, így azt teljesen körbe lezárják. Ha ez nem történik meg, akkor egyrészt egy esetleges tűz következtében a hőszigetelő anyag kiég, illetve kiolvad a vakolatréteg alól, az azon lévő üvegszövettel erősített vakolatréteg leesik, így a láng szabad utat kap, és a kürtőhatás következtében a vakolatréteg és a falszerkezet között elkezd a láng felfelé terjedni. Másrészt, a hőszigetelt felület szélének lezárása nélkül – az előbb említett kürtőhatás következtében – a felfelé terjedő láng szabadon kiléphet a vakolatréteg mögül, meggyújtva például a tetőszerkezetet.
Hozzászólások