Napjaink társadalmában az élettársi kapcsolatok különös jelentőséggel bírnak, hiszen elvitathatatlanul komoly arányt képeznek, és e tény iránt a jog sem közömbös. Különös szabályokkal törekszik megteremteni a vonatkozó szabályozást azzal, hogy élésen megkülönbözteti az élettársakat, a bejegyzett élettársakat, illetve a házastársakat.
Forrás: freepik.com
A magyar jog az élettársi kapcsolatot nem családjogi, hanem kötelmi jogi intézményként kezeli, annak ellenére, hogy annak családi jellemzői, jellegzetességei egyértelműek. Mindez azt jelenti, hogy az élettársakat a jog nem tekinti családnak. A két jogterület közös metszéspontjaként különösen a gyermek és a gyermek érdekeinek elsődlegessége a hangsúlyos, így a gyermeket nevelő élettársak jogviszonyai részben a családjogi jogszabályok között találhatók. Egyszerűbben: a valamennyi élettársi viszonyra vonatkozó szabályok a Polgári törvénykönyv kötelmi jogi részében találhatók, míg a gyermekeket nevelő élettársakra vonatkozó külön szabályok a családjogi törvényben lelhetők fel. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a magyar jog nemcsak az élettársi viszonyt ismeri házasságon kívüli partnerkapcsolatként, létezik az úgynevezett bejegyzett élettársi kapcsolat is. Ez utóbbi jogintézmény kizárólag az azonos nemű párok jogilag elismert partnerkapcsolataként él, akik – mivel hazánkban csak férfi és nő között lehetséges – házasságot nem köthetnek. Mindezek alapján a magyar jog a két különnemű személy életközösségét házasságként, családjogi kapcsolatként, illetve élettársi kapcsolatként – szerződésként ismeri el, míg az azonos nemű párok kapcsolata lehet szerződéses alapú élettársi, illetve sajátos jogintézményként bejegyzett élettársi kapcsolat, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen személyesen kijelentik, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kívánnak létesíteni. Különnemű párok, azaz egy férfi és egy nő tehát bejegyzett élettársi kapcsolatban nem élhet, ám a kapcsolat fennállásának igazolására a közjegyző előtt közösen kérhetik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásba vételét.
Az élettársi kapcsolat általánosságban
Az élettársi kapcsolat két egymással házasságot vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot nem kötött nagykorú személy közötti érzelmi, szexuális és gazdasági közösség, amely az együttélés tényével jön létre. Az élettársi kapcsolat tehát tényhelyzet, az független az együttélés idejétől és helyétől. Az élettársak egymás közötti viszonyainak megítélése során alapvetően azok a kiindulópontok a döntők, amelyek megkülönböztetik e tényhelyzetet a házasságtól. Mindezeknek megfelelően az élettársakat nem illeti meg sajátos névviselési, névváltoztatási jog, illetve az élettársak közös gyermekként nem fogadhatnak örökbe sem idegen gyermeket, sem egyikük a másik gyermekét. Különösen fontos, hogy az élettársi kapcsolathoz nem társul apasági vélelem sem. Ennek megfelelően e kapcsolatból származó gyermeket illetően külön apai elismerő nyilatkozat megtétele szükséges az élettárs férfitól. Az élettárs egyebekben nem minősül közeli hozzátartozónak, hanem csak egyszerű hozzátartozó. A vagyoni jogok tekintetében az élettársak vagyoni önállósága a kiindulópont, így a közös vagyonszaporulatra nézve mindkét élettársnak a szerzésben való közreműködésével arányos részesedés elve érvényesül. A vagyonjogi kérdéseket a felek egyebekben vagyonjogi szerződéssel rendezhetik.
Az élettársi kapcsolat sajátos szerződés
A fentiek szerint az élettársi kapcsolat – kis kivételtől, nevezetesen a közös gyermek nevelését és a gyermek jogait eltekintve – a magyar jog szerződésnek tekinti. A szerződés lényeges elemei a közös háztartás, az érzelmi és gazdasági közösség, valamint az, hogy egy adott személy egyidejűleg csak egy életközösségben élhet jogilag elismert formában. Természetesen egyenesági rokonok vagy testvérek nem élhetnek együtt élettársakként, következésképpen mind a házassági életközösség, mind a bejegyzett élettársi viszony, mind pedig egy másik élettársi kapcsolat fogalmilag zárja ki más élettársi kapcsolat létesítését. Mindazonáltal nem zárja ki a például a házasság ténye egy élettársi kapcsolat létesítését, amennyiben a házasság csak puszta jogi kötelék, amelyben nem érvényesül az életközösség. Az élettársi viszony tehát a házassággal egyezően monogám kapcsolatot jelent, és a valós életközösség tényén alapul, azzal, hogy egy személy egyidejűleg csak egy életközösségben élhet. Az élettársi kapcsolat központi eleme az életközösség, azaz a közös háztartásban történő együttélést, a gazdasági, szexuális és érzelmi közösséget. Az életközösség egyes elemeinek hiánya nem feltétlenül vezet az életközösség megállapításának hiányához, a kapcsolat megfelelő mértékű összetettsége adja meg a választ arra, hogy az életközösség és ezáltal az élettársi viszony fennáll-e, az megállapítható-e az eset konkrét körülményei vizsgálata alapján.
Másik oldalról megközelítve a kérdést ugyanakkor kiemelendő, hogy egy-egy elem megléte a többi elem összefüggésrendszerében, illetve azok hiányával nem teszi megállapíthatóvá az élettársi kapcsolatot. Önmagában tehát sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban történő együttélés nem elégséges az élettársi kapcsolat megállapításához, az minőségileg több, magasabb rendű kapcsolat.
Az élettársi kapcsolat ennek megfelelően nem lehet rejtett, hanem az valódi érzelmi közösség, így azt is feltételezi, hogy az élettársak harmadik személyek előtt egymást felvállalják, élettársi viszonyukat nyíltan és közösen vallják, mint a kölcsönös összetartozásuk eredményét. Hasonlóképpen fontos elem a gazdasági közösség, amely akkor állapítható meg, ha a felek a közös célok érdekében együttműködtek, és ennek érdekében egymást támogatva járnak el. A törvény e körben egy, a házastársak között választható vagyonjogi rendszerekhez hasonló megoldások segítségével rendeli a vagyoni kérdéseket megítélni. Ennek megfelelően az élettársak köthetnek vagyonjogi szerződést, illetve e szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzőknek minősülnek, azaz nem keletkezik fő szabály szerint közös vagyon. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását a szerzésben való közreműködése arányában. Amennyiben a szerzésben való közreműködés aránya nem állapítható meg, azt egyenlőnek kell tekinteni.
Az élettársi kapcsolat különösen lényeges pontja az élettársak lakáshasználatának kérdése a kapcsolat megszűnését követően. E kérdés rendezésének elsődleges eszköze szintén a szerződés, amely mellett él a bírói rendezés lehetősége. A szerződéses rendezés érvényességi feltétele, hogy azt vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalják, amely által biztosított, hogy a felek jogaik és kötelezettségeik teljes tudatában rendelkezzenek erről a kérdésről. Amennyiben a felek nem az élettársi életközösség kezdetekor vagy annak fennállása alatt kötik meg a szerződést, hanem az élettársi kapcsolat megszűnése után, úgy az alaki követelmények már nem állnak fenn.
Ettől eltérő jelentőségű kérdés az élettársi kapcsolatból származó gyermek lakáshasználati jogának rendezése, amelyet a házastársi lakáshasználatra vonatkozó rendelkezések alapján kell elrendezni. Ha az élettársak a szerződésben nem rendelkeznek a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek lakáshasználatáról, illetve a megállapodás ennek a gyermeknek a megfelelő lakáshoz való jogát súlyosan sérti, a bíróság az élettársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti.
Az élettársi kapcsolat tény, és ahogyan a létrejötte, úgy a megszűnése sem igényel semmiféle jogi formát, eljárást. Az élettársi kapcsolat alapvetően a életközösség tényleges megszűnésével szűnik meg. Mindezeken nem változtat az sem, hogy létezik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása, amely nyilvántartás valójában csak egy vélelmet teremt az élettársi viszony fennállása, illetve fenn nem állása mellett, amellyel szemben lehetséges az ellenbizonyítás. Amennyiben tehát egy élettársi viszony nem szerepel az élettársi nyilvántartásban, az nem jelenti azt, hogy ez a kapcsolat ne állhatna fenn, és viszont. A nyilvántartás alapvető értelme az, hogy az abban szereplő élettársak sajátos vagyoni viszonyaira a külső, harmadik személyek figyelmét felhívja.
Bírói gyakorlat
- 154/2008. (XII. 17.) AB határozat A bejegyzett élettársi kapcsolat Bét. szerinti szabályozása kizárólag azonos nemű élettársak esetén alkotmányos, mivel férfi és nő együttélése esetén a bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetése a házasság megkettőződésének minősül.
- 32/2010. (III. 25.) AB határozat Az Alkotmány nem tiltja, hogy a jogalkotó a házassághoz fűződő jogokat egyedileg vagy általános utaló szabály révén kiterjessze az azonos nemű élettársakra.
- 14/1995. (III. 13.) AB határozat Alkotmányellenes, hogy az 1959-es Ptk. az élettársi kapcsolatot kizárólag különnemű személyek vonatkozásában definiálta.
- KGD2008. 86. Önmagában az, hogy a közvélekedés egy partnerkapcsolatot élettársi viszonynak tekint, még nem jelenti azt, hogy jogilag is megállapítható az élettársi kapcsolat fennállása.
- BH2004. 504. Amennyiben az „élettársak” egyike nem pusztán házasságban, hanem házassági életközösségben él, ez a tény kizárja azt, hogy más személy irányában egyúttal élettársi kapcsolata is fennálljon.
- BH2001. 596. A felek kapcsolata alakulásának sajátossága (így az a tény, hogy a partnerek egyike a kapcsolat fennállása alatt évekig zárt intézetben élt) nem zárja ki önmagában az élettársi kapcsolat megállapíthatatlanságát.
- BH1994. 79. Önmagában sem az érzelmi közösség, sem a gazdasági közösség, sem a közös háztartásban történő együttélés nem elégséges ahhoz, hogy a partnerek közötti viszony élettársi kapcsolatnak minősüljön.
- BH1994. 33. Az ellentmondásokkal terhes érzelmi összetartozás nem zárja ki az élettársi viszony „érzelmi közösség” elemének meglétét, ha a felek harmadik személyekkel való kapcsolatukban összehangoltan léptek fel.
- BDT2008. 1805. Az élettársak közötti érzelmi közösség megvalósulhat fiatalok együttélése során a kölcsönös összetartozás eredményeként, akár olyan módon, hogy a felek – később is megállapíthatóan – megállapodnak a házasságkötés nélküli együttélésben és családalapításban.
Hozzászólások