Ha már az allergia tüneteit mutatjuk vagy kezelés alatt is állunk, javítandó életminőségünket, fontos feladat lakásunk mentesítése az allergén anyagoktól. No de hol fogjunk hozzá és hogyan, ugyanis ez nem egyszerű kérdés, mivel ahányfélék vagyunk, annyiféle dologra lehetünk érzékenyek.
Kép forrása: freepik.com
Először is nézzük, mi az az allergia? Az allergia nem más, mint a szervezet téves védekező immunválasza olyan anyagra, molekulákra, amelyek a szervezetre ártalmatlanok, és egészséges emberekben semmilyen tünetet nem okoznak. Jellemző reakciói a kiütések, foltok megjelenése a bőr felszínén, hányás, hasmenés, légszomj, nehézlégzés és súlyosabb esetben akár úgynevezett anafilaxiás sokk is. Az allergia vizsgálatánál az allergia hátterében lévő allergiás immunválaszban részt vevő anyagokat, ezeknek az anyagoknak a meglétét, a sejtek aktivitását vizsgálják, míg a gyógyításában az imént említett anyagok felszabadulását, fenti sejtek aktivitását gátolják. A legfontosabb allergiaellenes védekezés az allergén anyagok kerülése!
Lehetőségeink a por és poratka ellen
Lakásunkban a szálló porra és poratkákra adott válaszreakciók ellen a bútorok, burkolatok, függönyök (ezek anyagai), valamint a fűtési technológia jó megválasztásával tudunk védekezni. A kárpit anyagának a bőr vagy a műbőr a legmegfelelőbb, mert ezeket nem szeretik a poratkák, míg a textíliával behúzott bútorok ideális lakóteret biztosítanak számukra. Vegyük tehát fontolóra a textilkárpitok bőrre vagy műbőrre cserélését, vagy valamilyen más, kemény felületre, mint a fa vagy a műanyag – de legalábbis csökkentsük le otthonunk kárpitozott bútorainak számát. A textilhuzatokat többféle módon kezelhetjük/tisztíthatjuk. Az akaricidák (atkaölők) csak az anyag legfelső rétegét járják át, így a lejjebb megbújó atkák túlélik, ezért a kezelést követően még erős porszívózással el kell távolítani az atkaallergéneket. A denaturáló szerekben lévő csersav megváltoztatja az allergének – köztük a virágpor, a hámpikkely és az atkaallergén – szerkezetét (denaturálja őket), így már nem váltanak ki allergiás reakciót. Évente három-négy alkalommal kell használni, de vigyázat: a halvány textíliákat és szőnyegeket kifakíthatja, de emberre és állatokra nem ártalmas. A gőzkezelés csak a felszín közeli atkákat pusztítja el, ám a kárpit (és matrac) mélyebb rétegeiben meghúzódó atkákat valószínűleg nem érinti. A gőzkezelést nagyjából háromhavonta kell elvégezni, az elpusztult atkákat és allergéneket utána porszívózással kell eltávolítani, de az egyszerű háztartási porszívóknak ehhez kicsi a teljesítménye. A gőzkezelésen kívül van még a hőkezelés és a folyékony nitrogénnel való atkátlanítás. Néhányan azon az állásponton vannak, hogy az allergiások távolítsák el a szőnyegeket a lakásból, mert „megfogja” a port, amely egyébként szabadon köröz a levegőben. A hozzáértők általában a kemény felületű padlóburkolókat tartják egészségesebbnek, ahonnan egyszerű takarítással könnyen eltávolító a felgyülemlett por. Ha mégis úgy döntünk, hogy szőnyegpadló kerül a nappaliba vagy a hálószobába, legalább a gyerekszobából távolítsuk el, tegyük ki a nem mosható kisebb szőnyegeket is, hiszen a gyerekek nagyon sok időt töltenek ott alvással vagy játékkal, és a benne lévő anyagok folyamatos irritációja mellett.
Jól válasszuk meg a festékeket!
A festékek, ugyanúgy, mint a lakkok és ragasztók, oldószereket tartalmaznak. A falfestékek nagy része vízbázisú, míg a fára kaphatók víz- és olaj alapúak. Az oldószer feladata, hogy az olajat felhígítsa, hogy a festék eldolgozható legyen. Az olaj alapú festékek nagyobb valószínűséggel okoznak gondot az allergiásoknak, mivel nagyobb arányban tartalmaznak oldószereket, ám vannak olyan allergiás betegek is, akiknél még a vízbázisú festékek is kiváltanak bizonyos tüneteket; mások csak csökkenteni szeretnék a környezetükben előforduló illékony szerves vegyületek hatását. Léteznek azonban olyan falfestékek, amelyek nem tartalmaznak illékony szerves anyagot, és a penészesedést anélkül gátolják, hogy ehhez vegyszereket adagoltak volna.
Fűtési rendszer és allergia kapcsolata
A fűtési rendszerek közül az allergiások számára azok a megoldások jöhetnek szóba, amelyek csak a legcsekélyebb mértékben kavarják fel a port. Érthető tehát, hogy a hősugárzók és ventilátorral támogatott fűtőtestek miért nem jelentenek jó megoldást, a megnövekedett fajlagos költségek mellett persze. A radiátorok szintén forgatják a meleg és hideg levegőt, ezzel együtt pedig a poratkákat is, de egy megfelelően takarított lakásban ezek csak nagyon súlyos érzékenység esetén okozhatnak tüneteket. Külön szót érdemel a padlófűtés, amelyet az allergiások néhány évvel ezelőtt feketelistára tettek, hiszen ez a rendszer volt az, amely a leginkább megmozgatta a légkeringést a lakóterekben. Időközben azonban, köszönhetően a technológiai újításoknak, változott a helyzet. A mai jól hőszigetelt lakások miatt ugyanarra a lakóterületre kevesebb hőveszteség adódik, így ugyanazon a felületen – a kisebb hőigény miatt – alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet is elegendő, így csökken a hőmérséklet-különbségből adódó felhajtóerő. Ha a padlófűtés mellé esetleg falfűtést is tervezünk, akkor a még nagyobb hőleadó felület miatt még alacsonyabb vízhőmérséklettel is elérhetjük ugyanazt a hatást, így sehol nem jön létre nagy hőmérséklet-különbség, vagyis nem kavarog a por a lakásunkban, házunkban.
Tudta-e?
- Ha bútorlapokból készítünk bútort, vegyük figyelembe, hogy a gyártásánál többféle ragasztót is használnak, és például a csirizzel vagy gyantával összeragasztott farost jóval nagyobb mennyiségű formaldehidet tartalmaz. A szúrós szagú gáz különösen az első hónapokban párolog ki erőteljesen, súlyosbítva az allergiás tüneteket, később ez fokozatosan lecsökken.
- A különböző padlóburkolatok közül a mázas vagy üvegszerű csempék felülete vízhatlan, a porózus lapokon azonban megtelepedhetnek a baktériumok és egyéb mikroorganizmusok, és könnyen be is szennyeződnek, ezért utóbbiakat allergiában szenvedők lehetőleg ne válasszák.
Hozzászólások