Vályogból jót és jól

Az acéllemez radiátorokról
Ráncolt vagy lapfüggöny?
A nád reneszánsza

Magyarországon közel hétszázezer vályogház áll. Felújításuk, felújíthatóságuk rengetegíkérdést vet fel, köztük olyanokat, amelyekkel ennek a régi parasztháznak a lakói is találkoztak. Beépíthetünk-e műanyag ablakokat? Szigetelhető-e a vályogfalazat? És a födém? Kiderül.A kilencvenéves, 70 centiméter vastag vályogfalakból épített házban három generáció lakik. Néhány éve a régi házat jelentősen kibővítették: a tető gerincmagasságához igazodva egy kétszintes toldalékot építettek hozzá a hagyományos hosszanti elrendezésű parasztházhoz. Mivel az építkezés jelentősen elhúzódott, így az új szárny külső vakolása előtt felmerült, hogy egyszersmind rendbe kellene tenni a régi házrészt is.

 

 

Hibaforrás: a műanyag nyílászárók
A falakhoz nem nyúltak a tulajdonosok, mivel a vastag vályogfalak télen elfogadhatóan hőszigetelnek, nyáron pedig kinn tartják a meleget. A felújítás során kicserélték az összes nyílászárót. Érdekes „öszvérmegoldás” született: a régi fatokokhoz nem mertek hozzányúlni, mert féltek, hogy ezzel jóvátehetetlenül sérül a vályogszerkezet, a tokokba viszont műanyag ablakok és ajtók kerültek. Az ablakok esetében a tok Uf=1,6 W/m2K, az üveg Ug=1,1 W/m2K hőátbocsátási tényezőjű. Ebből 1,3 körüli Uw-érték adódik a teljes ablakra. Ez ma már nem számít különösebben jónak, hiszen akár 0,8 Uw-értékű ablakokat is vásárolhatunk. Talán szerencsésebb lett volna a ház „természetességéhez” igazodva fa nyílászárókat beépíteni. Az átlagosnak mondható nyílászárók nem „lógnak ki” a hőszigetelés tekintetében alig átlagosnak mondható falszerkezetből. Annyit azonban sikerült elérni, hogy ma már nyugodtan le lehet ülni derékmelegítő nélkül is az ablak közelébe…

Hibaforrás: a homlokzat hőszigetelése
Egy vályogházat is lehet és érdemes utólag hőszigetelni. Fehér Endre építészmérnök, energetikai szakértő szerint az a legfontosabb, hogy a szigetelés ne rontsa le lényegesen a vályog páraszabályozó képességét. Polisztirol szigetelés nem ajánlott , de valamilyen gyapotos szigetelés igen. Ha a vályoghoz igazán illő, „speciális” szigetelést szeretnénk, akkor gondolkozhatunk például két réteg 5 centiméter vastag nádszövet felrakásán. Érdekes kérdést vet fel, hogy egy ilyen helyben, a mester által összeállított szigetelés milyen – kötelező – minősítéssel rendelkezik majd? Medgyasszay Péter azt javasolja, hogy a felelős építésztervező vagy a műszaki vezető állítson ki tanúsítványt az általános irányelvek alapján. Az építész fi gyelmünkbe ajánlja a www.fenntarthato.hu honlapot, ha többet szeretnénk megtudni a természetes építőanyagokról, vagy éppen olyan mesterembereket keresünk, akik ismerik ezeket az anyagokat.

Amit a vályogról tudni érdemes
A vályog az egyik legősibb építőanyag. Mindig is különösen kedvelt volt hazánkban, hiszen nagyon sok helyen fellelhető az előállításához szükséges jó minőségű agyag. Nagy előnye a viszonylag nagy hőtároló tömege, amely nyáron remekül csillapítja a hőséget. Talán még ennél is fontosabb, hogy remekül szabályozza a belső terek páratartalmát. A vályog még a szintén jó párafelvevő képességű téglánál is majd negyvenszer több nedvességet képes magába venni, és a fi zika törvényei szerint visszaadni a belső tereknek. Ezáltal a szoba páratartalma mindig optimális szinten tartható – akár minimális szellőztetéssel is. Hőszigetelő képessége azonban ma már korlátozottnak tekinthető. Egy 50–70 centiméter vastag tömör vályogfal U-értéke sem sokkal jobb 0,9–1 W/m2K-nél. (Ma már gyártanak üreges vályogtéglákat is, amelyekkel lényegesen jobb hőszigetelés érhető el.) A vályogházak legnagyobb ellensége a nedvesség, és mivel többnyire alapozás nélkül készültek, így alulról könnyen megtámadja a falakat a talajnedvesség. Ekkor romlanak a fi zikai tulajdonságai, amelyek közül a tartószerkezeti funkció elveszítése a legveszélyesebb. Ez ellen úgy védekezhetünk, ha a teherhordó szerkezetbe, „vázkitöltőként” építtetjük be.

Hibaforrás: a födém hőszigetelése
Igazán tanulságosnak bizonyult a födém szigetelése. Egy ház hőtechnikai felújításakor nem elegendő a falak külső hőszigetelése, meg kell gátolni azt is, hogy a hő felfelé vagy lefelé szökjön el a lakótérből. „Felfelé” megerősíthetjük a födém és/vagy a tető szigetelését. Ebben a vályogházban 5 centiméter üveggyapot szigetelést fektettek rá a döngölt agyag födémre. Sajnos elég gyakori ez a megoldás, de majdhogynem csak pénzkidobás. A kis testsűrűségű táblákat 5 centiméteresnek árulják, de éppen laza szerkezetük miatt igen hamar „összeesnek”, s alig marad belőlük 3 centiméter hőszigetelő réteg. Márpedig egy padlásfödém hőszigetelésére ma már legalább 10-15 centiméter hőszigetelés ajánlott. Ennek a háznak az esete mégis kicsit más. A vályogházaknál többnyire fagerendás födémet használtak, amelyre agyagtapasztásos deszkaborítás (pórfödém) került. Ez a födémfajta jobb hőszigetelő, mint például a ma gyakorinak mondható monolit vasbeton födém. Ezen a födémszerkezeten nem sokat javított a gyapotszigetelés, az eredeti födém nem mondható rossznak.

Hibaforrás: a párafékező fólia
Mivel a cserepeket nem cserélték ki a házon, így itt-ott beázik a tető. Azért, hogy megvédjék a lerakott szigetelést, párafékező fóliát fektettek rá. Talán meglepő, de ezzel nemhogy javítottak volna a helyzeten, sokkal inkább rontottak! A fólia valóban megvédi a szigetelést a felülről befolyó víztől, az alulról, a helyiségekből érkező pára azonban zavartalanul eléri az üveggyapotot a jó páraáteresztő képességgel rendelkező agyagfödémen át. Sőt, a felső párafékezésnek köszönhetően még meg is rekedhet a nedvesség a szigetelésben, jelentősen rontva az amúgy sem túl jó hőszigetelő képességen. A felülről el nem távozó nedvesség komolyan árthat a majd százéves szarufáknak. Sajnos azt kell mondanunk, hogy a régi megoldás jobb volt!

Megoldás a födém szigetelésére
A nem használt padlás födémjének hőszigetelésére létezik jobb megoldás is. A födémre párafékező fólia fektetendő (ez gátolja, hogy a szigetelést alulról nedvesség érje), majd erre legalább 10-15 centiméteres szigetelőanyag. A szigetelőanyag lehet 100-as polisztirol lemez, vagy üveg/ásványgyapot paplan. Kapható olyan szigetelés is, amely alufóliával kasírozva szükségtelenné teszi a párafékező fólia lefektetését. Fontos, hogy a fektetés mindig átfedéssel, kötésben történjen. Ha a padlást tárolási funkcióra is használnánk, vagy bizonyos részein járni szeretnénk, akkor a szigetelés tetejét erre alkalmassá kell tenni. Erre jók a faforgácslappal kasírozott szigetelőtáblák, de megoldást jelenthet a szarufák közé fektett párnafákra tett deszkaborítás is.

Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop