Tetőtér beépíthetősége, lépcsőház, hőszigetelés, nyílászárók

Apró növényeink új ruhában
A stílusos nappali titka
Házassági vagyonjogi szerződések

Miért okos dolog már a házunk tervezésekor úgy kialakítani a szerkezeteket, hogy ha az építésnél nem is, de később be tudjuk építeni a tetőterünket, ha az élet úgy kívánja? És miért is éri meg? Mert egyetlen tetővel majdnem kétszer akkora teret tudunk lefedni, jelentős költségcsökkentő, hogy csak egy alapot kell készíteni, egyszer kell falaznunk is, ám természetesen több dolog viszi a pénzt, mint például a lépcső stb.

tetoterbeepithetosegelepcsohaz 720

Beépíthető tetőforma, tartószerkezeti anyaghasználat
A tetőtér beépítése esetén általában a nyeregtető a legcélszerűbb választás, de alkalmas lehet a manzárd is vagy egyéb, extrémebb tetőforma, ahol a tető már szinte teljesen függőleges (ilyenkor a tető középső része alacsonyabb hajlásszögű vagy akár lapostető is lehet). A sátortetők, kontyolt nyeregtetők, fél nyeregtetők nem igazán beépíthetők. Nagyobb épület esetén tehetünk a tetőre kisebb tornyokat, de ezek jobbára csak díszek, nem lakhatók, egyéb amorf, íves vagy félgömb tetőformák pedig családi házaknál nem használatosak. Magasabb nyeregtető esetén csonka kontyolással zárhatjuk a tetőt, ami még megengedi a kontyolás felőli homlokzaton a nyílászárók, esetleg erkély elhelyezését, de optikailag csökkenti tetőnk méreteit.
A tetők szerkezete az esetek nagy részében fa, ebből szinte mindenféle tetőforma elkészíthető, még az íves is. Bizton állítható, hogy a hagyományos, több ezer éves ácsszerkezetek kiállták az idők próbáját, de készülhet a tető acélból, vagy készíthetünk ún. vasbeton koporsófödémet vagy héjszerkezetet is (utóbbiak családi házaknál ritkák). Bármelyik anyagot is választjuk, f igyeljünk egy-két dologra: ha lehet, oszlopok, kitámasztások ne legyenek a tetőtérben a könnyebb berendezhetőség érdekében. Ha mégis szükségesek kitámasztások, próbáljuk meg falsarokban elrejteni az oszlopokat, de persze egyfajta látványként meg is hagyhatunk belőlük néhányat. Ahhoz, hogy beépíthessük a tetőterünket, szükségünk lesz egy 90-110 cm magas térdfalmagasításra a körítő főfalaknál (természetesen ez lehet magasabb is).
Ezzel elérhetjük, hogy a tetőlejtés irányában is használható teret kapunk. Másként kell eljárnunk, ha egy 3-4 emeletes régi bérház tetőterét vásároljuk meg beépítés céljára: itt nem bonthatjuk el a tetőt, hogy térdfalat építsünk, általában a zárófödém – ami vagy vasbeton vagy még csapos gerendafödém – felett helyezkednek el a kötőgerendás fedélszék kötőgerendái, kb. 40-50 cm-re a zárófödémtől. Ekkor egy ún. vendégfödémet kell beépítenünk a kötőgerendák fölé.

tetoterbeepithetosegelepcsohaz 2
Hogyan csatlakozzon a lépcső, és milyen legyen?
Ahogy a bevezetőben írtuk, a házat a legcélszerűbb egyszerre építeni a tetőtér-beépítéssel, így a lépcső is egyidejűleg készülhet el. Amennyiben a tetőteret még nem akarjuk beépíteni akár anyagi erőforrások hiányában, akár más okból, gondolkodjunk el azon, hogy érdemes-e a lépcsőt is elkészíteni. Csináljuk meg el a födémkihagyást a megfelelő lezárással, valamint a lépcsőnk alapját, ezzel akár 10-15 évre is kapunk a földszinten egy használható területet, máskülönben csak a befőttek állnának a használaton kívüli lépcsőn. A lépcsőt készíthetjük vasbetonból, acélból és fából, ha erre utólag kerül sor, akkor inkább utóbbi kettőből. A lépcső ugyanolyan szerkezet, illetve hasonló, mint a födém. A lépcsőt statikus tervezővel terveztessük, az egyéni ötleteinket csak a tervezővel egyeztetve adjuk hozzá. A lépcső elhelyezése – a tervezés szintjén – nagyon alapos átgondolást igényel. Ne tegyük a szélső főfal mellé, azzal párhuzamosan, mert felérve a tetőtérbe, bizony-bizony le kell majd hajolnunk. Próbáljuk meg beljebb rakni, a szélső főfalra merőlegesen.
A lépcsőnk lehet kétkarú vagy háromkarú, a négykarú lépcső a belmagasság miatt egy családi háznál nehezen jön össze. Ha íves lépcsőt szeretnénk, legyünk tisztába vele, hogy nehezebb elkészíteni, és valamivel többe is kerül. Viszont, ha elszánjuk magunkat, lehetőleg ne „dugjuk el” a lépcsőt, tegyük látható helyre, tervtől függően akár a térbe szabadon is, mert egy jól elkészített, szép íves lépcső dísze a lakásnak. A lépcső szélességénél vegyük figyelembe, hogy ott bútorokat is fel kell majd vinnünk, ezért a minimum 1,10 méter szélességű lépcsőt lehet jól használni.

tetoterbeepithetosegelepcsohaz 3
A tetőtér dupla gipszkarton-burkolása megakadályozza a repedések kialakulását. A toldásoknál az alsó réteget is gletteljük át, a felső réteget pedig eltolással rakjuk és gletteljük, bandázsoljuk. Tüntessük el a csavarfejeket, ellenőrizzük az elektromos kiállásokat, és már kezdődhet a festés.

A tetőtér hőszigetelése
A tetőtér hőszigetelése nem egyszerű dolog. Az elmúlt évezred során meghatározó volt a magas tetős épületek építése, ennek ellenére a tetőtér-beépítés csak a XIX.- XX. században kezdődött, ezt megelőzően a tetőket többnyire kéthéjú hidegtetőként, elsősorban tárolásra használták. A beépített tetőtér, mivel könnyű, kis hőtároló tömegű szerkezet, ezért a nyári kánikulában a legjobb hőszigetelés ellenére is hamar felmelegszik, télen pedig hamar ki is hűl, ha a fűtést leállítjuk. Az ilyen szerkezet még a leghatékonyabb hőszigetelés mellett sem nyújt tökéletes komfortot. Mivel szükséges a belső párafékező réteg kialakítása, így a tetőtér ferde síkjai nem „lélegeznek”, ami gépi vagy szakaszos szellőztetést feltételez. A nyári hűtésre is gondolnunk kell, amit szintén meg kell oldanunk, ezért a hőszigetelés vastagsága, hatékonysága már lényegesen befolyásolja a fűtési és hűtési költségeket.

A hőszigetelés helyzete lehet:

  • szarufák közötti;
  • szarufák közötti és alatti;
  • szarufák feletti hőszigetelés.

A tetőtereket általában kőzetgyapot hőszigeteléssel látják el, mi is tegyünk így. A szarufák közötti hőszigetelés csak szarufavastagságú lehet, kb. 15 cm. Amellett, hogy ez nem elég vastag és nem elég hatékony, a szarufák megjelennek, mint hőhidak is, ezért ezt tovább vastagíthatjuk befelé, ellenlécekkel. Ez már viszonylag jónak mondható, de az igazán biztos megoldás, ha a hőszigetelést a szarufákon kívülre tesszük. Ekkor 20-25 cm vagy még vastagabb hőszigetelést is rakhatunk a tetőbe, nem beszélve arról, hogy ilyen esetben belülről látszódhat a szép fa ácsszerkezet is.

tetoterbeepithetosegelepcsohaz 1
Tetőtéri ablakok
A tetőtér ferde síkú részén beépített ablakokra sokféle megoldás kínálkozik. Beépíthetünk hagyományos álló ablakot, de ekkor ez vagy „kilóg” a tetősíkunkból, vagy „belóg” a tetőtérbe. Ez függ a tervtől, az elképzeléstől. A tetősíkból kiálló ablakokhoz külön oldalfalat és tetőt kell készítenünk, ami megbontja a tető egységes síkját, de lehet, hogy éppen ez az elképzelésünk. Választhatunk tetősíkablakokat is, amit két szarufa közé kell beépítenünk. Ezeket már sorolhatjuk is egymás mellé, akár mind a két irányba. Az ablakok lehetnek felnyíló és billenő tetőtéri ablakok, lehetnek középen billenők, megemelt forgástengelyűek, panorámaablakok, tetőerkélyablakok, függőleges térdfalba beépíthető ablakok, tetszőleges szerkezetű tetősíkablakkal összeépíthetők, nedvességnek erősen kitettek, térdfalablakok, felülvilágítók, tetőkijárati felülvilágító ablakok: a választék egyre szélesebb. A ma gyártott tetőablakok jó minőségűek, helyes beépítés esetén nem áznak be, hacsak nyitva nem hagyjuk őket. A minél több fény érdekében beépített, túl magasra kerülő nyílászárók sem jelentenek már akadályt, motoros távnyitóval kényelmesen nyithatjuk-zárhatjuk.

Hozzászólások

0
    0
    Az Ön Kosara
    Your cart is emptyReturn to Shop