Tudunk-e passzívak lenni?

Rosegold a Várhegy alatt
Csöppnyi finomság
Dinamikus színek, funkcionális terek

Otthonainkban az év során rengeteg energiát használunk fel, különösen a rosszul megépített családi házban mind télen, mind nyáron zsákszámra kell önteni az energiát az elviselhető, komfortos életkörülmények biztosítása érdekében.

tudunkepasszivaklenni 720

Gondolkodásunkban és az energia-megtakarításban a továbbiakban már semmiképpen sem lehetünk passzívak, hiszen nyilvánvaló, hogy jelenlegi életszínvonalunk és főként túlzott energiafogyasztásunk nem fenntartható a Föld hosszú távú életben maradása érdekében. Életünk legtöbb területén az eddig bevett fogyasztói szokásainkon változtatni kell, ha felelősséggel vagyunk unokáink világára, mert a klímaváltozás már a saját bőrünkön is érezteti hatását.

Ha a házunk passzív…
Felismerve az energiafogyasztás mértékének fenntarthatatlanságát, fogalmazódott meg a passzívházak gondolata, és az első passzív épület 1990-ben el is készült Németországban. Előírásait betartva olyan házak építhetők, amelyek gyakorlatilag külső energiabevitel nélkül is képesek komfortos belső klímát biztosítani. Az így működő házat nevezték el passzívháznak. Megalkottak hozzá egy szabály- és minősítési rendszert, valamint 1996-ban létrehoztak egy intézetet az ilyen alacsony energiafogyasztású épületek minősítésére, ahol azóta is csak úgy adnak ki passzívház-minősítést, hogy minden egyes épületet a pincétől a padlásig átvizsgálnak és lemérnek. A követelményrendszer igen szigorú, de sikerült elérniük, hogy az európai építési előírások egyre inkább közeledjenek az általuk kidolgozott elvekhez, valamint hogy az EU-ban 2021-től már csak a közel nulla energiafogyasztású épületek létesítését engedélyezzék.

Melyek a passzívházak alappillérei?
Hőszigetelés radikális növelése. A passzívházak szigetelését lényegesen vastagabbra kell tervezni, építeni, mint amit a mai hatályban lévő hazai rendeletek előírnak. A passzívház esetében nem ritkák a 60-70 cm vastag szigetelt falak, a 60-80 cm vastag födémek, a legjobb hőszigetelésű, ugyanakkor nem túlságosan nagy ablakok, ajtók.
Nem csak a szigetelés fontos! Rendkívüli odafigyelést, gondos kivitelezést igényel az épület kellő légtömörségének elérése. Erre pedig azért van szükség, mert a huzat nagyon sok energiát vihet ki téli napokon a lakásból, ezért a minősítési eljárás során a háznak nagyon komoly légtömörségi vizsgálaton kell átesnie.
A harmadik lépés az épületgépészeké. A szinte nulla primer energiaigény eléréséért, valamint a komfortos életkörülmények megteremtéséért nagyon komoly szellőzési rendszert kell kiépíteni. Talajhő felhasználásával olyan hővisszanyerős szellőzési rendszer kialakítása szükséges, amely képes a hideg téli napokon is +17˚C-ra előmelegíteni a szellőztetéshez használt levegőt. Minimális plusz energia csak az utófűtéshez használható fel.
Nem ér véget a feladat a tél elmúltával, hiszen a nyári meleget is el kell tudni rekeszteni, mindössze egy csepp hűtési energia felhasználásával. Itt már az árnyékolás, a tájolás, az ablakok mérete is nagymértékben beleszól az annyira vágyott passzívház-minősítés elérésében.
Energiatakarékos szemlélet. A minősítési rendszer nemcsak a fűtés-hűtés energiaigényét határozza meg, hanem a teljes épület fajlagos fogyasztását is maximalizálja. Azaz az élet minden területén energiatakarékossági szemléletet kíván meg. A teljes háztartás elektromos fogyasztásának is rendkívül alacsonynak kell lennie, így a világítás, a számítógép, a mosógép, a hűtő, de még a porszívó hatékonysága is fontos, és a tervezési, minősítési folyamatban ezeket is mind-mind számbaveszik. Ezt a fajta szemléletet hazánkban a legtöbb esetben még tanulni kell, mert nem kis feladat építkezésünket, háztartásunkat, életünket úgy szervezni, hogy az előírt fajlagos energiafogyasztási normákat betartsuk. Nyilvánvalóan ez volt az egyik oka annak, hogy hazánkban csupán 2009-ben, tizenkilenc évvel a németországi után sikerült az első épületnek passzívházpecsétet szereznie.

Ezeken a tételeken ne spóroljunk!
Felületfűtés. Az építtetőknek azt javasoljuk, hogy semmiféle olyan gépészeti elemen ne spóroljanak, amelyeket később már nem tudnak beépíteni vagy kicserélni. Az első ilyen megoldás a felületfűtés. A korszerű, energiatakarékos fűtési- és hűtési rendszerek alapfeltétele a nagy felületek temperálásában rejlik. Ha kimarad a padlófűtési csővezeték a betonból, azt később már nem lehet lerakni, és várhatóan a ház egész élettartamára lőttek az energiatakarékos fűtési megoldásnak. A padlófűtés párja a mennyezeti fűtési-, hűtési csőrendszer. Ha bekerülnek a szerkezetbe a csövek, még mindig van lehetőségünk rá, hogy ne használjuk, ám ha kimaradnak, biztosan nem tudjuk őket később sem bekapcsolni.
Hővisszanyerős szellőzési rendszer. Ahogy azt korábban említettük, a hőszigetelésen túl a legfontosabb a huzat megszüntetése, és a friss levegő szabályozott módon történő bejuttatása a lakásba. Egy ilyen központi berendezés képes arra, hogy egyes helyiségekig a födémbe vagy padlóba szerelt csöveken keresztül hangtalanul juttassa be a kinti friss levegőt, miközben elvezeti az elhasználtat. Méghozzá mindezt oly módon, hogy a kidobandó levegő hőtartalmával előmelegíti a kintről beszívott hideg, ám friss levegőt. Az előmelegítést, illetve a nyári visszahűtést tökélyre fejleszthetjük úgy, ha földbe fektetett, erre kitalált csővezetéken keresztül szívja be a levegőt a gép, így a talajhőt hasznosítva télen felmelegítve, nyáron lehűtve.
Hőszivattyú. Az utolsó a sorban hőszivattyú, ami a kazánt helyettesíti, és felületfűtéssel párosítva pillanatnyilag a legkevesebb energiafelhasználás mellett képes fűteni épületeinket. Ha egy kondenzációs kazán energiafelhasználását 100-nak tekintjük, akkor a külső levegőt használó hőszivattyú átlagosan, szezonális szinten 70-75 egység energiával is beéri. A hőszivattyú nagy előnye lehet továbbá az is, hogy elektromos energiát használ fel, amit egy megfelelően tájolt tetőfelületre helyezett napelemmel meg is termelhetünk. Ha jól méretezzük a rendszert, éves szinten akár nulla energia bevezetéssel is megoldhatjuk az egész ház komfortos működését.
tudunkepasszivaklenni 1
Az energiatakarékos épületek külső szerkezeteinél a hőszigetelés akár vastagabb is lehet a teherhordó szerkezeteknél.

Passzívház nélkül is lehetünk energiatakarékosak
Ha esetleg nem akarunk vagy nem tudunk ennyire előre gondolkodni, még lehetünk barátai a Földnek. Az energiafogyasztás csökkentése könnyűszerrel megy a háztartási gépek esetében, hiszen egy jó támogatási rendszer rengeteg embert rávesz az energiafaló hűtők, mosógépek cseréjére, és a laptop, tévé sem szokott nagykorúvá válni háztartásainkban. Más a helyzet az épületekbe beépített gépészeti rendszerekkel, berendezésekkel. A gyakorlati tapasztalatok sajnos azt mutatják, hogy az ingatlantulajdonosok az épületek gépeit rendkívül hosszú távra tervezik, vagyis amíg működik, addig nem cserélnek se klímát, se kazánt, hiába vannak a piacon sokkal takarékosabb társaik. Gyakori az a jelenség is, hogy ha fogy a pénz az építkezés során, szívesebben vesznek olcsóbb fűtőberendezést, de még ha a költségek nem is szálltak el, akkor is ezen a tételen takarékoskodnak a legkönnyebben (és a megmaradt összeget gondolkodás nélkül kifizetik drága olasz csempére). Ezért is nagyon megfontolandó az épületgépészeti rendszerek jó kiválasztása és a megfelelő minőségű termékek beépíttetése, hiszen egy takarékos készülék évtizedeken keresztül nekünk spórol, nem mellesleg védi pusztuló bolygónkat is.

 
Ezt követő cikkünk:
Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop