Sok megoldandó akadállyal találjuk szemben magunkat, amikor elkezdjük új házunk építését. Ki legyen a vállalkozó, honnan szerezzünk be a legjobb áron az anyagokat, milyen legyen a burkolat és így tovább. Ezek között talán kicsi problémának tűnik a vízszigetelés, pedig ez az építkezés egyik sarokköve, aminek tökéletesnek kell lennie ahhoz, hogy felhőtlenül örülhessünk új otthonunknak. Kis odafigyeléssel jól megoldható ez a művelet, mert ha már megjelenik a falakban a víz, sok pénzbe kerül a javítása.
Aki lakott már nedvesedő falú lakásban, vagy akár csak a pince vizesedett, tudja, milyen kellemetlen az állandóan pergő vakolat, a kellemetlen szag, a penészesedés. A vízszigetelésnél miből is erednek a gondok? A rossz vízszigetelésnek leginkább két fő oka van, egyrészt, hogy mindenféle jelöletlen, beazonosíthatatlan, nem megfelelő minőségű szigetelőlemezeket választunk, és azokat rossz helyre építjük be (de legalább kevesebb pénzbe kerültek), másrészt nem szakvállalkozóval, szakmunkásokkal végeztetjük el a munkát. Ezekkel a lépésekkel szinte borítékoljuk, hogy házunk alulról és felülről is beázik, de minimum nedvesedni fog. Víz ellen két fő helyen kell védekeznünk, alulról (pince és alapszigetelések) és felülről (terasz és lapos tetőszigetelések). A pincei szigetelésünknek talajpára, talajnedvesség vagy talajvíznyomásnak kell ellenállnia. A szigetelő anyagok ennek megfelelően többfélék lehetnek, úgymint bitumenes lemezek, PVC lemezek, gumilemez szigetelések, kenhető szigetelések és más ritkábban használt szigetelések.
Bitumenes lemezek
A vékonylemez-szigetelésekkel nem foglalkozunk, mivel ezeket forró bitumen mázzal kellett átkenni, emiatt fektetésük nehézkesebb volt, ezért használatuk is egyre ritkább A bitumenes nehézlemezszigetelésnél három főbb tulajdonságra figyeljünk: a bitumentartalomra, a hordozó anyagra és a bitumen minőségére. Ezek a paraméterek azért fontosak, mert ezek határozzák meg, hogy a lemez hová építhető be. A bitumentartalmat a lemezen jelölik, ez általában 2-6,7 kg/m2 között van (utóbbi már hídszigetelőlemez). Fontos, hogy a bitumentartalmat ne keverjük össze a lemez vastagságával. A bitumenes lemezek vastagsága általánosan mm-ben van megadva, ami általában 2,5-5,5 mm között változik, de vannak olyan bitumenes szigetelőlemezek is, amelyek milliméter helyett kilogrammban (kg/m2) vannak megadva.
A bitumenes lemez hordozórétege a bitumenes lemezek „váza”, erre a rétegre dolgozzák rá a bitumenkeveréket. A hordozóréteg határozza meg a bitumenes szigetelőlemez mechanikai tulajdonságait, a szakadási nyúlást és a szakítószilárdságot, azt, hogy a szigetelő lemez milyen könnyen szakad el. A hordozóréteg lehet korhadóbetétes, üvegfátyol (vékony üvegszálak rendezetlen halmaza), üvegszövet (nagy terhelési igénybevételnek kitett vízszigetelő lemezek hordozóanyaga), poliészter (a poliészter szerkezete szerint többféle lehet, szőtt, végtelenített stb.).
A bitumenes lemezek anyaguk szerint lehetnek oxid fúvatott és modifikált bitumenes lemezek. A modifikáció azt jelenti, hogy a bitumen tulajdonságait hozzáadott anyagokkal módosítják. Így a lemezünk akár -15 vagy -30 fokos hidegben is rugalmas és használható marad, valamint akár +135 vagy 155 °C fokon kezd csak olvadni. Az APP (attaktikus polipropilén) modifikációjú bitumenes szigetelőlemez. Az APP modifikált bitumen rugalmas könnyen bedolgozható, jó öregedésálló. Mivel nyáron melegben nem lágyul fel, kiválóan lehet vele szigetelni melegebb nyári időjárás esetén is, de hidegben is alkalmazható. SBS (stirol-butadén-stirol) modifikációjú bitumenes szigetelőlemez: az SBS modifikált bitumenkeverék jóval lágyabb elasztikusabb, mint az app-s keverék, öregedésállósága kiváló. Mivel a nagy hidegben sem veszti el rugalmasságát, téli szigetelési munkák esetén jól beépíthető.
