Az orvostanhallgatók oktatása során használják az – állatorvosi ló – fogalmát, s ennek hallatán mindenki arra gondol: egyetlen beteg példányon minden baj, nyavalya fellelhető. Írásunkban mi is egyetlen építkezés nyomán vesszük sorba azokat a lehetséges típushibákat, amelyeket egy építtető manapság gyakran elkövet, nem elhallgatva azokat a következményeket sem, amelyek ezzel együtt járnak vagy járhatnak.
A Tervező rossz kiválasztása
Gyakori, hogy az építtető a tervező kiválasztását az építésügyi hatóságra bízza, anélkül hogy megbizonyosodnék róla, az ajánlott személy milyen referenciamunkákkal rendelkezik. Teszi ezt abban a hiszemben, hogy így hamarabb és biztosabban juthat építési engedélyhez, hiszen a tervező személyét maga az építési ügyintéző ajánlotta. E gyakorlat következtében előfordul, hogy a tervező és az építtető nincs egy hullámhosszon, azaz a tervező nem azt vagy nem úgy tervezi meg, ahogyan azt az építtető megrendelte, márpedig sokszor szóltunk már róla: a tervező kiválasztása mindig bizalmi dolog.
Szomszédi viszony elmérgesítése
Az építtető nem méri fel kellőképpen annak a jelentőségét, hogy a – jó szomszédi viszony fenntartása érdekében – a szomszédokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassa az általa eltervezett építési munkákról, esetleg figyelembe vegye jogos érdekeiket, javaslataikat is. Ennek következtében – fülemüle perek – sokasága mérgesíti el a helyzetet, melyet még az építésügyi hatóság határozata sem tud kellőképpen helyrehozni. Ennek eredményeképpen várható az is, hogy a szomszédok minden jogos, vagy vélt jogorvoslati lehetőségüket kihasználva (sokszor pénzszerzési lehetőséget is látva jogorvoslati kérelmük benyújtásával) több évig is elhúzhatják az építkezés megkezdését, igen nagy kárt okozva a megbízónak.
Írásbeli tervezői szerződés hiánya
Az esetek többségében az építtető a tervező megbízásakor nem köt írásbeli tervezői szerződést, a tervező nem készít tervezési programot, és sokszor csak a tervező helyszíni szemléjén derül ki, hogy a pinceszintet már engedély nélkül elkezdték, így a tervezőt is kész tények, adottságok elé állítják. Tervezői szerződés hiányában később igen nehéz a tervezőtől számon kérni a hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, főleg akkor, ha időközben már a tervezési díjat is kifizették.
Tervek meggondolatlan aláírása
Az építtető gyakran át sem gondolja, hogy az általa is aláírt építészeti-műszaki terv megoldásai megfelelnek-e elképzeléseinek, nem zavarja-e számottevően a szomszédok jogos érdekeit stb. Szeme előtt csak az lebeg, hogyan tudna mielőbb építési engedélyhez jutni, így aztán a kivitelezés közben rendszerint eltér az engedélyezett tervektől, más megoldást vél használhatóbbnak. Szájhagyomány útján terjedő információkban bízva sokszor úgy gondolja, ha már rendelkezik építési engedéllyel, azt épít meg, amit akar, olyan szabálytalanságokat követhet el saját jogosnak vélt érdeke érvényesítéséért, amilyet csak akar. Nem hisz aztán a szemének, amikor szabálytalanságai következményeképp az építmény (építményrész) bontását, vagy átalakítását rendeli el az építésügyi hatóság, nem teljesítése esetében pedig azok hatósági úton történő végrehajtására (kényszervégrehajtás) is sor kerülhet.
Építkezés megkezdése a jogerő előtt
Sok építtető meg sem várja az építési engedélyt, illetve annak jogerőssé és végrehajthatóvá válását, hanem – saját felelősségére – elkezdi az építkezést építési engedély nélkül, bízva abban, hogy a – kutya sem veszi azt észre?. Az építésügyi hatósági ellenőrzés, avagy a jószomszédi feljelentés eredményeképp aztán meglepődik a jogkövetkezményeken, és protekcióért, kiskapukat keresve fűhöz-fához rohangál, hogy elkerülje a fennmaradási engedélyezési eljárást, az építésügyi bírságot, avagy az esetleges bontás elrendelését. Mindezek nyomán az ügyek nagy része nemhogy olajozottabban folyik, hanem időben jobban elhúzódik, összekuszálódik, végül a közigazgatási bíróságon köt ki.
Megvesztegetés a gyors ügyintézés érdekében
Az építési engedély megszerzésének meggyorsítását, illetve az építés során elkövetett szabálytalanságok elleplezését sok helyen úgy vélik megoldani az építtetők, hogy pénzt ajánlanak fel az ügyintézőnek az ügy megoldásáért. Nem gondolnak arra, hogy ezzel a Btk. szabályaiba ütköző cselekményt követnek el, és ugyanúgy büntethetővé válnak, mint a pénzt elfogadó ügyintéző. Tudomásul kell vennünk, hogy az építésügyi szabálytalanságok előbb-utóbb, de valamilyen módon mindig kiderülnek, és ennek jogkövetkezményeit mindig az építtetőnek kell viselnie.
A kivitelező gondatlan kiválasztása
Az építtető a kivitelező kiválasztásakor gondatlanul jár el, ha megbízásakor nem ellenőrzi, hogy a szóban forgó szakmunka, építési munka végzésére a kivitelező a szükséges megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik-e, nem köt vele a megbízás feltételeiről írásos kivitelezői szerződést. Így az épület elkészülte után a kivitelezőtől még polgári peres eljárás keretében is nehéz számon kérni az esetleges kivitelezési hibák, hiányosságok kijavítását, pótlását, vagy az okozott kár megtérítését.
Az építtető a kivitelezés folyamán – laikus létére – nem alkalmaz építési műszaki ellenőrt, aki a nevében a kivitelezőt ellenőrizhetné és a szükséges intézkedések megtételére még időben javaslatot tehetne. Építési műszaki ellenőr hiányában az építtető nem képes ellenőrizni azt sem, hogy a kivitelező által az épületbe beépített építési anyagok, szerkezetek, berendezések rendelkeznek-e megfelelőségi igazolással. Nem tudja megítélni azt sem, hogy az építmény kivitelezésében résztvevők rendelkeznek-e erre jogosultsággal, szakképesítéssel stb. Meglepődve tapasztalhatja ezért, ha az építésfelügyelet a fentieket ellenőrizve az építkezésen hibát, hiányosságot tapasztalva leállítja az építkezést, melyből mind a kivitelezőnek, mind pedig az építtetőnek igen komoly kára is keletkezhet.
Az építtetők többsége anyagi megszorulás miatt még a használatbavételi engedély megszerzése, az építmény végleges befejezése előtt beköltözik, az épületbe. A még befejezetlen, biztonságos és rendeltetésszerű használatra nem alkalmas épület sok veszélyforrást tartalmaz (korlátok, elő- és belső lépcsők, burkolatok hiánya élet- és balesetveszélyes, fűtés, nyílászárók, közművezetékek hiánya a rendeltetésszerű használatot gátolja, stb.)
Az építésügyi hatósági engedély nélkül használatba vett épület esetében pedig komoly bírságot eredményező szabálysértési eljárás folytatható le. Az építmény készültségi fokától függően a kiköltözés elrendelése sem ritka.
Hozzászólások