Miért okos dolog a tetőtér beépítésére már a ház tervezésekor gondolni, és úgy kialakítani a szerkezeteket, hogyha az építkezés során még nem is, de később, ha szükségessé válik, pár év múlva be tudjuk lakni a tetőterünket is? És miért gazdaságos beépíteni a tetőteret?
Designed by Freepik
Gondoljuk meg, a tetőtér beépítése esetén egy tetővel majdnem kétszer akkora lakóteret tudunk lefedni, hiszen csak egy alapot kell készítenünk, és egyszer kell falazni. Ezek mind-mind költségcsökkentő tényezők, de természetesen tetőtérbeépítésnél vannak olyan munkafázisok is, amelyek viszik a pénzt, például a lépcső, a tetőablakok stb. Milyen legyen a beépíthető tetőforma? Tetőtér-beépítéshez általában a nyeregtető a legcélszerűbb választás, de építhetünk manzárdtetőt vagy egyéb, extrémebb formát is, ahol a tető már szinte teljesen függőleges (ilyenkor a tető középső része alacsonyabb hajlásszögű vagy akár lapos is lehet). A sátortetők, kontyolt nyeregtetők, fél nyeregtetők nem igazán beépíthetők. Nagyobb épület esetén tehetünk a tetőre kisebb tornyokat, de ezek jobbára csak díszek, nem lakhatók, egyéb amorf, íves vagy félgömb tetőformák pedig családi házaknál nem használatosak. Magasabb nyeregtető esetén csonka kontyolással zárhatjuk a tetőt, ami még megengedi a kontyolás felőli homlokzaton a nyílászárók, esetleg erkély elhelyezését, de optikailag csökkenti tetőnk méreteit.
Alaposan gondoljuk át a tetőtér alaprajzát, mert az idő múlásával változhatnak az igények – felnőnek a gyerekek, esetleg a tervezettnél több gyermekünk születik, hozzánk költöznek a nagyszülők stb., a már kész tetőteret pedig nehéz átformálni nagyobb rombolás, bontás nélkül. Lévén a tetőtér a ferde tetősíkok miatt eléggé szűkös, ezért próbáljuk meg optikailag nagyobbá tenni. Építsünk be minél több tetőablakot, hogy derűs, világos legyen, alkalmazzunk fehér vagy világos színeket, a tetőhajlatokat pedig maximálisan használjuk ki tárolás céljára.
Miből készüljön a tetőszerkezet?
A tetőszerkezetek anyaga az esetek nagyobb részében fa. A hagyományos, több ezer év óta bizonyított ácsszerkezetek kiállták az idők próbáját, fából szinte mindenféle tetőforma elkészíthető, még íves is. Amennyiben mást szeretnénk, úgy a tető készülhet acélból, vagy készíthetünk ún. vasbeton koporsófödémet vagy héjszerkezetet is (utóbbi három megoldás azért családi házaknál ritka). Bármelyik anyagot is választjuk, figyeljünk arra, hogy a tetőtérben, ha lehet, oszlopok, kitámasztások ne legyenek, hogy szabadabban tervezhessük a tereket. Ha mégis szükségesek kitámasztások, próbáljunk oda falsarkot rakni, abban elrejteni az oszlopokat., de természetesen még az is lehet, hogy szándékosan meghagyjuk őket egyfajta látványként.
Ahhoz, hogy beépíthessük a tetőt, szükség lesz a körítő főfalak magasítására (térdfal), ami általában 90-110 cm magasságban történik, de lehet magasabb is. A térdfallal érhetjük el, hogy a tetőlejtés irányában is használható teret kapjunk. Már a tervezés időszakában alaposan gondoljuk át a tető alatti térdfal megépítését, mert később csak a tető elbontásával emelhető meg. Természetesen térdfal nélkül is lehet tetőteret beépíteni, csak a hasznos alapterület (1,90 m feletti rész) még kisebb lesz, a tetőtér pedig még szűkösebb. Ha megvásároltuk egy 3-4 emeletes régi bérház tetőterét, hogy beépítsük, ott másként kell eljárnunk. Ez esetben általában a vasbeton vagy csapos gerendafödém fölött helyezkednek el a kötőgerendás fedélszék kötőgerendái, kb. 40-50 centiméterre a zárófödémtől, ezért nem bonthatjuk el a tetőt, hogy térdfalat építsünk. Ekkor egy úgynevezett vendégfödémet kell beépítenünk a kötőgerendák fölé.
Hőszigetelés – a jó életminőség kulcsa
A tetőtér hőszigetelése nagyon fontos lépés, és nem egyszerű dolog szakszerű kivitelezése. Az elmúlt évezred során meghatározó volt a magastetős épületek építése, ennek ellenére a tetőtér-beépítés csak a XIX.- XX. században kezdődött, ezt megelőzően a tetőteret többnyire kéthéjú hidegtetőként elsősorban tárolásra használták. A beépített tetőtér, mivel könnyű, kis hőtároló tömegű szerkezet, még a leghatékonyabb hőszigetelés mellett sem nyújt tökéletes komfortot: a nyári kánikulában a legjobb hőszigetelés ellenére is hamar felmelegszik, télen pedig hamar kihűl, ha a fűtést leállítják. Mivel szükséges a belső párafékező réteg kialakítása, így a tetőtér ferde síkjai nem „lélegeznek”, ami gépi vagy szakaszos szellőztetést feltételez. A nyári hűtésre is gondolnunk kell, amit szintén meg kell oldanunk, ezért a hőszigetelés vastagsága, hatékonysága már lényegesen befolyásolja a fűtési és hűtési költségeket.
A hőszigetelés elhelyezése háromféle módon történhet: szarufák közötti, szarufák közötti és alatti, végül a szarufák feletti hőszigetelés. A tetőtereket általában kőzetgyapot hőszigeteléssel látják el, mi is tegyünk így. A szarufák közötti hőszigetelés csak a szarufavastagságú lehet, kb. 15 cm, amely ma már nem tekinthető hatékonynak. Amellett, hogy nem elég vastag, megjelennek benne a szarufák is, mint hőhidak, ahol megszakad a hőszigetelés. Tovább vastagítva ezt befelé, ellenlécekkel, már jónak mondható lesz a szigetelés, de az igazán jó megoldás, ha a hőszigetelést a szarufákon kívülre tesszük. Ebben az esetben akár 20-25 cm vagy még vastagabb hőszigetelést is rakhatunk, nem beszélve arról, hogy ez esetben belülről
látszódhat a szép fa ácsszerkezet.
Designed by Freepik
A tetőtéri szarufák magassága behatárolja a hőszigetelés vastagságát: ha a szarufa 20 cm magas, a hőszigetelés csak 15 cm lehet az 5 cm-es átszellőztetett légtérrel, ám ez nem elegendő, ezért a szaruzaton belül kiegészítő hőszigetelésre van szükség.
Tetőtéri ablakmegoldások
A tetőtér ferde síkú részén sokféle ablakmegoldás kínálkozik. Beépíthetünk hagyományos álló ablakot, de ekkor ez vagy „kilóg” a tetősíkunkból, vagy „belóg” a tetőtérbe. Ez függ a tervtől, az elképzeléstől, ma már számtalan variációból választhatunk. A tetősíkból kiálló ablakokhoz külön oldalfalat és tetőt kell készítenünk, ami megbontja a tető egységes síkját, de lehet, hogy éppen ez az elképzelésünk. Választhatunk ide a hagyományos ablakfülkével szemben mandzártablakot, ami bármilyen tetőtérből világos helyiséget varázsol, választhatunk két szarufa közé beépített tetősíkablakokat is, amit már sorolhatunk is, akár mind a két irányba, de extra napfényt és kilátást kínálnak a nagyméretű tetőablakok, vagy a padlótól a mennyezetig érő tetőerkély vagy a teraszra kilépést biztosító speciális ablakok. A ma gyártott tetőablakok jó minőségűek, helyes beépítés esetén nem áznak be, hacsak nyitva nem felejtjük őket. Az ablakokba, ha túl magasan vannak, beépíthetünk motoros távnyitót is.
Tetőfelújítás, ablakcsere
Tetőfelújítás alatt általában a tetőhéjalást és a tetőlécek cseréjét értjük. Beépített tetőtér esetén főként arra kell figyelnünk, hogy a visszaépítésig ne ázzon be a házunk, a tetőfólia folytonosságát/átfedését biztosítsuk, és megfelelő minőségű cserepet válasszunk. Ha szarufát is cserélni kell, az már komolyabb feladat, ki kell pakolnunk a tetőtér azon részét, ahol a csere történik. Mindenképpen derítsük ki, hogy a szarufák mitől mentek tönkre, ugyanis egy tetőelem több száz évig is bírja a terhelést, csak víztől, erőbehatástól (például ha rádől egy fa), gombásodástól, rovarkártól mehet tönkre. Tetőablakcserénél a méret egyezzen az előzőleg kibontottéval, ha nagyobbat vagy többet szeretnénk beépíteni, nagy valószínűséggel a szarufák kiváltására is szükség lesz, de ez egyáltalán nem biztos, hogy megéri. A visszaépítésnél ügyeljünk a hőszigetelés hiánytalanságára és a belső párazáró fólia felületfolytonosságára.
Hozzászólások