Tetőterek hőszigetelése

A 2006. év fordulópont a külső térelhatároló épületszerkezeteink (lapostető, külső fal, magastető, árkádfödém, pincefödém, padlók, lábazatok) hőszigetelésében. Miért is – Mert ez évtől új épületenergetikai szabályozás, hőtechnikai követelmények lépnek életbe.

Az EU országaiban, így hazánkban is az energiafogyasztás mintegy 50 százalékát az épületek üzemeltetése emészti fel. E pazarlás csökkentése érdekében az Európai Parlament és az Európa Tanács még 2002-ben (azaz 4 éve!) kiadta az épületek energiateljesítményéről szóló 91/EK Direktívát, kötelezően előírva a tagállamoknak, hogy életbe kell léptetni mindazokat a belső szabályokat, amelyek révén a Direktívában megfogalmazott követelmények érvényre jutnak.

Épületek osztályozása energiafogyasztás szerint
A szabályozás elve, hogy egy épület energiafogyasztását nemcsak a külső térelhatároló épületszerkezetek megfelelő hőszigetelése, hanem épületgépészeti rendszerének alkalmassága is meghatározza. A hőszigetelést és a gépészetet együttesen kell figyelembe venni. A Direktíva értelmében egy épület olyan, mint például egy autó: meghatározott energiafogyasztással rendelkezik. Ha korszerű és jól működik, akkor kicsi az energiafogyasztása, ha gyenge minőségű, akkor magas az energiafogyasztása.
Az épületeket a jövőben energiafogyasztásuk alapján osztályozzák. Lesz „A” kategóriájú, kis energiafogyasztású, és lesz „I” kategóriás, magas energiafogyasztású épület (1. ábra), mely besorolás – energiatanúsítás – várhatóan az ingatlanok, lakások értékét is befolyásolja. Az alábbiakban kizárólag a beépített tetőteret határoló épületszerkezetek hőszigetelésével foglalkozunk, más épületszerkezettel, épületgépészettel, az energiatanúsítással nem.

Külső térelhatároló épületszerkezetek hőszigetelése
A hőszigetelés biztosítja az épületszerkezetek téli-nyári állagvédelmét, télen a fűtési energiamegtakarítást, az épületen belül a megfelelő komfortérzetet, és jelentős hőszigetelési vastagság esetén a fűtőberendezés csekély károsanyag-kibocsátását, azaz a megfelelő környezetvédelmet.
A hő az épületszerkezeteken keresztül hővezetéssel, hőáramlással, hősugárzással terjed. Ennek feltétele az épületszerkezet külső és belső oldala közötti hőmérséklet-különbség. Ha ez nagyobb, intenzívebb a hőterjedés. A hő terjedését alacsony hővezetési tényezőjű, azaz jó hőszigetelő képességű anyagokkal, az ún. hőszigetelő anyagokkal akadályozhatjuk meg. A hőszigetelő anyagok legfontosabb tulajdonsága a l (lambda) hővezetési tényező. Mértékegysége: W/mK. Annál jobb hőszigetelő képességű egy anyag, minél alacsonyabb a l hővezetési tényezőjének értéke. A hőszigetelőanyag-gyártó cégek a biztonsággal garantált, ún. deklarált l értéket, az lD-t adják meg.

Néhány építőanyag lD-értékét mutatja a táblázat, amelyből a következők láthatók:
– A pórusbeton csak kb. 3-4-szer rosszabb hőszigetelő képességű, mint a hőszigetelő anyagok.
– A fa 5-6-szor jobban vezeti a hőt, mint a hőszigetelő anyagok, azaz 5-6-szor rosszabb hőszigetelő képességű.
– A tömör tégla 20-25-ször, a vasbeton már 40-50-szer rosszabb hőszigetelő képességű, mint a hőszigetelő anyagok. Másképpen: 1 cm hőszigetelő anyag 40-50 cm vasbeton hőszigetelő képességének felel meg.
– Az acél kb. 1500-szor jobban vezeti a hőt, mint a hőszigetelő anyagok.

Üveggyapot vagy kőzetgyapot a szarufák között és alatt
A tetőterek hőszigetelésére a szarufák között és alatt alkalmazott üveggyapot vagy kőzetgyapot hőszigetelő termékek (a tábla formájú lemezek és a tekercs formájú filcek) lD értéke, így hőszigetelő képessége a beépítés során az épületfizikai okokból szükséges átszellőzés következtében romlik, azaz nő. A hőszigetelést megszakító szarufák rosszabb hőszigetelő képessége is lerontja az üveggyapot és a kőzetgyapot hőszigetelő hatását.

E tényezőket a tervezők, a kivitelezők sajnos elfelejtik, vagy meg sem tanulták! Számos esetben így fordulhat elő, hogy az általánosan elterjedt 10 cm „betervezett" hőszigetelés miatt a tetőteret télen nem lehet kifűteni. Mindez természetes is, hisz a kedvezőbb termék l értékkel számoltak, nem pedig a rosszabb, így kedvezőtlenebb, azaz magasabb, a beépítési körülményeket is figyelembe vevő l értékkel. Ez utóbbi akár kétszer akkora is lehet, mint a termék l értéke. Például egy 0,034 termék l-jú hőszigetelő anyagból az átszellőzés, valamint a sűrűn elhelyezett szarufák miatt 0,070 W/mK értékű tetőszerkezeti l is lehet.
Helyes tervezés és kivitelezés esetén már az elmúlt mintegy 25 évben is legalább 15 cm vastagságú kőzet- vagy üveggyapot hőszigetelésre lett volna szükség a k = 0,40 W/m2K hőátbocsátási tényező követelmény teljesítése érdekében, nem pedig a 10 cm hőszigetelési vastagságra.
A Direktíva alapján várhatóan ez év szeptemberében életbe lévő követelmények szerint tetőterek esetén a hőátbocsátási tényező követelményértéke k = 0,40 W/m2K-ről 0,25 W/m2K értékre csökken. Az eddig is szükséges 15 cm hőszigetelési vastagság helyett már 20-25 cm hőszigetelési vastagságra lesz szükség (2. ábra). Ezzel természetesen jelentősen csökken a tetőszerkezeten keresztül a hőveszteség, így a fűtési költség is jóval alacsonyabb lesz.

Műanyaghab hőszigetelések a szarufák felett
A szarufák külső síkjára helyezett megfelelő szilárdságú expandált polisztirolhab (fehér EPS), extrudált polisztirolhab (színes XPS) vagy kemény poliuretánhab (sárga PUR) hőszigetelés esetén a szarufák nem szakítják meg a hőszigetelő réteget, így nem rontják le a hőszigetelő habanyagok hőszigetelő képességét. Polisztirolhabok alkalmazásával az új 0,25 W/m2K hőátbocsátási követelményeknek 15-18 cm hőszigetelési vastagság, míg kemény poliuretánhab alkalmazásával már 10-12 cm hőszigetelési vastagság is elegendő (3. ábra).

Páravédelem és hőcsillapítás
A tetőterek hőszigetelésénél a megfelelő hőszigetelési vastagság alkalmazásával párhuzamosan a megfelelő téli páravédelemre és a nyári hőcsillapításra is gondolni kell.
A páravédelem különösen a páraellenállás nélküli üveg- és kőzetgyapot hőszigetelések esetén fontos. Ez azt jelenti, hogy a belső oldalra párazáró fólia, a külső oldalra páraáteresztő fólia beépítésére van szükség. A műanyaghab hőszigetelések hézagmentes illesztését és belső oldali párazárást szintén biztosítani kell. A tetőtér-beépítések esetén páratechnikai rétegként kizárólag építőipari fóliák alkalmazhatók, mezőgazdasági polietilén fólia nem építhető be!
Az új hőátbocsátási tényező követelmény szerint beépített hőszigetelési vastagságok, valamint a tetőfedés alatti átszellőzés kialakítása a megfelelő nyári hőcsillapítás eléréséhez már elegendő.