Amikor a tévé képernyőjén feltűnik Orosz Andrea, amint a gyerekeknek energiadús reggelit kínál, könnyen azt hihetnénk, mindez a reklám szülötte: az ideális család, az egészségtől kirobbanó srácok, a vidám otthon. Pedig minden valódi, még az is igaz, hogy gyerekei szeretik a csokikrémet. Andrea nevét a – 80-as években tanulta meg az ország, amikor úszó Ifjúsági Európa Bajnok lett. Később, a pótolimpián második, majd az EB-ken előkelő helyezéseket ért el. Férje, Csipes Ferenc sportkarrierjét könnyű összefoglalni: nyolcszoros világbajnok kajakozó. Ennyi elég is, nem igaz?
A csöndes utca mintha nem is a fővárosban volna. Itt akár fürdőnadrágban is átmehetnek a ház lakói a szomszédba, minden nyugodt és kisvárosias. Pedig a házak itt is többszintesek, és a gyerekek, Barnabás és Tamara átszállás nélkül pillanatokon belül bent lehetnek a belvárosi iskolában. A fiatal házaspár az esküvője utáni napon költözött a frissen elkészült házba. A széles erkélyről még idelátszanak a Gazdagréti lakótelep házai, ahol az első közös évet töltötték, s amelyre most is szívesen gondolnak vissza. Nemcsak azért, mert a lakótelepnek a levegője és a kis lakás elrendezése is kellemes volt, hanem mert ez volt az első, közös otthonuk.
Andrea Újpesten nőtt fel, zajos, forgalmas környezetben, és csak álmai között szerepelt, hogy egyszer saját kertje lehet. Csipes Ferencnek – jóllehet már tizennyolc éves korától önálló életet élt – valójában a lakások szempontjából ez csak azt jelentette, hogy hol itt, hol ott albérleteskedett.
Most a szoba ablaka egyenesen a saját kertre nyílik, a néhány lépcsővel magasabban fekvő konyhából pedig rálátni a nappalira, a tévé előtt játszadozó gyerekekre. Ideális ez a vacsorával foglalatoskodó Andrea számára, hiszen így nincs kirekesztve, részt vehet a társalgásban.
– Csakhogy ezt már mi alakítottuk így – neveti el magát Andrea – , amikor a gyerekek kicsik voltak, még fal választotta el a konyhát a nappalitól, az ablakokat is most, utólag nyitottuk a kertre.
– Az igazság az – kapcsolódik a beszélgetésbe Csipes Ferenc – , hogy amikor a ház készült, édesanyám, aki a terveket készítette, megmutatta nekem, de én nem láttam más, csak kockákat a papíron. Jó lesz így – – kérdezte. Jó, bólintottam. Most értem meg, miért mondják azt, hogy az első házat az ember az ellenségének építi, a másodikat a barátjának, és csak a harmadik saját magának. Persze, nem volt ilyen vészes a helyzet, de mi is bent lakva jöttünk rá, mit, hogyan szeretnénk. Szerencsére mindenen lehetett utólag is változtatni.
A terasz is nagyobb lett a ház mögött, az ablakokból kilátni a kertbe. Nagyon sok mindent házilag is meg lehetett oldani, lévén a családfő nemcsak világbajnok, de ügyes, otthont szerető családfő, aki a gyerekszoba emeletes ágyát is maga építette. – A kiszuperált bordásfalból nagyszerű létra lett?, s így megnövekedett a szobában a játszásra szánt terület. Az unalmas típusíróasztal vidám kék színt kapott, a játékokat tartó polcos szekrény pedig virágmintás tapétát. Az emeleten találjuk a hálószobákat, a fürdőszoba ablakát ezután vágatják nagyobbra, hogy az ablakból Andrea láthassa a hegyeket. Ha már ott vannak…
– A viakolor burkolatot is át kell helyeznem – mutatja Csipes Ferenc – , mert nem teszik a színe, nagy előny azonban, hogy veszteség, törés nélkül felszedhető, és valószínűleg az utcára kerül járdának.
– Kinek az ötlete volt, hogy színesek legyenek a falak?
– Közösen határoztuk el – mondja Andrea. – Először kékre gondoltunk, de azt hidegnek találtuk, s így a napsütötte sárga mellett döntöttünk. Szeretjük a színes falakat.
Ahogy a szintkülönbséget is nagyon megkedvelték. A lakás tele virággal – ezt mindenki szereti, és az egész otthon arról tanúskodik, hogy lakói otthon érzik magukat benne. Erre szokták azt mondani: – belakták?.
– Túlságosan is – dünnyög Csipes Ferenc. – Andrea nehezen tud ellenállni a buta tárgyaknak, így azokból mindenhova kerül. Pedig a televízió komoly műszaki tárgy, nem való a tetejére a sok apró holmi. Az ablakpárkánynak is örültem, hogy a kertből rá lehet pakolni, most pedig ha benyúlok, attól félek, valami felborul, vagy éppen megszúr egy kaktusz …
– Hogyne, amikor ilyen helyes dolgokat lehet kapni – ugrik fel Andrea az asztal mellől, és legújabb szerzeményét, a kis tejeskannát mutatja, amely szakasztott olyan, mint nagyanyáink zománcos tejeskannái voltak – persze kicsiben.
A dolog magyarázata, hogy Csipes Ferenc a levegős, nagy tereket szereti, az alig bebútorozott szobákat, a sima, egyszerű felületeket. Andrea pedig el-elcsábul, amikor valami amolyan igazán szívet melengető kedves, de valójában használaton kívüli dologra bukkan. De ahol csak ezen folyik a családi vita, ott nagy baj nem lehet…
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások