Nincs új a nap alatt, már az ókori Rómában is virágokkal teli cserepek díszítették az átriumokat. A beüvegezett „nyári sarkok” a 16-17. századi népszerűségük után a 19. században élték igazi másodvirágzásukat, ám napjainkban luxuscikként tekintünk a télikertekre. Pedig ez nem teljesen igaz.
Mivel az üvegfalú télikert klimatikus körülményei mások, mint a téglaházé, az elmúlt évszázadok műszaki lehetőségei nem tették lehetővé, hogy egész évben megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk benne. Napjainkra azonban már a központi fűtési technika megvalósítása sem elegendő, hiszen a nyári trópusi hőségben elengedhetetlen a télikert megfelelő árnyékolása, szellőztetése és esetenként légkondicionálása.
Hideg vagy meleg télikert
A télikert tartószerkezetének anyaga a legtöbb esetben acél vagy alumínium, ritkábban fa. A szerkezetet a megfelelő alapozásra helyezve és vízszigeteléssel ellátva építik hozzá az épülethez, de készülhet lábakon álló szerkezettel, kavicsfeltöltéssel a külső járdák elkészítési módjához hasonló padlószerkezettel is. A tartószerkezet közötti részeket természetesen üvegezik. Ennél a lépésnél kell egy kicsit elgondolkodnunk és eldöntenünk, hogy télikertünket mire is szeretnénk használni: csupán növényeink téli tárolására vagy pedig a lakás részeként, állandó jelleggel. Amennyiben csak növényeinket tárolnánk benne telente, akkor a házhoz illesztett fűtetlen télikertek – akár a beüvegezett terasz is – szolgálhatja e célt, üvegezett előtérként, a külső és belső tér közötti ütközőzónaként, mintegy hőkiegyenlítő pufferként. Ekkor elég szimplán egyrétegű üveget raknunk. Jó tájolás mellett (déli) még energiatöbbletünk is keletkezik, valamint az itt tárolt növények akár egy hónappal is tovább lehetnek termő üzemmódban.
Növényeink részére készíthetünk télikertet a szó szoros értelmében is, ekkor hőszigetelő üvegezést alkalmazzunk, ahol nem feltétlenül szükséges a fűtés kiépítése, ámde célszerű, mert +4 ˚C alatt már szükséges bekapcsolni, a mennyezeti részt pedig biztonsági üvegből kell készíteni a hóteher miatt. Amennyiben télikertünket a lakás részeként kívánjuk használni, ahol is a leghidegebb téli időjárás esetén is zöld környezetben tölthetjük időnket, szolgálva a pihenést, feltöltődést vagy akár dolgozósarokként, nappaliként vagy étkezőként hasznosítva, teljes értékű fűtést kell biztosítani, hőszigetelt padlóval, hőszigetelő, de akár hővédő üveggel. Ebben az esetben a helyiség állandóan használható, lakásunk szerves részévé válik.
Merre tájoljuk a télikertet?
A télikert tájolása bármilyen lehet, ezt elsősorban a rendeltetése dönti el, azaz milyen célra kívánjuk használni: szabadidő eltöltése, dolgozószoba, stúdió stb., növények teleltetése, termesztése, illetve csak ápolt kertünk látványának közelsége a fő cél. Az északi tájolású télikert a fény- és hőkedvelő növények tartására nem igazán alkalmas, jóllehet a télikertbe leginkább árnyékkedvelő növényeket telepítünk. Az északi fekvés jól használható dolgozószobaként, zöld saroknak a konyha és étkező meghosszabbításaként, kiváló munkahelyként, alkalmassá tehetjük képzőművészeti tevékenységre, mivel a szórt fény egyenletes megvilágítást biztosít. Ebben az esetben a fűtésen kívül gondoskodni kell a megfelelő hőszigetelésről is. Az északi fekvésű télikert nyilvánvalóan kevésbé hasznosítja a napenergiát, ezért többe kerül a hőszigetelése, a fűtése, viszont nyerünk azon, hogy nincs szükség árnyékolására, légkondicionálására. További előnye, hogy csökkenti a főépület hőveszteségét, mert a zsiliphatás miatt csökken a ház északi falán a szél és hideg közvetlen hatása.
