Esetleg ijesztően hangzik, hogy az építésfelügyeleti hatóság eljárást kezdeményez nálunk, de ha a terveknek, engedélyeknek vagy egyszerű bejelentés esetén a feltöltött műszaki dokumentációnak megfelelően építettük a házunkat, nem kell aggódnunk. Vegyük sorra, mikor van helye építésrendészeti eljárásának, hogyan indul, miért kezdeményezheti a hatóság, és milyen következményei lehetnek?
Az építésfelügyeleti hatóság feladata, hogy a folyamatban lévő építőipari kivitelezési tevékenységeket szúrópróbaszerűen a helyszínen ellenőrizze, illetve távoli eléréssel az elektronikus építési naplókat vizsgálja. Amennyiben a helyszíni ellenőrzésen vagy az építési naplóban szabálytalanságot észlel, hivatalból, tovább az építésügyi hatóság megkeresésére megindítja az építésrendészeti eljárást. 2022. január 11-étől a jogszabály kizárja annak lehetőségét, hogy építésrendészeti eljárás kérelemre induljon, vagyis a szomszédok panaszait az építésfelügyeleti hatóság nem köteles megvizsgálni, így kérelemre való kötelezésnek sincs helye, ám ha a hatóság arra való okot talál, a hatósági ellenőrzés alapján hivatalból indít eljárást.
Miért indulhat építésrendészeti eljárás?
Az építésfelügyeleti hatóság abban az esetben indít eljárást, ha valamiért úgy gondolja, hogy szabálytalanság történt. Ha az ellenőrzésen az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy az építésügyi hatóság engedélyéhez kötött építési tevékenységet az építészeti-műszaki dokumentációtól eltérően, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az egyszerű bejelentés kivitelezési dokumentációjától eltérően, vagy az építőipari kivitelezési tevékenységet építési vagy bontási engedély nélkül, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet bejelentés nélkül, vagy az egyszerű bejelentés alapján végzett építési tevékenységet nem természetes személy építtető esetében vagy nem saját lakhatás biztosítása céljából, vagy ha az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységet a helyi építési szabályzat és az országos építési követelmények megsértésével végezték.
De ettől nem kell megijedni, mivel az eljárás eredménye az is lehet, ha mindent a törvényeknek, előírásoknak megfelelően építettünk, hogy nincs eredménye, azaz nem találnak semmilyen szabálytalanságot. Ekkor lezárják az eljárást. Lesz azonban eredménye, azaz folytatása és következménye az eljárásnak, ha építési engedély köteles házunk építésénél vagy 300 m2 alatti épület egyszerű bejelentésénél eltérünk az építési dokumentációtól/tervektől (kivéve a kormányrendelet). Akkor is van eredménye az eljárásnak, ha sem építési engedélyt nem kértünk, sem egyszerű bejelentést nem tettünk, azaz engedély nélkül építkezünk, eredménye van az eljárásnak akkor is, ha nem természetes személyként teszünk egyszerű bejelentést, azaz például kft. vagy részvénytársaságként, mert 300 m2 alatti épület esetében egyszerű bejelentéssel csak természetes személy élhet, de magánszemély is csak saját lakhatási célra építhet, nem eladásra.
Végül még akkor is van eredménye az eljárásnak, ha 300 m² alatti egyszerű bejelentésnél ugyan bejelentjük az építkezést, fel is töltjük a dokumentációt, de a későbbiek folyamán kiderül, hogy a dokumentáció sérti az építési törvényeket, a helyi építési szabályzatot. Ideiglenes intézkedésként az építésfelügyeleti hatóság a helyszínen végzéssel megtiltja a kivitelezés folytatását, ha az az állékonyságot, az életet és az egészséget vagy a közbiztonságot közvetlenül veszélyeztető módon folyik, vagy ha a jogszabályban meghatározott építési tevékenységről nem vezetnek elektronikus építési naplót, majd az ellenőrzéstől számított nyolc napon belül határozatban elrendeli a szabálytalan állapot megszüntetését.
Fennmaradás vagy bontás?