Mire figyeljünk a beépítésnél?
S hogy mire is figyeljünk a beépítésnél, és melyik bitumenes lemezt a ház melyik részében tudjuk felhasználni?
A szigetelendő felület, akár pince, akár tető, akár oldalfal tiszta, por ments, repedésmentes és száraz legyen. Ez oldalfalnál vakolt felületet jelent, de itt nem kell simítani a vakolatot, elég, ha „lécbe” van vakolva. A negatív hajlatoknál, ha vannak, holkert kell húzni, hogy a lemez a fordulásnál ne törjön meg. A betonfelületet le kell simítani, a lécbe húzott beton nem jó, mert az érdessége, felületi töredezettsége nem megfelelő arra, hogy rátegyük a szigetelést. A falcsatlakozásnál szintén holkert kell húzni. A felületnek megfelelő keménységűnek kell lennie, és fontos, hogy elmozdulás ellen biztosítva legyenek. Ez azt jelenti, hogyha szigeteléstartó-falat készítünk, akkor annak minimum 12 cm vastag kisméretű téglából kell készülnie, 25 cm vastag erősítő pillérekkel, vakolva. Ez után készíthetjük el a falra ragasztva a szigetelést, majd falazhatjuk a pincefalat, ahol is beszorító habarcsréteget kell raknunk a fal és a szigetelés közé.
Vasbeton pincefalnál nincs szigeteléstartó-fal, itt zsaluzás, betonozás (vasszereléssel) és kizsaluzás után lehet a vasbetonfalra szigetelni. Ez után kell megvédenünk a szigetelést a föld visszatöltése előtt, szigetelésvédő éltéglafallal vagy szivárgó lemezzel. A felület keménysége azért is fontos, hogy a kellősítés elérje a célját, és a felülethez tapadjon a szigetelőlemez, ne pedig csak egymáshoz és a felületről „leszakítsa” a szigetelőlemezt, annak porózussága, rossz minősége miatt.
A felületeket a szigetelés előtt „kellősítéssel” lássuk el, ez bitumen máz, ami tapadó hidat képez a felület és a bitumenes lemez között. .Léteznek olyan tetőszigetelések, ahol nem rögzítik a szigetelést az alatta lévő szerkezethez, hanem valamilyen leterhelő réteget kap, ez jellemzően kavics leterhelés. A szigetelőlemezeket hegesztéssel ragasszuk a felülethez és egymáshoz. Ez gázpalackos lánghegesztést jelent. Ekkor a lemez bitumentartalmának egy része kiolvad a lemezből, és ezzel ragad a másik lemezhez vagy felülethez. Ügyeljünk a megfelelő hegesztőláng-használatra, a kifolyatási- elkenési szabályok betartására, lemezátfedési követelmények figyelembevételére, hajlaterősítések beépítésére. A pincefalra kerülő külső szigetelésünket lehetőleg mindig vezessük a lábazat fölé. A hegesztőláng rossz használata esetén a bitumenes lemezből teljesen kiolvaszthatjuk a bitumentartalmat, akár el is égethetjük, ami ekkor már nem fog szigetelőlemezként működni. A lemezek hegesztésénél egyébként is mindig figyelmese járjunk el, mivel akár tüzet is okozhatunk, felgyújthatjuk a házunkat.
A talajnedvesség elleni szigetelés alá legalább 6 cm vastagságú C.12 aljzatbetont kell készíteni. Felületének a fentiekben leírt módon kell készülnie. Pinceszigetelésnél mindig két rétegben szigeteljünk! Mint az előzőekbe láttuk, az oxidált bitumenes lemezek alkalmazása visszaszorulóban van. Talajnedvesség és talajpára elleni szigetelések esetén, elválasztó rétegként az alkalmazástechnikai előírások figyelembevétele mellett felhasználhatók. A másik réteg mindig poliészter erősítésű modifikált bitumenes lemez legyen. A talajvíznyomás elleni szigetelés aljzatát legalább 10 cm vastag C. 16 minőségű vasalt aljzatbetonból készítsük. Itt már oxidbitumenes lemezt tilos alkalmazni! Talajvíznyomás esetén a szigetelést mindig terveztessük meg, ne bízzuk a kivitelezőre. Ebben az esetben többnyire ellen vasbetonfödém is szükséges, hogy a víznyomás ne nyomja, repessze szét az aljzatunkat és az azon lévő burkolatot. Az elkészült szigetelésünket azonnal védjük meg: a szigetelő szakcégek erre általában pe fóliát javasolnak, ez azonban, ha a szigetelésünkre kerül a betonréteg, nem védi meg a betonozás közben „beletaposódó” kavicsszemektől. Erre a célra használjunk inkább nagy tömörségű polietilénből készült szigetelésvédő lemezeket.