A keleti fekvés előnyeit reggelente élvezhetjük egy közös reggelizés közben, és rendszerint délután sem hevül túl, ezért különösebb árnyékolást, szellőztetést sem igényel. A nyugati fekvésű télikert a kellemes esti időtöltést biztosítja, mivel a nappal összegyűjtött meleget átadja az ott tartózkodóknak, és a lenyugvó nap szép fényeit élvezhetjük a helyiségben. Déli fekvés esetén az energiatakarékosság a legfontosabb szempont, mivel télen az ilyen tájolású télikertek hőnyeresége a legnagyobb. Sajnos azonban nyáron a benapozás mértéke elérheti a 12 órát is, a közvetlenül beeső napsugarak a helyiség levegőjét felmelegíthetik akár 70–80 fokra, ezért lakótérként való használata során mindenképpen gondoskodni kell árnyékolásról, szellőztetésről és légkondicionálásról. Ugyanakkor a déli fekvésű télikerttel télen jelentős hőenergia takarítható meg, hatásosan védi a főépületet, így akár medence kialakítása is elképzelhető benne.
A télikert, mint hőkiegyenlítő
A télikert, mint a főépület része, hőkiegyenlítő funkcióját a napenergia hasznosításával éri el. A befogott napenergia hasznosításának mértéke függ a hősugárzás intenzitásától, a beesési szögtől és a beüvegezés típusától. A napfény elektromágneses hullámként éri el a Föld felületét, majd a télikert üvegén áthatolva hosszúhullámú hősugárzássá alakul át, ám a falakról, padlóról és egyéb tárgyakról visszavert sugaraknak már csak egy része jut vissza az üvegen keresztül. A télikertek tehát az üvegházhatás (hőcsapda-elv) jelenségét hasznosítják, ezáltal van melegebb az üvegfalú, üvegtetejű helyiségben, mint egyéb környezetben.
Az üvegházak építéséhez használt egyrétegű, illetve a hőszigetelő/ hővédő üvegek tulajdonságai azonban ellentmondásosak: a nappal felmelegedett szimpla egyrétegű üvegezésű télikert éjszaka hamar kihűl, ezért a meleg benntartására szükséges a hőtároló tömeg, ami lehet az épülethez csatlakozó, faburkolattal ellátott fal, hőszigetelt padló. Az egyrétegű üveghez képest a hőszigetelő és hővédő (ún. bevonatos) üvegeken keresztül a napból érkező rövidhullámú sugárzás csak kisebb hányadban jut be (hiszen éppen ez a cél), ezért energiahozamuk is kisebb, ami kedvezőtlen, hőveszteségük viszont a téli időszakban az egyrétegű üvegezettekénél lényegesen kisebb, ami viszont kedvező. A hőszigetelő, hővédő és egyrétegű üvegek hatása – és hasznossága – tehát más és más a különböző évszakokban.
Árnyékolás, üvegfalak tisztítása
Az üvegházhatás természetesen nyáron is érvényesül, s ez az üvegezett terekben elviselhetetlen hőviszonyokhoz vezethet. A védelem árnyékolással és a tér intenzív szellőztetésével oldható meg. A leghatékonyabbak a külső síkon vezetett árnyékolók, az időjárás elleni védelem érdekében mégis gyakran használnak belső oldali árnyékolókat, amelyek hatékonysága azonban lényegesen kisebb. Jó szellőzés a légáramnak az egész téren át történő átlós átvezetésével érhető el. Intenzitása kielégítő, ha az adott helyiségtérfogatra 2-5 százaléknyi (m3/m2 alapon) alsó légbevezető nyílást biztosítanak, és a felső légelvezető nyílás keresztmetszete ennek körülbelül ötszöröse.
Néhány szóban fontos megemlíteni a télikertek üvegfalainak tisztítását. Ez megoldható hagyományos úton is, de jó, ha tudjuk, hogy vannak már természetes tisztítóhatással rendelkező üvegek is. Amikor esik az eső, a külső üvegfelületen a lefolyó vízcseppeken megtörő fény nem biztosít rendesen kilátást, az eső elállta után pedig az üvegfelület szennyeződik, illetve piszkos marad. Ennek kivédésére hasznos a természetes tisztítóhatással rendelkező üveg, amely zavartalan kilátást nyújt, kevesebb szennyeződés rakódik le rá, ritkábban vagy egyáltalán nem kell a külső ablaktáblát tisztítani. Amikor tehát házunkat tervezzük, mérlegelendő, hogy a könnyen tisztuló bevonatos üvegezés mennyire megkönnyíti majd meg életünket. Nos és vajon miért tisztul önmagától az üveg? Azért, mert a külső felületére felvitt vékony filmrétegen a szerves szennyező anyagok az UV-sugárzás hatására felbomlanak, leválnak, a feloldódó szennyeződést pedig az eső lemossa. Emiatt nem alakulnak ki cseppek sem az üvegfelületen, helyette szétterül az eső, nem zavarva a jó kilátást, és az üveg is ezért szárad meg sokkal gyorsabban.
Hozzászólások