A zaj ellen szerencsés esetben elmenekülünk, kikapcsoljuk a zajforrást, ám ha nincs más választásunk, marad a védekezés közvetett módja, a hangszigetelés. Sajnos tévhit, hogy egy utólagosan beépített hangszigeteléssel tökéletes csend érhető el, legfeljebb laboratóriumi körülmények között, mert lakásoknál, lakóházaknál ez lehetetlen, de nem is szükséges. A zaj szempontjából az élhető környezet megteremtésére kell törekednünk.
Érdekes dolog a hang- és zajhatás, tulajdonképpen alacsonyabb szinteken csak megszokás kérdése. Gondoljunk a világháborús katonákra, akik ágyúzás mellett is remekül el tudtak aludni, vagy a fővárosban élőkre, akik megszokták a forgalom zaját, de egy csendes vidékről Budapestre költözőnek sokáig nehezen jön álom a szemére. Márpedig a zaj betegségeket, depressziót, agressziót és egyéb más problémákat okozhat, ezért mégis fontos dolog a hangszigetelés a kiegyensúlyozott élet és a nyugodt alvás érdekében. A hangszigetelés gyakorlati jelentőségét a városok egyre sűrűbb beépítettsége és a környezeti zajszint emelkedése együttesen adja.
Figyeljük a zajforrásokat!
A hang nem más, mint energia, egyszerűen szólva a hangszigetelés a hangenergia elnyeléséről szól. Ha nem tájékozódunk megfelelő mélységben hangszigetelés kérdésében, hamar rájövünk, hogy az általunk megépített hangszigetelés inkább a pénzünket nyelte el a hanghullámok helyett. De milyen zajhatások is érnek bennünket, és mi a zaj? Zajnak hívhatunk minden olyan hangot, amely az ember akusztikai kényelmét zavarja. Ezek lehetnek levegőben terjedő hangok, azaz léghang, amelynek a hangszigetelés nélküli falak az okai, lehetnek a falak által közvetített hangok, azaz lépéshangok, végül a falakról visszaverődő akusztikai zajok. Az utca felől elég komoly közlekedési zaj érkezhet otthonunkba, érhetnek különféle rezgések, saját magunk is csaphatunk zajt, és lehet, hogy halljuk a felettünk lakó lépteit is. Ha használt lakást vásárlunk, főleg, ha alapvetően zajos környezetben van, a szomszédok életvitelére is figyeljünk: buliznak, fiatal házasok, éjjel járnak haza, kora hajnalban indulnak dolgozni stb. Ha új építésű otthonba költözünk, akár családi ház jellegűbe, akár társasházi lakásba, a kivitelezőtől minden esetben kérjünk nyilatkozatot, hogy az épület hangszigetelése az általános műszaki elvárásoknak, rendeleteknek és az építés helyének megfelel-e, nehogy szép, új ingatlanunkban az élet a hangszigetelés hiánya vagy rossz kivitelezés miatt rémálommá váljon. Sajnos nem egy példa van erre a közelmúltban épült lakóparki lakásokban.
Ablakok szerepe a hangszigetelésben
A léghangoknak a régi bérházak vagy családi házak 50-60 cm vastag falai jól ellenállnak, de igaz ez a családi ház azon belső válaszfalaira is, ahol nagyobb hanggátlást akarunk elérni. Itt vastag, nagysúlyú hangszigetelő téglát kell használnunk, például mészhomok téglát, és még a körítő falakba is be kell vezetni. A régi családi házak gyenge pontjai a nyílászáróknál vannak, mert a régi ablakokon nemcsak a szél fúj át (emésztve a fűtési energiát), hanem bizony a zajok is bejutnak. Ez ellen első lépésben azt tudjuk tenni, hogy bepasszíttatjuk egy asztalossal, és gumitömítéssel látjuk el az ablakokat, azaz „betömködjük” a réseket. Ezzel már nagyot javulhat lakásunk hangszigetelése. Ennél jobb megoldás a nyílászárócsere, hőszigetelő üvegezéssel. A mai fa vagy műanyag ablakok nagy légzárásúak, és egész jó hangszigetelésűek is, s ha még ennél is jobb hangszigetelést szeretnénk, akkor rakassunk az új nyílászárónkba két vagy háromrétegű hangszigetelő üveget, garantáltan hatásos. A hangszigetelt üveg float üvegből készül, szerkezete hasonlít a hőszigetelő üvegéhez, vagyis több, 2-3 üveglapból áll. Hanggátlás esetén az üvegek különböző vastagságúak, ezért különböző hangfrekvenciát vágnak, a lapok közötti légrést kitöltő argon gáz pedig hatékonyabbá teszi a zajcsökkentést. Mivel az üvegfelület vastagságának növelésével növekszik annak a súlya is, túl vastag üvegréteg már nem alkalmazható, de javíthatja a hangszigetelést, ha az egyik réteget ragasztott biztonsági üveglapból készítjük. A biztonsági üveglapok közt lévő speciális szigetelő fólia laminálása tovább csökkenti a zajt, az UV fényt, a fólia teljesen víztiszta (átlátszó). Üvegszerkezetekből választhatunk fokozott hőszigetelő üvegszerkezetet (36 dB hanggátlás), hanggátló fóliával készült fokozott hőszigetelő üvegszerkezeteket (45 dB hanggátlás), műgyantával laminált, fokozott hőszigetelő üvegszerkezeteket (akár 50 dB-es hanggátlás), lehet a ragasztott biztonsági üveglapokat lágyfém bevonatos formában is készíteni. Ha egy nyílászáró cseréjének célja a hangszigetelés javítása, akkor legalább 5 dB javulást kell megcélozni
a felújítás során.
A hanggátlás mértékét az ablaküveg rétegrendje határozza meg, amely akkor jó, ha különböző vastagságú üvegeket alkalmaznak, és a köztük lévő teret gázokkal töltik fel. Túl vastag üveget nem építhetünk be, az ablakszárnyak nem bírnák a súlyt, ekkor lehet ragasztott üveget és közte hanggátló fóliát alkalmazni. Valójában az üvegek között a teljes vákuum lenne a legjobb, mert az egyáltalán nem vezeti a hangot, de ez ablaknál megvalósíthatatlan.
Tervezés és kivitelezés csak szakemberrel!
A házilag készített utólagos hangszigetelés gyakran nem váltja be a hozzá fűzött reményeket, mert bonyolult a kivitelezése, de nehéz is jól elkészíteni, az emberek nagy többsége pedig nem ért hozzá. A hangszigetelést – erősen függően az épület helyétől – mindig szakemberrel terveztessük, ellenkező esetben nem működik, ráadásul nagyon drága is (egy nagyobb társasház, iroda vagy zenés hely hangszigetelése esetenként milliós nagyságrendű is lehet). A hangszigetelés tervezésénél figyelembe kell venni házunk helyét, az ott keletkező zajokat (forgalom) és saját szokásainkat. Ne hallgassunk a jóindulatú, segítőkész hozzá nem értőkre, mert hiába építettünk hangszigetelő falat nikecellből és gipszkartonból, ahogyan azt a szomszéd javasolta, illetve egyéb általa jó hangszigetelőnek gondolt anyagokból, az eredmény még rosszabb lesz, mivel a nikecell bizonyos frekvenciákon membránként működik. Ilyenkor kezdődik az idegeskedés és a számolás, hogy mennyi pénz költöttünk el a családi kasszából a semmire. Az utólagos belső hangszigetelést kizárólag előtétfalakkal tudjuk megoldani. Az előtétfalaknál, mennyezet hangszigetelésnél gondolkodjunk rétegrendekben, mivel egyetlen anyag nem lehet tökéletes hangszigetelő. A hangszigetelés rétegrendjeinek megtervezésénél figyelembe kell venni a szigetelés beépítésének helyét, nem mindegy ugyanis, hogy melyik milyen anyagú falra kerül. Például a gyengébb válaszfalak esetében nem lehet erős dűbeleket használni, vagy a nagy tömegű hangszigetelő lapokat ezekre direktben felrögzíteni. A plafon az épületek kritikus pontja, hiszen itt a nagy súlyú hangszigetelés terhelése statikai ellenőrzést igényelhet. A hangszigetelési rétegrendek tervezésénél ezért is fokozott figyelemmel kell eljárni, hogy a beépített anyagok elmozdulva ne okozhassanak balesetet.
Végül térjünk rá a hangszigetelő előtétfalak egy-két követelményére, a teljesség igénye nélkül.
- A szerkezet kerületén beépítendő profilokra csatlakozó szivacscsíkot kell ragasztani (hanglágy anyag).
- Az ásványgyapot paplant, egyéb hangszigetelő anyagot a szerkezet teljes egészébe be kell rakni, hézagok nélkül. Amennyiben a szigetelőanyag nem tölti ki teljes vastagságában az üreget, rögzíteni kell, nehogy összecsússzon.
- A függőleges profilok távolsága 500 mm-nél ne legyen kisebb, a profilsűrítés a hanggátlási érték csökkenésével jár.
- A csatlakozási pontok (pl. a válaszfalsarkok és falcsatlakozások) nem képezhetnek akusztikai hidakat, azokat szigetelni kell. Itt elsősorban az ásványgyapot szigetelőanyag gondatlan elhelyezéséről, sérült burkolatról és az lapszerkezet rugalmatlan falra, padlóra, vagy mennyezetre szereléséről van szó.
- A hang mellékutakon való terjedésének megakadályozása érdekében a padlóra való csatlakoztatáskor érdemes a keletkező hézagot megszüntetni. Az oldalfalhoz való csatlakozás során javasolt annak felületébe bevágást készíteni.
- A nyílásokba helyezendő ajtókat, ablakokat úgy kell kiválasztani, hogy megfeleljenek a szerkezet hangszigetelési követelményeinek, és számolni kell azzal, hogy csökkentik a fal hanggátló képességét.
- A szerkezetnek tömörnek kell lennie, nem lehetnek rajta hézagok. Lehetőség szerint minimalizálni kell a nyílások számát, és azokat szakszerűen kell elkészíteni.
- A beépített elektromos dobozok a fal két oldalán nem lehetnek közvetlenül egymással szemben, legalább 400 mm legyen közöttük.
Hozzászólások