Utólagos vízszigetelés
Mit tehetünk, ha a leggondosabb odafigyelés mellett is rossz lesz a szigetelés? Jó hír, hogy utólagosan is lehet szigetelni a pincét/ alapot, ez viszont eléggé bonyolult, és igencsak drága. A teljesség igénye nélkül nézzünk pár módszert!
Az egészen hagyományos módszer az, hogy körbeássuk az épületet (szakaszosan), és méterenként kibontjuk a főfalat, (a „méterenként kibontjuk” azt jelenti, hogy a métereket nem közvetlenül egymás mellett/ után bontjuk, hanem kihagyásokkal, szigorúan követve a tervet). Ide rakjuk lángolvasztásos hegesztéssel két/három rétegben a szigetelést. Ez után a kibontott részt visszafalazzuk, és kiékeljük, úgy, hogy a két oldalán csatlakozni tudjon a következő szigetelési rész. Ez után megtesszük ugyanezt az épület egy másik pontján, és folytatjuk, amíg össze nem érnek a szigetelések. Ez után csatlakoztatjuk a külső függőleges szigetelést, amit a pincefal külső részén készítünk el, valamint belül a vízszintes padlószigetelést. Ez egy bonyolult módszer, statikus és szigetelési terv kell hozzá.
A sajtolásos módszernél acéllemezeket sajtolnak át a téglafugákon, amelyek összeérnek, ezért nem kell a falat kibontani szakaszosan, az átsajtolt acéllemezekhez csatlakoztatható a külső és belső szigetelés. Mindkét módszernél el lehet készíteni a szigetelést a pince belső oldalán is, ám a szigetelésnek ekkor kell készíteni egy szigetelésvédő falat , talajpára, talajnedvesség esetén. Amennyiben azonban talajvíznyomással állunk szembe, nem elég a szigetelésvédő fal. Ebben az esetben ellen vasbetonfödém kell a padlóra, a falakhoz vasbetonfal szükséges, amelyek belülről tartják a szigetelést, hogy a víznyomás ne tudja fel-, illetve elnyomni. Ezt a falat kisméretű téglából is el lehet készíteni, de nem érdemes, mert túl vastag lenne, túl sok helyet venne el a pince alapterültéből. A vasbetonfalat a meglévő pincefödémhez kell kitámasztani. Ennek az utólagos szigetelésnek az elkészítése igen bonyolult és költséges, helyette sokkal olcsóbb, ha az eredeti szigetelést készítjük/készíttetjük el jól. Vegyi falszigetelést is lehet készíteni, ha nem túl sok vízzel állunk szemben. Ez jellemzően talajpára, talajnedvesség esetén készíthető. Ekkor, téglafalnál, két sorban, egymástól eltolásban ferde lyukakat fúrunk a falba és ezt először vízzel, majd utána ún. szilikofób anyaggal kitöltjük. Ez megszilárdulás után vízszigetelő réteggé válik, amihez toldható a szigetelés.
Kent szigetelést is készíthetünk a pincefal belső oldalán, amelynek fajtája és minősége függ a talajvíz mennyiségétől. Vannak olyan kent szigetelések (vakolatok), amelyek 16 m talajvíznyomásnak is ellenállnak a negatív oldalon (pince belső oldalán). Csak itt vigyázzunk, mert vannak olyan kent szigetelések, melyeknek csak a reklámjuk jó, és van olyan is, amelyik jól használható. Ne feledjük, hogy utólagos pinceszigetelésnél szükség lehet utólagos szivárgórendszer kiépítésére az épület körül, ami sajnos még tovább növelheti a költségeket.
Hozzászólások