Idő, pénz, minőség

Érdekes jelenség figyelhető meg a magyarországi lakásépítés területén: míg pár évvel ezelőtt a létrehozott új lakások többségére a családi házas kialakítás volt a jellemző, addig napjainkra kiegyenlítetté vált az egylakásos épületekben és a többlakásos házakban felépült otthonok aránya. A szakemberek régóta vizsgálják a szociológiai, pénzügyi és műszaki okokat, az azonban valószínű, hogy ez a folyamat a jövőben is folytatódni fog.

 

 

Ha családi házat építtetünk, a tervező velünk konzultál, a szakemberrel közösen hozzuk meg a legfontosabb döntéseket – a felelősség tehát a miénk. De egy új építésű társasháznál a terveket készen kapjuk. Itt is van döntési helyzet, de korlátozott: el tudjuk-e fogadni a készen kapott épületreceptet, együtt tudunk-e élni évtizedeken át az adott körülményekkel?

 

Hármas egység
Márpedig ez sok mindentől függ.
Rögtön az elején fontos, hogy a ház időben készüljön el, és persze abban is szeretnénk biztosak lenni, hogy nem vertek-e át bennünket, azaz megfelelő minőségű árut kapunk-e a pénzünkért. Idő, pénz, minőség, ez a három legfontosabb tényező egy építkezésnél. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy mindháromnak komoly jelentősége van az épület egész élettartama alatt is, nem csak a kezdeteknél. Az idő fogalma ott jön képbe, hogy milyen gyakran kell valamit felújítanunk, milyen sűrűn avulnak, romlanak el házunk egyes részei. A pénz az épület fenntartásában játszik szerepet, másrészt a rezsi, a fűtés-hűtés, a világítás stb. költségeiben.
De mit jelent a minőség – Hogy lehet megállapítani, hogy egy ház jó minőségű-e?
Induljunk ki abból, hogy egyszerűen csak jól szeretnénk érezni magunkat az otthonunkban. Mi mindentől függ ez – Ne dőljön ránk a ház, ne halljuk a szomszédokat (ők se minket). Ne lehessen könnyedén betörni, a gyerek ne kapjon légúti megbetegedéseket, ne penészedjen a fal. És a hőérzetünk legyen kellemes; ez a komfort egyik legfontosabb összetevője, magyar szabvány is van rá. Nagy mértékben függ a fűtés üzemmenetétől, de nem kevésbé az épület szerkezetétől, ezért egyáltalán nem mindegy, hogy milyen anyagokból épül a ház.

Lélegző falak
Az az ideális, ha a fal nyáron nem melegszik fel gyorsan, és télen tartja a fűtés melegét. A kérdés az, hogy a hőt milyen áron – szó szerint – lehet belül vagy távol tartani.
A hőszigetelő képességről alakult ki a legtöbb téves nézet az építkezők és a lakás- vagy háztulajdonosok körében. Természetesen alapvetően fontos, hogy a bennünket körülvevő falak jó hőszigetelő képességűek legyenek; de megtévesztő a különféle anyagokat és építési technikákat csupán e szempontból vizsgálni; bár az égetett agyag falazóelemek előnyös tulajdonságai így is szembeszökőek. A hőérzet azonban nem csak a hőmérséklettől függ! Nézzük a hőtárolást. Mindenki tapasztalta már, hogy nedves levegőben ugyanazt a hőmérsékletet hűvösebbnek érezzük; azt pedig főleg a panellakásban élők tapasztalhatták meg, hogy a száraz belső levegő ingerli a légzőszerveket, és asztmatikus tüneteket okozhat. Lakóérzetünket tehát nagyban befolyásolja a belső páratartalom.
A tégla anyagszerkezetéből egy páratlan tulajdonság következik, amelyet gyakran úgy foglalnak össze, hogy „a téglafal lélegzik”, azaz a tégla anyagában lévő kapillárisokon keresztül szabályozza a páratartalmat. Képes gyorsan felvenni a helyiségben felgyülemlett nedvességet, és arra is, hogy ha csökken a belső légnedvesség, azt leadja magából, így szellőztetés nélkül is biztosítható az állandó kellemes páratartalom.
Fontos, hogy túlzott és rossz szigeteléssel ne rontsuk el a téglafal e tulajdonságát.

Szomszédok
Társasházi lakásunk kiválasztásánál legyen tehát fontos döntési szempont a falazatok anyaga. És itt nemcsak a külső falakra gondolunk: társasházi lakásoknál igen fontos a lakások közti elválasztófalak minősége is. Itt nem annyira a hőszigetelő képességet emelnénk ki (bár az eltérő komfortigények miatt van ennek is jelentősége), sokkal inkább a léghangszigetelési mutatókat: kevés zavaróbb élmény érhet egy társasházlakót, mint a szomszédból áthallatszó „családi”, esetleg épületgépészeti eredetű zajok. Nem kevésbé fontos az ilyen lakáselválasztó falaknál az áthatolhatóság és a betörésbiztonság kérdése. Amikor a Wienerberger téglagyár fejlesztői ezzel a problémával kezdtek foglalkozni, a megcélzott magas léghangszigetelő képességen kívül arra is tekintettel voltak, hogy a feladatot ne könnyen bontható réteges szerkezettel, hanem masszív, tömör fallal oldják meg; ezeket figyelembe véve fejlesztették ki a Porotherm hanggátló téglát.
Mindent összevetve: a hazai klimatikus viszonyok között a gyakorlat és a tapasztalatok mindenképpen a téglaépítésű házak mellett szólnak. A téglagyártás és a kapcsolódó kivitelezői módszerek évezredes múltra tekintenek vissza, egyfajta bevált állandóságot képviselnek, ugyanakkor lépést tartanak a korral, és minden kihívásra gyorsan reagálnak. Időt, pénzt, energiát, bosszúságot spórol meg az, aki társasházi otthonát egy évezredek óta bizonyított technikával és anyaggal, szakszerűen megalkotott épületben találja meg.

Gáspár Mérnök Iroda


Ezt megelőző cikkünk:

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop