A hazai gyakorlat szerint sokan anélkül, hogy megkérdezenének szakembert, egy akciós termékkel saját kivitelezésben állnak neki a homlokzat vagy födém szigetelésének, vagy kőművesre bízzák a munkát, aki különösebb tervezés nélkül, megszokott rutinjával építi be a leggyorsabban kivitelezhető vastagságot. Persze az eredmény messze elmarad a várthoz képest, és nagy szerencse kell ahhoz is, hogy egy ilyen munka után ne kezdjen el penészesedni a lakás.
Az utólagos hőszigetelést a járulékos költségek, az állványzatépítés, a felvitelhez szükséges anyagok, a munkadíj drágítják meg leginkább. S ha már ekkora munkába kezdünk, érdemes a lehető legjobb eredményt kihozni belőle, és a minimum 8 cm-es hőszigetelés helyett vastagabb szigetelést választani, hiszen a szabványok egyre szigorúbbak. Mielőtt azonban az energiatakarékos felújításról döntünk, kérjünk szakvéleményt és megtérülési számítást, mert nem biztos, hogy a várt eredményt kapjuk, ha a homlokzati falak utólagos hőszigetelésével kezdjük a felújítást. Az egész épület működését tekintve ugyanis csak elvi igazság, hogy a hőszigetelés jelentős energiamegtakarítással jár, de vizsgálni kell a tényleges fűtőenergia-fogyasztást is – a fűtési rendszer, a kazán hatékonyságát–, a nyílászárók állapotát, ezek felületének teljes területét, az épület tájolását, a falak tagoltságát stb. Nagy segítség lehet a hőtérkép, hiszen az épület legrosszabbul szigetelt pontjai ezzel a módszer térképezhetők fel a legpontosabban.
Mivel jár a hőszigetelés?
Meglévő épület utólagos hőszigetelése során számos olyan probléma merülhet fel, amire a laikus megrendelők nem is gondolnak. A komolyabb vastagságú szigetelőanyag beépítése például csökkentheti az elő-, oldal- és hátsókert méretét, valamint a telek homlokvonalára emelt épület esetében elvesz a közterületből. A telek beépítettsége emiatt eltérhet az övezetre előírt megengedett legnagyobb beépítettség mértékétől. Ablakcsere nélkül a hőszigetelés már önmagában is probléma: ha ugyanis a régi tokszerkezetig nem lehet elvinni a megfelelő vastagságú hőszigetelést, máris hőhíd keletkezik, célszerű tehát kicseréltetni az összes ablakot, teraszajtót, a hozzátartozó árnyékolókkal, műkő ablakpárkányokkal együtt, ez pedig már jelentős tétel. Növelheti az árat az is, ha a ház bonyolult, szokatlan formájú. Nagy gondot okozhat a pince nélküli ház lábazati szigetelése, hiszen a pincemennyezet hiányában csak a padlózat alá kerülhet a hőszigetelés, ám ez a kövezet, padlózat, netán padlófűtés felbontásával, a szükséges rétegrend költséges újraépítésével jár. Problémát jelenthetnek a régebben divatos ereszdeszkázatok is, amelyek eltakarják a tetőtéri térdfalat, így csak az eresz elbontása után lehetne elhelyezni a hőszigetelést. Beépített tetőtér utólagos szigetelését érdemes kívülről elvégezni, mert ha belülről szigetelünk, csökken a belmagasság, ezzel együtt a hasznos alapterület.
Anyagok, termékek sokfélesége
Ma már inkább a bőség zavarával kell megküzdenie a hozzá nem értő építtetőnek, ha hőszigetelő anyagot választ, mert a végeredmény, az optimális működés szempontjából egyáltalán nem mindegy, mit, hová építenek be a mesterek. Viszonylag alacsony ára miatt a legelterjedtebb és legrégebben használt a polisztirol hab (köznyelvben hungarocell), amelynek két fajtája van. Az expandált (EPS), nyitott cellás, és a későbbi fejlesztésű, korszerűbb extrudált (XPS), zárt cellás rendszer, amely ugyan drágább, de nedvesség hatására sem romlik hőszigetelő tulajdonságuk. Ezek fordított rétegrendű lapos tetőkhöz, lábazatokhoz is alkalmazhatók. A táblás polisztirol alapú termékek egyes továbbfejlesztett változataiban grafit adalék növeli a hőszigetelő képességet.
Jó tapadásuk, homogén szerkezetük, gyors elkészültük révén egyre inkább tért hódítanak a helyszínen tartályokból kifújt poliuretán alapú szigetelő habok is, amelyek alkalmasak falazatok, födémek, aljzatok nagy mechanikai ellenállású szigetelésére. Érzékenyek az ultraibolya sugárzásra, ezért a felszerelés után azonnal el kell kezdeni a vakolást. Jó szem előtt tartani, mindezek az anyagok nem hangszigetelők.
Egyre sikeresebbek a természetes alapanyagú termékek, a különböző szálas szigetelő anyagok, valamint a parafa, a gyapjú és a papír. Tény, hogy ezek drágábbak, de tartósabbak és kiváló páraáteresztők. Az ásványi alapú szálas termékeket alapanyaguktól függően csoportosítják szilikátszálas és üveggyapot termékekre. A szilikátszálas hőszigetelők (kőzetgyapotok) vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelők. Nyitott pórusszerkezetük miatt közvetlen vízbehatásnak nem tehetők ki, de a szerkezetbe került vizet rövid idő alatt kipárologtatják. s kiszáradnak. Gyakorlatilag éghetetlenek. Az üveggyapot finomra őrölt üveg és más nyersanyagok keverékének olvasztásával és szálasításával szintén műgyanta kötéssel készül. Különböző formában gyártják, lapok, tekercsek, filcek, paplanok vagy különböző profilokat alakítanak ki belőlük. Vannak lépésálló változataik is, melyeket előszeretettel használnak padlástér járható födémjére.
A perlit is vulkáni kőzetből készül. A finomabb szemcse jobb hőszigetelő, de kisebb szilárdságú, a durva szemcsék szilárdabbak, de gyengébb hőszigetelők. A szemcsefinomságtól függően öt csoportba sorolják. Vízszintes terhelésnek kitenni nem szabad, tömörödhet.
Növényi alapanyagokból is készülnek hőszigetelők, a cementkötésű fagyapot alapú faforgácslapot koszorúk, áthidalók bent maradó zsaluzatként alkalmazzák. De készül nádból, szalmából és parafából is hő és hangszigetelő. Népszerűek a különféle színezett, felületkezelt parafa lemezek, tekercsek és a kenető, szilárdulás után rugalmas, repedést áthidaló meleg hatású réteget képző őrlemények. A kiváló hő- és hangszigetelésű parafát magas ára miatt elsősorban fal- és padlóburkolatként használják.
A nádlemez födém és tetőszigetelésre használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban. Nagyon hasznosak, sokoldalúan használhatóak a különféle anyagok kombinálásával, társításával létrehozott kompozitok, amelyek kiküszöbölik az alkotórészek hátrányait, miközben egyesítik azok előnyeit. Legtöbbjük egyszerre jó hő- és hangszigetelők.
Megjelentek a piacon korunk műszaki csodái is, mint a szuper tulajdonságú, vékony rétegben is komoly szigetelőképességű aerogél, vagy a vákuum tábla. Ezek azonban egyelőre csak keveseknek megfizethetők.
Elhanyagolt hangszigetelés?
A zajforrás jöhet a szabadból – közlekedés, építés, sport, szabadtéri zenei rendezvény, közeli iskola stb –, az épületen belül a levegőben terjedő beszédből, zenéből stb. (léghangok), a falak, födémek pedig anyagukban vezetik a járásból, gépek üzemeltetéséből eredő kopogó testhangokat. Közismert a zaj egészségkárosító hatása, stresszt okoz, pszichoszomatikus betegségek kiváltója lehet, mert megfoszt bennünket a nyugalomtól. Bár a zajszennyezés megengedett mértékére vonatkozó előírások megadják egyrészt a nappali és éjszakai zajhatárértékeket, valamint az egyes határoló szerkezetek (helyiség funkciójától függő) hangszigetelési követelményeit, ennek ellenére az épületek akusztikai méretezése (ellentétben a hőtechnikai méretezéssel) sajnos ma még nem képezi részét az engedélyezési tervek többségének, pedig az akusztikai hibák egy része a kivitelezést követően egyáltalán nem vagy csak nagy költségek árán javíthatók. Különösen az új építésű lakóingatlanok hangszigetelése hagy kívánnivalót maga után.
Fontos tudni, hogy nem minden hőszigetelő anyag alkalmas hatékony hangszigetelésre, de a hangszigetelők egyben hőszigetelők is. A hangszigetelő anyagok tulajdonságai közül a két legfontosabb a testsűrűség és a vastagság. A testsűrűség adja meg azt a tömeget, ami fontos, hogy a hangszigetelés megfelelő legyen, a vastagság pedig egyenes arányban áll hangszigetelő képességgel. Ma már sokféle korszerű termék (előre gyártott, szépen felületkezelt panelek, porózus anyagú táblák, táblás, tekercses szálas anyagok, s ezek kombinációi) betervezésével, beépítésével, többrétegű előtétfalak kialakításával útját állhatjuk a zavaró hangoknak, de tudomásul kell venni, hogy utólagosan beépített tökéletes hangszigetelés nem létezik.
Hozzászólások