A szabálytalan épületek legalizálására a fennmaradási engedélyezési eljárás keretében kerülhet sor. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei fennállnak, végzésben értesíti az építtető (ha az építtető személye nem ismert, a tulajdonost) a fennmaradási engedély feltételeiről, valamint jogkövetkezményeiről (ez lehet büntetés is), és határidő kitűzésével felhívja a fennmaradási engedély iránti kérelem és mellékleteinek az építésügyi hatósághoz történő benyújtására. Amennyiben az építésfelügyeleti hatóság megállapítja, hogy a fennmaradás feltételei nem állnak fenn, kötelezi az építtetőt vagy tulajdonost a szabálytalan építési tevékenységgel megépített építmény, építményrész szabályossá tételéhez szükséges munkálatok elvégzésére, vagy ha az az átalakítással sem tehető szabályossá, annak bontására.
2022. januárjától változtak a szabálytalan épületek legalizálására lefolytatható fennmaradási engedélyezési eljárás szabályai, kizárva a trükközést az eljárás szüneteltetésének kérésével. Az új rendelkezés eltörölte a fennmaradási engedélyezési eljárás szünetelésének lehetőségét, de hosszabb határidőt, 180 napot biztosít a kérelem benyújtására a korábbi 30 nap helyett, így a nem ügyeskedők számára elegendő idő áll rendelkezésre a kérelem teljes körű összeállítására, benyújtására. A 180 napos határidő leteltét követő 5 napon belül az építésfelügyeleti hatóság információt kér az illetékes építésügyi hatóságtól, hogy benyújtották-e a fennmaradási engedély iránti kérelmet. Ha a szükséges kérelem, dokumentáció nem érkezett be, elrendeli a szabálytalan építmény, építményrész bontását, átalakítását, amelynek teljesítési határideje a döntés véglegessé válásától számított hat hónap, amely egy alkalommal legfeljebb három hónappal meghosszabbítható. A szabályossá tételi kötelezettség nem teljesítése esetén az építésügyi hatóság haladéktalanul intézkedik a bontásról.
Az építésfelügyeleti hatóság az építésrendészeti eljárást megszünteti, ha az építtető vagy a tulajdonos a fennmaradási engedély iránti kérelmét határidőben benyújtotta, vagy a szabálytalan állapotot a fennmaradási engedély iránti kérelem benyújtása vagy a bontás elrendelése előtt önként megszüntette.
Építésrendészeti bírság
Néhány szó a büntetésről. A 245/2006. (XII. 5.) Korm. rendelet értelmében az építésügyi hatóság a jogszerűtlen vagy szakszerűtlen építési tevékenység esetében építésügyi bírsággal sújtja az építtetőt vagy az ingatlan tulajdonosát. A bírság mértékének megállapítása bonyolult számítások alapján történik, az alapbírság és a számított építményérték összege. Az alapbírság maximuma az építmény eszmei értékétől, a szabályszegés súlyától függően 50-300 000 Ft-ig terjed. A bírság összegének meghatározásához szükséges az ún. számított építményérték megállapítása. A számított építményérték az elkészült vagy még kivitelezés alatt álló vagy elbontott építményhez, építményrészhez (vagy megmozgatott földmennyiséghez) hozzárendelt egységár, valamint az építmény, építményrész (építésügyi hatósági engedély, építészeti-műszaki tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított) nettó alapterület határoló szerkezetekkel együtt mért térfogatának, felületének, hosszának vagy darabszámának, a megmozgatott földmennyiség tervdokumentáció vagy felmérés alapján számított térfogatának a szorzata. Több különböző mértékegységű vagy egységárú építményrész esetében e szorzatok összege.
A bírság meghatározásakor a számított építményérték százalékos értékét kell figyelembe venni, például engedély nélküli építés esetén 50%, engedélytől eltérő építés esetén 40%, engedély nélkül végzett bontás esetén 30%, helyi védelem alatt álló épületen végzett jogszerűtlen építési tevékenység esetén 70% stb. A fizetendő bírság összege a megállapított bírságérték 150%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül egy alkalommal, 200%-a, ha kiszabására olyan személlyel vagy szervezettel szemben kerül sor, akit 3 éven belül legalább két alkalommal jogerősen vagy végleges döntéssel építésügyi bírsággal sújtottak. Mindezekből láthatjuk, hogy az engedély nélküli vagy tervtől eltérő építkezés igencsak megviselheti a zsebünket.
Hozzászólások