Mindannyian szeretnénk szép, rendezett kertet a házunk körül, de hogyan fogjunk hozzá? A kertépítés nem egyszerű, tervezéssel kezdődik, ahogy a házépítés is. Mindenképpen kérjük ki szakember véleményét, bízzunk meg kerttervezőt, vagy ha mégsem, akkor igen alaposan nézzünk a téma után. A kert részei közül most az épített műtárgyakat – járda, gépkocsibeálló, kerítés – vesszük sorra.
A járdaépítés lépései
Járdát sok mindenből építhetünk, készülhet betonból, térkövekből, terméskőből, fagyálló kőporcelánból, téglából és még fából is. Ha betonjárdát készítünk, amit egyben autóbeállóként is használunk, a nagyobb terhelést is figyelembe kell vennünk. Járdánkat – készüljön bármilyen anyagból – úgy helyezzük el, tűzzük ki, hogy a növények, kerítés, esetleg egyéb kerti építmények ne zavarják a közlekedést. Járdánk szélessége 75-90 cm körüli legyen, a keskenyebb járda, például a 60 cm széles egyrészt olyan érzetet kelt, hogy egyensúlyozni kell rajta, másrészt, ha szembejön valaki, nem tudunk kitérni, csak ha lelépünk a járdáról. A tükör kiemelése után a talajt kézi erővel tömörítsük (döngöljük). Mivel általában 20 cm humuszréteggel számolhatunk, ezért a 8-10 cm vastag betonjárda alá legalább minimum 10-12 cm vastag kavicságyat rakjunk (ami nem baj, ha vastagabb, lehet 25 cm is). Ez a felfagyástól védi a járdát, és alapot képez. Célszerű a kavicságyazatot geotextíliával körbecsomagolni, megvédi az eliszapolódástól. Betonozás előtt a járdánkat kétoldalról be kell zsaluznunk, majd a zsaluzat közé önthetjük a betont. Figyeljük a zsaluzat magasságának pontos beállítására, hiszen ehhez fogjuk „lehúzni”, igazítani a beton magasságát.
A zsaluzatot szilárdan rögzítsük, hogy ne mozduljon el betonozás közben. Járdánk felső síkja valamely irányba lejtsen kb. 1,5 százalékot, lehetőleg el a háztól, hogy a víz lefolyjon róla. A járdába kb. 1,5 méterenként tegyünk dilatációs hézagot, bitumenkittel kitöltve. Figyelem: ha a beton egyszer már megszilárdult, azon igazítani már csak vésőgéppel tudunk, azaz elbonthatjuk, ha rosszul sikerült. A járda felső síkját érdesíteni kell beton kefével/fésűvel vagy egyéb más módon, hogy esős, havas időben se csússzon a felülete. A betonozás végeztével még nem vagyunk készen a munkával: ne feledkezzünk meg a beton utókezeléséről sem! A beton utókezelése vízzel történik (történhet máshogy is), permetszerű locsolással tartsuk nedvesen a betont, körülbelül egy hét – tíz napig. Az elkészült beton felületét óvni kell napsütéstől, széltől, esőtől, mert a napsütés és a szél kiszárítja, az eső „szétveri” a még nem megszilárdult beton a tetejét .
Gépkocsibeállónál, mivel nagyobb terhelést kap, ugyanígy járjunk el, egy-két különbségtől eltekintve. Itt legalább 25 cm tömörített kavicságyazatot tegyünk 15 cm vastag vasalt betonnal. A vasalt beton azt jelenti, hogy a betonvastagság felébe, alsó harmadába egy acél hálót helyezünk el (ilyet rakhatunk a járdánkba is). Kisebb mennyiségű betont keverhetünk házilag, betonkeverővel, de nagyobb mennyiséget érdemesebb hozatni.
Térkövezési ABC
A térkövezés – betonkockák, téglányok, amorf alakzatú elemek rakása – sem túl bonyolult, házilag is elkészíthetjük, de természetesen a gyakorlat itt is számít. A térkő lehet 4, 8 vagy 10 cm vastag, szürke színű vagy színes. A tereprendezés után tűzzük ki a járdánkat, a kijelölt területen alakítsuk ki a tükröt, azaz ássuk ki a földet. A tükör mélysége nagyban függ attól, hogy mire akarjuk használni a területet. Kocsibeállók, parkolók térkövezésénél körültekintőbb, gondosabb aládolgozást igényel a terület (25-35 cm). Ezután szintezzük be a területet a szegélykövek lerakásához, lejtős területen egyenletesen lejtessük a térkövet, ne legyen hullámos! Ezután rakjuk le a szegélyköveket betonágyba, ami 5-10 cm is lehet. A szegélykő lehet méteres hosszúságú, 5 cm vastag, 20-25 cm magas, szürke vagy színes (az 50 cm hosszú szegélyt hívjuk „kerti szegélynek”, amit használhatunk térelválasztónak a gyep és a térkő felület között), építhetünk belőle lépcsőt is. A szegélykövet úgy dolgozzuk alá betonnal, hogy ne tudja szétnyomni a térkő és a rajta lévő autó súlya. Miután a szegélykövet bebetonoztuk, a térburkolat alapjába 20-25 cm, 20-35-ös murvát hordunk, amit alapos elegyengetés után lapvibrátorral vagy döngölővel összetömörítünk. Ennek a tömörítésnek szerepe van abban, hogy a térkő ne süllyedjen meg a későbbiekben, ez adja az alapot. A murva ledöngölése után kezdjük meg a tükör kihúzását, max. 4-5 cm vastagságban ún. „ölesléc” segítségével. Ez a 4-5 cm – a végleges térkőszint döngölése után – 0,5-0,6 mm-t fog tömörödni. Amikor egy területet (kb.10 m2) kiszinteztünk, kezdhetjük meg a térkő rakását az előre megtervezett módon (párhuzamos vagy diagonál kötésben, halszálkában, előre nyomtatott rakásmintában és számtalan egyéb módon).
A lerakott térkő és szegélykő tökéletesen találkozása érdekében az utolsó fázisban történik a térkő beszabása. A térkövek egymás mellé illesztése során fugaközök keletkeznek, amiket térkőhomokkal töltünk fel, alaposan besöpörve a térkövek közötti hézagokba. Ezt a munkafolyamatot még 1-2 alkalommal érdemes megismételni, mindaddig, amíg a fugák teljesen fel nem töltődnek. A térkövezés utolsó lépésében levibráljuk a felületet lapvibrátorral. Terméskőből rakott járda. A terméskőből rakott járda igen mutatós, és igen sok anyagi erőforrást igényel, valamint a fizikai munka része is nagyon fárasztó. Két formája van, a tömbkövekből rakott és a vágott lapokból készült járda. A tömbkövekből rakott járda kövei jobbára 30-40-50 kg súlyúak, mindegyiket kézzel kell megfaragni, hogy illeszkedjen a másik kőhöz. A tetejét majdnem teljesen simára kell készíteni/hasítani, azért csak majdnem, hogy ne legyen túl csúszós az esős vagy téli fagyos napokon. A fugák 1-2 cm szélesek, kitöltésük fugázó homok vagy habarcs is. A köveket kb. 3-5 cm vastag ágyazatba rakjuk, alatta 25-30 cm tömörített kavicságyazat készül. A köveket nagy súlyuk miatt nehéz mozgatni és megmunkálni, de ha elkészül, szinte örök darab. Ma már ritkábban készítik a kő magas ára miatt.
A vágott kövekből rakott járda anyaga 2-3 cm vastag (min. 2 cm), amelyet homok és cement keverékének ágyazatába rakjuk. Alá mindenképpen szűrőbeton kell, ami egy szemcsés betont jelent, és legalább 6 cm vastagságú. Ez alatt egy szigetelt, vasalt aljzat készül 20-25 cm vastag tömörített kavicságyazatra. A kövek járófelületét vagy vágott felületként hagyjuk, ami csúszásgátlást ad, de égetett, vagy érdesített felület is lehet. Ennél a járdánál a kő saját anyagából kell szegélyt raknunk, az így rakott járda már inkább kerti burkolat, például a medence körül vagy a kiülős, fedett rész burkolata. Kőporcelán burkolatok. A kőporcelán rakása hasonló a vágott kövekéhez, annyi különbséggel hogy itt fagyálló, flexibilis ragasztóba kerülnek a lapok vasalt, szigetelt aljzatra. Természetesen a lapoknak is fagyállóknak kell lenniük, és jó, ha legalább 1 cm vastagok. Más lerakási módjuk is létezik, akkor viszont minimum 2 cm vastagságúnak kell lenniük, például fűbe ágyazva járdákhoz, kerti sütők vagy kerti szaletlik kialakításához. Kavics- vagy homokágyra könnyű lefektetni, mozgatható, újra rakható, a kavicságy gondoskodik a megfelelő vízelvezetésről.
Tudnivalók a kerítés építéséről
Általában az utcafrontra építünk komolyabb kerítést, a többi oldalon egyszerű drótfonat készül. Fontos esztétikai elv, hogy az utcai kerítés harmonizáljon házunk stílusával, homlokzat színével, anyagával, jó, ha figyelembe vesszük a környezet arányait, jellegét, a kerti burkolat anyagát, színeit. Tervezésekor gondoljuk át, hogy az utcai kerítéshez kukatároló, mérőórák elhelyezésére szolgáló kis fedett rész, esetleg kerti szerszámtároló is épüljön, valamint ne feledjük a video kaputelefont vagy csengőt sem. Vannak országok, ahol a kerítés alig ér térdig, de leginkább egyáltalán nincs, nálunk fontos eleme a teleknek, gyakran 2-2,5 méter magas, szinte erőd jellegű védelmet ad, ami már megosztó is lehet. Ha intimebb kertre vágyunk, zártabb kerítést kell készítenünk, de ha a nem zavar bennünket, hogy az utcáról is megcsodálhassák, lehet nyitottabb.
A kerítés telepítése előtt járjunk utána a helyi önkormányzatnál, hogy vannak-e különleges helyi építésügyi szabályok, mert a telekhatáron építendő kerítés kialakítását a helyi sajátosságok figyelembevételével a helyi önkormányzat megszabhatja. A kerítés építése nem engedélyköteles, azaz építési engedély nélkül telepíthető, de ez nem jelenti azt, hogy bármilyen kialakítású lehet. Helyi építési rendelkezés hiányában tömör kerítés legfeljebb 2,5 méter magasra építhető. Kerítést egyébként nem muszáj építeni, de a házunk védelme érdekében célszerű. Létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani. A telek homlokvonalán álló kerítésen szögesdrót csak a gyalogjáró szintje felett, a kerítés belső oldalán, 2 méter magasságban alkalmazható. A telken belül a külön használatú telekrészeket kizárólag nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani. A kerítésnek kizárólag az ingatlan saját területén kell állnia, a kaput úgy kell kialakítani, hogy az a közterület irányába, kifelé nem nyílhat. Az előírások szerint a gépkocsi-bejárati kapu minimális szélessége 2,4 méter, személykapuk esetében 0,9 méter.
A kerítés készülhet fából, drótfonatból, téglából, táblásított anyagból, fémből (acél, alumínium), zsalukőből, gabionból. Az anyagválasztás nyilvánvalóan más-más költséggel jár, és a rendszeres karbantartás az acél és fakerítéseknél elmaradhatatlan. Befolyásolja a kerítésválasztást, ha például nagy testű háziállatunk is van, ilyenkor lényeges a kerítés erős alapozása, különben kiássák magukat, ami főleg azokra az oldalakra vonatkozik, ahol egyszerű drótfonatos kerítést építettünk.
Hozzászólások