Sok fejfájással párosulnak mostanában a napelemekkel kapcsolatos beruházások, hiszen a telepítési lehetőségek és megtérülésük le s fel mozognak, mint a hullámvasút. A szabályok szigorítása már lógott a levegőben, hiszen a napelemes kiserőművek rendkívül kedvező jogi háttere hosszútávon nem volt tartható.
Kezdjük a napelemek hőskorából. Közel 10 évvel ezelőtt nagy szükség volt az újdonságnak számító drága, de teljesen zöld napelemes beruházások valamilyen kedvezményes környezetére, annak érdekében, hogy a telepített rendszerek belátható időn belüli megtérülése elindítsa a lakosságot a CO2 mentes energiatermelési beruházások irányába. Hogy mik voltak ezek? A napelemek által termelt villamos energia tárolása még megoldatlan feladat a világban, az akkumulátorok csak igen kevés energiát tudnak viszonylag drágán tárolni, és élettartamuk is véges. A háztartási méretű fogyasztások számára szükséges akkumulátorok ára sok millió forint, ami annyira megdrágítja a beruházást, hogy a berendezések élettartama kevés ahhoz, hogy megtérüljön a rájuk fordított összeg.
Mi az oka a szabályváltoztatásnak?
A megoldás könnyen adta magát, a háztartási méretű mini napelemes erőművek a megtermelt energiát táplálják vissza az elektromos hálózatba, ahol mindig van annyi fogyasztás, hogy a hálózaton lévő többi fogyasztó el tudja használni a fölös villamosenergiát. Ennek megvalósítására kötelezték a szolgáltatókat, hogy vegyék át a háztartásokban megtermelt villanyt, és az elszámolást egy évben csak egyszer tegyék meg. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy a napelemes erőművek ingyen, tetszőlegesen nagy tárolókapacitáshoz jutottak. A nyáron megtermelt energiát feltöltötték az ELMŰ hálózatára, és azt télen el tudták használni, hiszen az elszámolás egy évben csak egyszer történt meg. Ezzel megoldódott a háztartási méretű napelemes rendszerek megtérülési problémája, mert rendszer a legtöbb esetben 10 évnél kevesebb idő alatt megtermelte az árát. Az energiaárak elszabadulása azonban ezt az időt sok esetben akár 1-2 évre is lecsökkentette, gyakorlatilag minden háztartás napelemet akart telepíteni, ami több problémát is felvetett. Egyfelől a szolgáltatók bevételét nagymértékben csökkenti, ha jelentős számú fogyasztó csak használja a hálózat adta tárolási lehetőséget, de gyakorlatilag nem fizet villanyszámlát. A másik műszaki probléma, hogy minél több napelemes rendszer van egy hálózaton, a rendszert kiszolgáló fosszilis erőművek teljesítményét mind nagyobb mértékben kell változtatni attól függően, hogy éppen süt-e a nap vagy sem. Bizonyos erőművek ezt könnyebben, mások sokkal lassabban tudják lekövetni.
Műszaki szempontból az is feladat, hogy a rendszer igazából nem tudja tárolni az energiát, csak a betáplált energia mennyiségét lehet változtatni, azaz, ha egy alrendszeren a napelemes rendszerek termelése eléri vagy akár meghaladja a környéken lévő többi fogyasztó pillanatnyi fogyasztását, a rendszer könnyen összeomolhat. Tehát műszaki oldalról nézve jól látszik, hogy a megújulók részaránya nem növelhető tetszőleges módon a villamos rendszer működőképességének megőrzése miatt. Európai szinten van Magyarországnak vállalása, hogy a megújulók részarányát milyen ütemben kell bővítenie az energiatermelésben. E tekintetben még messze vagyunk a vállalt célunktól, de az tény, hogy napelemes rendszerekre vonatokozó jogszabályok drasztikus megváltoztatása mindenképpen elejét vette a magyar villamos rendszer összeomlásának.
A fogyasztók oldaláról nézve a tények a következők: aki még nem kezdett bele a napelemes projektbe, az innentől kezdve csak úgy számolhat, hogy nem tudja használni a villamos hálózatot tárolás céljára. Tehát csak annyi villanyt tud termeli a napelemekkel, amennyit éppen el tud fogyasztani. Sajnos ez csak a töredéke annak, amire a beépített napelemek képesek lennének, így a rendszer kiépítésének megtérülése ismét nagyon hosszú idő lett. A szabályozás nemcsak az új rendszerekre vonatkozik, hanem a meglévő rendszerek számára is nehézséget tartogat, mert éves szaldós elszámolásra csak a korábban telepített rendszerek esetében is legfeljebb 10 év áll rendelkezésre. Ezt pedig azt jelenti, hogy az évekkel ezelőtti beruházások tervezett termelése is le fog csökkenni, amint elérik a 10 éves életkorukat. Bizonyosan hamarosan ki fog alakulni valamilyen új rend, lehetőséget biztosítva a telepíthetőségükre, és a beépített kapacitások teljes kihasználására, hiszen az energiatermelés megújuló részarányára tett országos vállalást el kell érni.
Fogalmak tisztázása
Hogy könnyebben megérthessük az egyes szavak mögött rejlő bonyolult műszaki tartalmakat, tisztázzunk néhány fogalmat.
Napelem, napkollektor. A napelem nem napkollektor, igaz, többnyire mindkettő a tetőn van, és mind a kettő megújuló energiát állít elő, de a napkollektor vizet melegít a napsugárzás hőtartalmának felhasználásával, míg a napelem elektromos áramot termel a rá eső napfény hatására. A villamos energia magasabb szintű energia, szinte mindenhez szükségünk van rá, ezért a napelemek sokkal szélesebb körben terjedtek el, mint a meleg vizet gyártó napkollektorok.
Inverter. A napelemek fény hatására egyenáramot állítanak elő, a háztartásban lévő fogyasztók azonban váltakozóárammal működnek, ezért szükség van egy átalakító berendezésre, ami képes egyenáramból felhasználásra alkalmas, illetve visszatáplálásra alkalmas delejt csinálni. Ezt a berendezést nevezzük inverternek. Ez a napelemes mini erőművek egyik legdrágább eleme, folyamatos működése folytán igen nagy terhelés éri a hosszú évek alatt. Javítása ritkán lehetséges, ha tönkremegy, leginkább cserélni szokták, ami elég drága mulatság, nem beszélve arról, hogy kiesése a teljes napelemes rendszer leállását eredményezi.
Ad-vesz mérő. Az ad-vesz mérő egy olyan villanyóra, amely képes mérni a hálózatból elfogyasztott villamos energia mennyiségét, mint egy hagyományos villamos fogyasztásmérő, de azt is számolja, hogy a napelemes rendszer mennyi energiát pumpált vissza a hálózatra. A szaldós elszámolás alapját ennek a két mennyiségnek a különbsége adja.
Visszwatt védelem. 2022. október 30. után ideiglenes betáplálási STOP lép életbe az új háztartási napelemes kiserőművek esetén. Csak olyan kiserőmű helyezhető üzembe, amely kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében termel villamos energiát, az így üzembe helyezett háztartási méretű kiserőművek közcélú hálózatba történő feltáplálásának lehetősége felfüggesztésre került. Ezt a szabályt hívja a szakzsargon visszwatt védelemnek.
Mit jelent a szigetüzemű napelemes rendszer?
A szigetüzem olyan önálló működésre alkalmas villamos rendszert jelent, aminek nincs kapcsolata az elektromos hálózattal. Azaz az elektromos energiát önállóan termeli meg, tárolja és biztosítja a villanyt az elektromos fogyasztók számára. Viszonylag kevés olyan hely van lakossági körben, ahol ilyen rendszerre van szükség, de azért akadnak olyan eldugott tanyák, nyaralók, ahol valamilyen ok miatt nehéz, drága vagy egyáltalán megoldhatatlan volna a hálózati villamos energia biztosítása. Akad azért ilyen is, például a mobil dolgok legnagyobb többsége ilyen. A leghétköznapibb szigetüzemű rendszer az autó, igaz, nem napelemes, de azért szigetüzemű, megvan benne minden, ami szükséges a szigetüzemhez, van villamosenegiatermelő- rész, akkumulátor és fogyasztó is.
A szigetüzem egyik legnagyobb problémája, hogy nem akkor lehet villamos enerigát termelni, amikor azt éppen elfogyasztani akarjuk, ezért tárolni kell a megtermelt energiát egészen addig, amíg el nem jön az idő a felhasználásra. A szigetüzemű rendszerek használata nagy energiatudatosságot követel meg, mert takarékoskodni kell a villamos árammal, és a fogyasztási szokásokat is meg kell reformálni, például a nagy fogyasztási igényű háztartási berendezéseket olyankor kell bekapcsolni, amikor éppen megfelelő termelés van.
Villamosenergia-hálózati fejlesztések
A kormány 103 milliárd forintot fordít a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztésre, hogy befogadhassa az egyre nagyobb betáplálási igényt, amelyből alállomások épülnek és újulnak meg, infrastruktúra fejlesztések re kerül sor, komoly beavatkozásokkal az elosztóhálózatokon.
Hozzászólások