Amikor megfelelően nagy elszántságra és anyagi erőforrásra tettünk szert, és egy kényelmes otthonra vágyunk, belevágunk a házépítésbe. Laikusok számára ez nem egyszerű feladat (ám annyira nem is bonyolult), de ha csapok, burkolatok nézegetésével kezdjük, biztosan rossz úton járunk!
Az építkezés folyamata öt lépésre tagolható, amely sorrendet nem célszerű összekeverni, mert általában nem hozza meg a kívánt eredményt, azaz egy jól élhető, szép, megfelelő ár-érték arányos házat. Íme a helyes sorrend: 1. költségek tervezése 2. telekvásárlás 3. tervezés 4. építés 5. költözés
Mennyibe kerül?
Ezt a kérdést pontosan csak az építkezés végén tudjuk megválaszolni, de addig is, a kezdés előtt készítsünk költségbecslést. Pontos költségvetést azért nem tudunk készíteni, mert házunk még meg sincs tervezve. Vegyük figyelembe a telek árát, az építőanyagok bekerülési költségét, ezt négyzetméter nagyságrend szerint tudjuk becsülni egy szorzószámmal, a tervezés díját, az ügyvédi költségeket, a szintén tetemes anyagszállítás díját. Az épület árát sokban befolyásolja, hogy milyen minőségű a választott burkolat, a nyílászárók, a gépészet. Szintén költségnövelő tényező, ha a telek elektromos, víz-, csatornabekötéseit bővíteni kell, ami a majdani fogyasztás mértékétől függ. Amikor az építkezés költségvetését készítjük, ne feledkezzünk meg a végső munkafolyamatokról sem – kerítés, kert, udvar kialakítása –, ezekre általában már nem szokott elegendő pénz maradni.
Telekvásárlás
A telekvásárlásnál számos tényezőt kell figyelembe venni: hol található a telek – gondoljuk végig, mennyire egyszerűen vagy nehézkesen tudunk majd bejárni munkahelyünkre, gyerekeknek milyen az óvoda, iskola elérhetősége –, milyen a telek tájolása, mik a beépíthetőségi lehetőségek, telekhatárra, utcavonalra, meghatározott építési vonalra kell-e építkeznünk, mekkora alapterületű, milyen magas lehet az épületünk, ezekkel szemben mi milyet szeretnénk. Már itt, a telekvásárlásnál javasolt, hogy kérjük ki szakember tanácsát, de ha már birtokunkban van egy telek, nincs mit tenni, arra kell építkezni, de ebből is kihozhatjuk a legjobbat.
A tervezés folyamata
Tervezőt ismerős ajánlása alapján vagy az internetről választhatunk. A legfontosabb, hogy az első személyes találkozáson kialakuljon a szimpátia, mert akkor megtaláltuk a megfelelő embert. A tervező persze pénzért dolgozik, de a tervezési díjon ne nagyon spóroljunk, mivel a kivitelezés során a minőségi terv bőven visszahozza az árát. Kerüljük azt a megoldást, hogy kockás papírra lerajzoljuk (esetleg vonalzóval) házunk alaprajzát, hogy „csak ezt lehet, csak ezt kérjük, semmi mást!”. A legjobb esetben szó nélkül otthagy bennünket a tervező, vagy megpróbálja elmagyarázni, mi a rossz a rajzunkban (valószínűleg a 90 százaléka). Hallgassunk rá, ő ért hozzá, és bizonyosan nem akar rosszat nekünk. Persze az igényeinket mondjuk el világosan, akár le is rajzolhatjuk, nem baj, ha csúnya, aránytalan a rajz. Beszéljük meg a tervezővel azt is, ha nagyméretű bútorunkat szeretnénk az új lakásban is használni. A régi bútorok ugyanis minden mai modulrendszerből „kilógnak”, és nincs annál rosszabb, mint ha költözésnél derül ki, hogy a nagymama szekrénye nemhogy az ajtón, de a szobában sem fér el használhatóan. Amennyiben van jó állapotú, működő kazánunk, közöljük előre a tervezővel, mert nem biztos, hogy megfelelő a nagysága, teljesítménye, kéménybekötése stb. Valamilyen szinten tájékoztassuk anyagi lehetőségeinkről is, mert az építésznek könnyen „elszalad” a keze, és egy csodát tervez, ami gyönyörű szép, tetszik is, csak ötször, netán tízszer többe kerül a mi keretünknél. A tervezőtől először vázlatterveket kapunk, ekkor beszéljük vele át, hogy mi tetszik, min szeretnénk változtatni. Ne legyünk erőszakosak, de ne is hagyjuk magunkat mindenre rábeszélni, legyünk kompromisszumkészek. Miután mindent átbeszéltünk, rendben találtunk, elkészülnek a végleges tervek, már kezdhetjük is az építkezést. Az elkészült terveken, ha lehet, utóbb ne módosítsunk, mert ez pénzbe kerül, a módosítások időszaka a vázlattervi rész volt.
