A koronavírus-járvány alatt hosszú időt töltöttek otthonaikban a magyarok, amely sokaknál egyszerre vált munkahellyé, iskolává vagy éppen edzőteremmé. A JYSK üzletlánc reprezentatív kutatása arra kereste a választ, hogyan alakították át az életterüket, otthonaikat a karantén alatt a magyarok.
A felmérésből kiderült, 84 százaléknak nem vagy többnyire nem okozott gondot, hogy a karantén alatt össze volt zárva a család. A nemek között egyébként nem volt lényeges különbség, azonban azok közül, akik egyáltalán nem érezték problémának az összezártságot, a többség nő volt. A magyarok 16 százalékánál alakítani kellett a lakásokon, hogy az minden funkciót el tudjon látni. 14 százalék vágott bele felújításba, 7 százalék vásárolt új bútorokat, 17 százalék dekorált és 14 százalék pedig átrendezte a lakást – derült ki a JYSK üzletlánc reprezentatív felméréséből. Új bútorokat leginkább a 18-39 évesek vásároltak, és ők voltak a legtöbben, akik átrendezték a lakásukat. Felújításokat pedig leginkább a 60 évnél idősebbek végeztek. A megkérdezettek több mint fele azonban a koronavírus-járvány miatti bizonytalan gazdasági helyzetben „válságüzemmódra” kapcsolt, és igyekezett megtakarítani a költekezés helyett. Azok, akik járványidőszakban szereztek be új bútorokat, jellemzően 50 ezer forint alatti összeget költöttek erre. Bútort továbbra is a legtöbben személyesen vásárolnak, mindössze 20 százalék teszi ezt online. Ha pedig lakberendezésről van szó, a magyarok számára az első helyen a praktikusság, második helyen pedig az ár szerepe, ezután következik a kényelem, a funkcionalitás és csak utolsóként a dizájn.
Otthon és a lelkiállapot
A felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek 73 százaléka szerint az otthoni környezetnek, a bútoroknak, a dekorációnak, a lakás állapotának nemcsak funkcionálisnak kell lennie, de ezek befolyásolják a lelki állapotukat is. Ezt leginkább a budapestiekre és a fiatalabb korosztályra, a 18-39 évesekre igaz.
JYSK kutatását értékelve Dúll Andrea környezetpszichológus, az ELTE PPK Ember-Környezet Tranzakció Intézetének vezetője elmondta: „Az otthon pszichológiai értelemben elsődleges territórium, vagyis a pszichológiailag hozzánk legközelebb álló tér, amelyet egyénileg és családilag is leginkább személyre szabunk. Ez az erős lélektani birtoklásérzet és kontroll adja az otthon egyik legfontosabb pszichológiai jelentését. Ezt az élményt kellett újrakalibrálni a járvány alatt, és várhatóan az „új normális” időszakban is számolnunk kell azzal, hogy – bár sok esetben a fizikai térhatárok továbbra is változatlanok maradnak –, a pszichológiai térélmény változik. Érdemes megértenünk és megtanulnunk a terek és bennük az emberek új, flexibilis pszichológiai kapcsolatrendszerét – ez a járványhelyzet egyik hozadéka lehet”. A JYSK adatai is azt mutatják, hogy a 2020-as tavaszi időszakban több olyan terméknél is megnőtt a kereslet, amelyekkel otthonosabbá tehetőek a lakások: a lakberendezési termékek közül például a gyertyákból származó árbevétel például 28 százalékkal, az ágytakarók esetében 23 százalékkal, a képkereteknél pedig 20 százalékkal nőtt.
Hozzászólások