Növények a tetőn – Ma még hihetetlennek tűnik, de pár éven belül nagyvárosaink akár összes kopott, szürke tetőfelületét növényzet boríthatja. A zöldtető évezredes találmány. Ki ne ismerné például Szemiramisz függőkertjét, a világ hét csodájának egyikét – Hasonlóan nagy hagyománya volt a tetőzöldesítésnek Skandináviában is, ahol még mindig számtalan – fűtetőt – látni, ugyanúgy, mint nálunk a földbe süllyesztett borospincék egész sorát.
A modern építészet is felismerte a tetőzöldesítésben rejlő lehetőségeket. Nyugat-Európa számos országában, különösen Németországban már törvény szabályozza, hogy az újonnan épülő lapostetős épületeket zöldtetővel kell fedni. Ennek eredményeként ott évente körülbelül 1 millió négyzetméternyi zöldtető épül. Már hazánkban is megvannak mindazok a technikai és anyagi feltételek, melyek segítségével növényzettel fedhetjük az amúgy kihasználatlan tetőfelületeinket. Sajnos nálunk még kevesen ismerik a zöldtetők jótékony hatásait, sokan luxusnak tartják a kertet a tetőn. Ez azonban tévhit, egy egyszerűbb zöldtető már minimális többletköltséggel megépíthető, és esztétikai értéke mellett olyan előnyöket nyújt mind az épület, mind a benne élők, mindpedig a környezetvédelem szempontjából, ami indokolja elterjedésüket.
Megtérülő befektetés
A zöldtetők a telepített növényzet segítségével tisztítják a levegőt, javítják a mikroklímát a folyamatos párologtatással, ezáltal a hőmérsékletet is csökkentik, ami a városi betonrengetegben igen kedvező. Amíg egy hagyományos szigetelésű tető felülete nyári melegben akár 85°C-ra is képes felmelegedni, addig egy növényzettel telepített tető hőmérséklete nem emelkedik 25-28°C fölé. Hasznosított felületnek számítanak, új épületek esetén a földvastagságtól függően jóváírhatók a beépítési százalék számításánál. Kiváló hőszigetelő rétegként funkcionálnak, télen a fűtési, nyáron az épület hűtéséhez felhasznált energia mennyiségét csökkentik. Jó zajelnyelők és tűzvédelmi szempontból sem elhanyagolhatóak. Nagyvárosokban igen jelentős a csapadékvíz-visszatartó képességük. A csapadék egy részét elnyelik és hasznosítják, másik részét viszont késleltetve juttatják a csatornarendszerbe, ezáltal kisebb terhet kell elviselniük az amúgy is túlterhelt csatornahálózatoknak. Ami szintén nem elhanyagolható, hogy védik a szigetelést a káros UV-sugárzástól, ezáltal meghosszabbítják a tető élettartamát. Egy növényzettel telepített, jól megépített – különös tekintettel a hibátlan vízszigetelésre – zöldtető akár 30 évig is életképes, míg ugyanez az idő egy hagyományos szigetelésű tetőnél 15 év. Aki tehát azzal érvel a zöldtetők ellen, hogy anyagi okokból nem éri meg építeni őket, mert túl drágák, annak csak részben van igaza. A telepítéskori költsége valóban magasnak tűnhet egy hagyományos szigeteléshez képest, de hosszú távon mindenképp többszörösen megtérülő befektetés.
Nem elég felhordani a földet
Zöldtetőkkel kapcsolatban azonban nem csak a befektetési költség az egyetlen tévhit. Sokan azt hiszik, egy zöldtető nem más, mint hogy a tetőre felhordunk földet és beültetjük növényekkel. Ennél egy zöldtető sokkal több. Olyan komplex rendszer, melyben az épület teherhordó födéme, a hő- és vízszigetelés, egyéb műszaki rétegek (például szivárgóréteg), a speciális tetőkerti talaj és a növényzet szerves egységet alkotnak. Ebből adódóan nem érdemes saját magunknak nekiállni például a garázstetőnkből oázist varázsolni, bármennyire csábító is a gondolat, inkább forduljunk szakemberhez. Egy jó zöldtető megépítéséhez építész, statikus, szigetelő szakember és kertész komoly szakmai együttműködésére van szükség. A tetőre felhordott földréteg ugyanis olyan súlytöbbletet jelent az épület teherbírása szempontjából, ami már önmagában indokolja, hogy kikérjük szakértő véleményét. Új épületek esetén már a tervezésnél figyelembe lehet venni, hogy a tető növényesítve lesz. A földréteg vastagságát, ezáltal a zöldtető típusát is könnyebb kiválasztani.
A magastető sem akadály
A zöldtetőknek számos fajtája létezik. Csoportosíthatjuk őket a tetőszerkezet típusa (magas és lapos tetők), a tető emberi tartózkodásra való alkalmassága, illetve az ún. kertészeti felépítmény (speciális tetőkerti föld és a növényzet) alapján. Mind a lapos, mind a magastetők növényesíthetők; a magastetőknél nemcsak a teherbírás, hanem a lejtés szöge is meghatározó, de ma már az ilyen típusú tetők beültetéséhez is számos műszaki megoldás létezik. A zöldtető működhet kertként, nagy épületek tetején közparkként, de vannak folyamatos tartózkodásra nem alkalmas, ökológiai védőrétegként funkcionáló tetőfelületek is.
A zöldtetők leggyakrabban a föld vastagsága, a telepített növényzet összetétele és a fenntartási munkák alapján csoportosíthatók. Az intenzív zöldtetőkre – amiket a köznyelv tetőkerteknek nevez -, a 25 centiméternél vastagabb földrétegbe szinte bármilyen növény ültethető. A régebbi épületek ezt a fajta terhelést nem bírják el, ezeken a tetőfelületeken azonban nyugodtan kialakíthatunk extenzív zöldtetőket. Extenzív zöldtetők esetén a növényzet sekély, maximum 15-20 centiméteres tetőkerti talajban fejlődik. Növényápolási munkát csak az évi kétszeri fenntartó gyomlálás, illetve a telepítés évében, vagy kifejezetten száraz időjárás esetén alkalmazott csapadékpótlás jelent. Állandó tartózkodásra általában nem alkalmasak, viszont a már felsorolt előnyök miatt mindenképp érdemes létrehozni őket.
Bármilyen zöldtetőt is létesítünk, hosszú évekig örömünk lesz benne, télen-nyáron rendkívüli látványban lesz részünk, csökken a gázszámlánk, s a környezetünkért is tettünk valamit.
Hozzászólások