Azaz csak majdnem kezdhetünk építkezni, mert még szükségünk van statikai, gépészeti, elektromos, geotechnikai tervekre és geodéziai bemérésre is. Ezek tartalma az épület 300 négyzetméter összes hasznos alapterület alatti vagy feletti nagyságától függ. A terveket intézhetjük magunk is, vagy megbízhatjuk vele az építészt is (ha vállalja), inkább utóbbi javasolt. Amennyiben mi magunk, különkülön bízzuk meg a szakági tervezőket, úgy némi pénzt valóban meg tudunk spórolni, de a tervezők (statikus, gépész, elektromos stb.) közötti műszaki kommunikációt is nekünk kell lebonyolítani, ez pedig nem vezet jó eredményre, ha nem értünk hozzá.
Építkezés
Az építés sem egyszerű kérdés. Mielőtt megbíznánk valakit a kivitelezéssel, kérjünk több cégtől ajánlatot, referenciákkal! Ezek a cégek honlapján megtalálhatók, néhányat célszerű le is ellenőrizni. A megállapodást mindenképpen foglaljuk írásba, keressünk hozzá jogászt. A szerződésben mindent írjunk le részletesen: munkaterület átadása, kezdés, befejezés, ár (tételes elszámolás vagy átalánydíj), kifizetés ütemezése, a megrendelő ellenőrzési joga, többletmunka, pótmunka, késedelem esetére kötbérezés, elállás joga, műszaki átadás-átvétel időpontja, jótállás stb., aláírt szerződés nélkül ne dolgoztassunk! Köthetünk szerződést egyetlen céggel, amely az egész munkát elvégzi, mint generálkivitelező, az alapozástól a belső festésig. Megbízhatunk külön-külön egyes munkafolyamatokra is cégeket, ekkor szükségünk lesz műszaki ellenőrre. Az építéshez megvásárolhatjuk magunk is az építőanyagot, de hozhatja a kivitelező is, mindkettőnek megvan az előnye és a hátránya is.
Rendszeresen ellenőrizzük a helyszínen az építési folyamatokat (hozzáértésünk függvényében), hogy azt az anyagot építik-e be, amit megajánlottak. Ez ugyan kicserélhető más, ugyanolyan műszaki paraméterűre is, de ehhez adja meg a tervező a hozzájárulását. Adott esetben mi is cserélhetjük az anyagot, ha találunk a tervezettnél jobbat, olcsóbbat, de hagyassuk jóvá a cserét az építésszel. Az ellenőrzéshez kérhetjük a tervező segítségét is, akivel köthetünk tervezői művezetési szerződést, belefoglalva e feladatot is (amennyiben vállalja), de ha műszaki ellenőrt foglalkoztatunk, erre nincs szükség. Lehetőség szerint egyösszegű átalányáras szerződést kössünk, ezzel van a legkevesebb probléma, tételes elszámolású szerződésnél ugyanis mindent fel kell mérnünk, ha tudjuk, hogy hogyan kell, ha pedig nem, akkor meg kell bíznunk valakit ezzel a feladattal. Végül, ha elkészült a házunk, jöhet a remélhetőleg örömteli utolsó fázis, a beköltözés. Sok sikert kívánunk!
Hozzászólások