általánosan elterjedt vélekedés, hogy saját célra épülő házhoz a költségeket feleslegesen növelő luxus részletes épületgépészeti tervet készíttetni, a gyakorlott szerelők nélküle is boldogulnak. az építési engedély megszerzéséhez elegendő a víz-, csatorna- és elektromos hálózat sematikus jelzése is, ma még egyedül a gázbekötés engedélyezéséhez szükséges műszaki terv.
Nos, a dolog nem egészen így áll: Budapesten és környékén 2002. január elsejétől a víz- és a csatornarendszer alaprajzát, elvi kapcsolási rajzát, a vezetékek épületen kívüli és belüli nyomvonalát, a vízvételi és szennyvízcsatlakozási helyeket, ezek gépészeti összetevőit, hossz- és keresztmetszeti méreteit is pontos műszaki rajzon kell benyújtani engedélyeztetésre a területileg illetékes szakhatóságokhoz (vízművekhez, csatornatársasághoz). Az EU-csatlakozás után ez a gyakorlat országosan érvénybe lép.
Tudjon olvasni!
Milyen legyen, mit tartalmazzon a szakszerű vízvezeték terve, hogyan olvassa, értelmezze, kövesse azt a kivitelező, a vízvezetékszerelő – Világos, áttekinthető, érthető terv rutinos épületgépészeti tervező keze alól kerül ki. Ezzel többnyire nincs gond, inkább a rajzot felületesen olvasó vagy figyelmen kívül hagyó vállalkozók munkájával adódhatnak bajok.
A leendő háztulajdonosnak, illetve a megbízott építésvezetőnek, műszaki ellenőrnek nem szabad megengednie, hogy a szerelő kényelemből, önfejűségből felülbírálja a tervet, esetleg hanyagságból attól lényegesen eltérjen. Fontos, hogy a tervben kiírt anyagmennyiséget, az elkészítés módját betartsa, a hossz- és keresztmetszeti méretekhez szigorúan igazodjon a szerelő. Munkája befejeztével végezze el az előírt technikai, illetve nyomáspróbákat, és csak az esetleges hibák elhárítása után földeljék el, falazzák, betonozzák be a csöveket.
A szerelőnek a terv olvasásakor a szennyvízhálózat részleteire is figyelnie kell, ugyanis gyakori szarvashiba a szellőztető szakszerűtlen elhelyezése. A padlástérben – felejtett” szellőztetőcsőből távozó pára a fa épületszerkezetekre lecsapódva kárt okoz. Tipikus hiba, hogy a fürdőszobai padlóösszefolyóba nem kötnek be valamilyen gyakran használt berendezést (mosógépet, zuhanyozót, kézmosót). Szükség van a rendszeres vízátfolyásra, különben kiszárad az összefolyó, és kellemetlen szagú csatornagázok áraszthatják el a lakást.
A kivitelező rosszul értelmezett takarékosságból gyakran nem veszi figyelembe az előírt csőátmérőt. A vízvezetékrendszer zavartalan működése érdekében a tervben jelzett keresztmetszeteket szigorúan be kell tartani. Az építtető takarékosság felett érzett korai öröme rövidesen elpárolog, amikor megtapasztalja a gyenge vízhozamot, a működési zavarokat, a kazántól, osztótól távolabbi fűtőtestek hidegségét.
Alkotói szabadság
A jó vízhálózati terv precízen ábrázolja a telekre belépő, majd a továbbhaladó fő nyomócsövet, a vízaknát (annak szabványos méreteit), a csőtől megfelelő távolságra lévő szennyvíz- és elektromos vezeték elhelyezkedését, irányát.
A mérőóra elé fő elzárócsapot kell szerelni. A mérő után célszerű beiktatni egy ürít szelepet a hálózat teljes víztelítése végett.
A kert öntözésére szolgáló csapokat a fagyvédelem érdekében jól szigetelt zárófedelű, 1,2 méter mély kis aknákban elhelyezett záró?leürítő csapokkal kell szerelni Ha erre nincs mód, a zárószerelvényt fagymentes helyen, pincében, vagy az épületen belül kell elhelyezni, a kifolyócsapot pedig nyitva kell hagyni, hogy a bennmaradó víz fagyáskor szabadon táguljon.
Ma a 10 bar nyomást is elviselő, a föld alatt szinte örök életű polipropilén (KPE) műanyagvezeték az elfogadott, 1, illetve 3 colos méretben. A házi úszómedencéhez nagyobb átmérővel kell számolni.
Réz és műanyag
Épületen belül ízlés dolga, ki milyen anyagból lévő csövet használ. Napjainkban rézből és műanyagból is számos márka közül választhatunk. Műanyagból kiváló hazai termék is kapható. Rézzel nehezebb dolgozni, sok a forrasztás, csőhajlítás, műanyaggal haladósabb a munka. A teljes kiépítés ára viszont szinte azonos. Rézből a csövek drágábbak, az összekötő elemek olcsóbbak, maga a szerelés több élőmunkával jár. A műanyag cső olcsó, itt a fittingek kerülnek sokba, de haladósabb a munka, akár házilagosan is összerakható a hálózat. A műanyagok térnyerése ellenére a réznek továbbra is megmarad a szerepe: a napenergiás melegvíz termelő eszközök nyomás alatti forró vizét nem ajánlatos a magasabb hőfokon lágyulásra hajlamos műanyagcsövekben vezetni a tároló tartályig.
Tompít, szűr, lágyít
Ahol a hálózati nyomás tartósan vagy időnként túllépi a felszerelt készülékekre megengedett legnagyobb nyomást, nyomáscsökkentőt kell beépíteni a hálózatba, vagy központilag, vagy egyet-egyet a védendő készülék elé. Mivel a nyomáscsökkentő is tönkremehet, a csökkentett nyomású teret súly- vagy rugóterhelésű biztonsági szelepekkel védjük. A melegvíztárolók elé a hidegvízhálózatba célszerű tágulási tartályt beépíteni a kitágult vízmennyiség felvételére. Ha nem fogyasztunk melegvizet, de a bojlerben lévő vizet melegen tartjuk, a fűtés hatására térfogat-növekedés lép fel, s a tágulási tartály megakadályozza, hogy a kitágult víztömeg a biztonsági szelepen távozzon. A biztonsági szelep csak akkor kezd működni, ha elromlik a szelep, vagy túlnyomás keletkezik a melegvizes tartályban.
A vízütéstompító csökkenti az áramló víz hirtelen megállításából a csőben keletkező zajokat, a pillanatszerűen fellépő nyomáshullámokat. Ilyen tompítót kell szerelni minden olyan készülék elé, amelyben gyors zárású szelep működik, mint a mosó- és mosogatógép, a melegvízkészítő vagy a gáz kombifűtő. Ezt közvetlenül a készülék elé, vagy az elzáró szelep és a védeni kívánt vezetékszakasz közé kell beilleszteni.
Manapság háztartási használatra is elterjedtek a vízszűrő és vízlágyító berendezések. A mérőóra elé elhelyezett központi szűrő betétekkel látható el, attól függően, hogy mitől szeretnénk megtisztítani a vizet. A mechanikai szűrők leválasztják a durva és parányi lebegő részecskéket, a szénszűrők a klórt, az íz- és szagrontó vegyületeket, az UV sugárzó és ózonizáló egységek pedig elroncsolják a növényvédőszer maradványokat, oldott szerves vegyületeket, baktériumokat, vírusokat, ezáltal ásványvíz tisztaságú vizet nyerünk. A központi mechanikai szűrő után is kiválhat, lerakódhat üledék, szennyeződés a cső falára, majd onnan leválva, s a vízáramba kerülve veszélyeztetheti a nyomáscsökkentőt, a kerámiabetétes csaptelepeket, ezért e szerelvények elé is érdemes szűrőt beépíteni, de a szűrőbetétes sarokszelepeket semmi estre sem szabad kifelejteni.
Sokan iktatnak vízlágyítót a hálózatba, mert tudják, hogy a kalcium- és magnéziumsóktól kemény magyarországi vizek tönkreteszik a csapokat, a vízmelegítő és fűtőkészülékeket, eldugítják a vezetékeket. Jóllehet mindez többletköltséggel jár, a készülékek élettartama, a hálózat jó üzemelése révén a ráfordítás megtérül.
Hozzászólások