A frissen szedett fűszernövény sokkal ízletesebb, mint a száraz, mert az aromája erősebb és vitaminokban gazdag. Kertbe ültetve, de erkélyen vagy ablakban is nevelhetjük őket. Alábbi cikkünkben ehhez adunk néhány tanácsot olvasóinknak. Elég egyetlen ládika, ami az erkély megfelelő részén vagy az ablakpárkányon biztonságosan van elhelyezve. Az edény inkább lapos és széles, mint mély virágcserép legyen, ami alkalmas a fűszernövény neveléséhez.
A legalkalmasabb edény egy kemény falú növénynevelő konténer, ami kellő mennyiségű föld befogadására alkalmas. Ezek közül bármelyiket is választjuk, fontos, hogy a földtartó edény alján egy vagy több vízkivezető nyílás legyen. Ha esetleg nincs ilyen nyílás az edényen, egyszerű felhasítással vagy fúrással kell kialakítani. Ezek eltömődése ellen, alkalmas méretű cserépdarabok elfektetése után 1-2 centiméter vastag kavicsréteget terítsünk először az edény aljába, és csak utána töltsük fel majdnem színültig ehhez alkalmas, jó minőségű, lehetőleg tőzeges és kellően tápdús földkeverékkel.
Apró fűszeres kertünkbe kerülhetnek a rozmaring levágott és előzőleg nyirkos homokban,üvegborítás alatt meggyökereztetett kicsi hajtásdarabjai. Amelyiknek több töve van kiemelése után, tőosztással is szaporítható. A citromfű, borsmenta, zsálya, tárkony, kakukkfű, és metélőhagyma meglévő töveiből egyet vagy párat több részre lehet bontani, és az így nyert gyökeres növényutódok újból elültethetők. Apró petrezselyemgyökerekből és zellergumókból egyet-egyet cserépbe, ládába pedig többet is ültethetünk, egy-két ujjnyi távolságra egymástól. A csúcsrészük kb. 1 centiméterre álljon ki a földből. Ezekből rendszeres öntözés mellett, hamar szedhető zöld, ha pedig kimerülnek és legyengülnek újabb akár kiritkított egyedekből ki lehet cserélni őket. A kerti kapor és a metélőhagyma magjának vetése 2-3 hetes időközökkel ismételhető meg, hogy folyamatosan frisset szedhessünk. Fontos, hogy a kikelésüket követően 2-3 ujjnyira kiritkítsuk, hogy ne akadályozzák egymást a fejlődésben.
{gallery}images/stories/verysimple/tippek_a_fuszernovenyek_gondozasahoz/f{/gallery}
A zsálya és a többi szaporítható fűszernövények esetében is gondoskodnunk kell a kelés utáni ritkításról. Különösen fontos, hogy soha ne száradjanak ki, de túlöntözöttek se legyenek. Növényvédelmet általában nem igényelnek, legfeljebb az időnkénti híg tápoldatozás lehet még hasznos. A számos hosszú életű fűszernövény mellett, érdemes a rövidebb élettartamúakkal is foglalkozni, ugyanis ezek élettartamuk alatt ételeinkbe kellemes friss ízeket varázsolhatnak.
{gallery}images/stories/verysimple/tippek_a_fuszernovenyek_gondozasahoz/a1{/gallery}
Nem közömbös a fűszernövények szedési ideje sem. Ha a szedésre alkalmas állapotot már elérték, lehetőleg a reggeli órákban kerüljön rá sor, mert aromában ilyenkor a leggazdagabbak. Az egyes szedések alkalmával mindig csak annyit jó leszedni amennyit egyszerre fel is használunk. A felesleges mennyiséget jól szellőző anyagból készült zacskóban és zárható üvegedényben por formájában is eltárolhatjuk. Ha az apróra vágott növényt sóval bekeverjük, majd üvegbe tesszük, sokáig megőrzi frissességét, így főzésnél mindig friss fűszert használhatunk. Érdemes élni az ilyesfajta fűszernövény nevelési lehetőségeivel, hiszen az ezzel járó többletgondoskodás (pl. vetőmag vagy tőbeszerzés) költsége sokszorosan megtérül a mindig frissen kéznél levő fűszer használatával.
Sokan hajlamosak a javasoltnál többet adagolni a használatos növényvédő szerekből és gyomirtó készítményekből, nem gondolva arra, hogy ez milyen veszélyes a növényekre. Rendszerint nem veszik figyelembe a csomagoláson feltüntetett használati utasítást, így az előírtaktól eltérően nagyobb mennyiséget adagolnak a szerből. Ennek következtében megnő a növények levél- és hajtásrészeinek, illetve virágainak és gyümölcseinek perzselésveszélye, amely kisebb-nagyobb területen elbarnuló foltok formájában tűnik fel.
{gallery}images/stories/verysimple/tippek_a_fuszernovenyek_gondozasahoz/a2{/gallery}
Ugyanakkor a túladagolással a növényvédő szer semmivel sem véd hatásosabban a kártevőktől, kórokozóktól és gombabetegségekkel szemben, mint azt sokan gondolják. Sőt, a károsítók közül azok az egyedek, amelyek átvészelik a túl tömény kezelést, bizonyos védettséget szereznek az alkalmazott szerrel szemben. Utódaiknál ez odáig fajulhat, hogy – az egyébként jó növényvédő szer – teljesen hatását veszti. Nem szabad megvárni a káros élőlények elszaporodását, ezért amint észleltük a fertőzést, haladéktalanul el kell kezdeni ellenük a hatékony védekezést. Ekkor még elegendő lehet a megtámadott növényrészek vagy növényegyedek kezelése, ami viszonylag kevés anyagfelhasználással és munkával gyorsan megoldható. Gyakran még vegyszer igénybevétele sem szükséges a kórokozók megfékezéséhez, elegendő a fertőzött növényrész eltávolítása.
Kreatív ötletekre vadászol, érdekelnek a magazinnal kapcsolatos hírek? Csatlakozz a Facebook-közösségünkhöz!
Hozzászólások